2012. február 29., szerda

Deliria Academy Awards™ 2012

Köszöntsék szűnni nem akaró vastapssal e jeles esemény kurátorát, a Frankó & Néró Filmgyártó és Forgalmazó Kft. marketing igazgatóját, Fekete Ferencet!


Tisztelt Urak, Kedves Hölgyeim, Püspök Úr!
A gondviselés ajándékának tartom, hogy idén én konferálhatom fel a Deliria Awards™ minden eddigieknél nagyobb szabású díjátadó ünnepségét. Néhányan Önök közül talán emlékeznek rám a cégünk által gyártott és forgalmazott A VÖRÖS HERINGEK FEKETÉBEN JÁRNAK egyik jelenetéből, rövidke szerepemhez megannyi szívszorítóan mókás és könnyfakasztóan szomorú anekdóta fűződik, ezeket hamarosan megjelenő "A slasher is Sex Maniac, Én is az vagyok" című életrajzi kötetemben fogom a nagyközönség elé tárni.
Sarjadjon hát a Deliria földjéből jólét és boldogság, lássuk, kik azok, akik az elmúlt egy esztendőben álhatatos munkájukkal, példamutató magatartásukkal kiérdemelték eme visszautasíthatatlan díjat:

Kosztüm, jelmez:
THE VAMPIRE LOVERS

Díszlet:
DOLLS

Vizuális effektusok:
GAMERA - ATTACK OF LEGION

Akciókoreográfia:
THE LOOT

Filmzene:
various artists
THE RETURN OF THE LIVING DEAD

Vágás:
Vincenzo Tomassi, Jorge Serralonga
A LIZARD IN A WOMAN'S SKIN

Operatőr:
Frank Smokecocks
L'ORRIBILE SEGRETO DEL DR. HICHCOCK

Női mellékszereplő:
Carolina Tassoni
DEMONS 2

Férfi mellékszereplő:
Cash Flagg
THE THRILL KILLERS

Színésznő:
Wu Chien Lien
INTRUDER

Színész:
Lon Chaney
THE UNHOLY THREE

Forgatókönyv:
L.W. Davidson
HANDS OF THE RIPPER

Rendező:
Riccardo Freda
L'ORRIBILE SEGRETO DEL DR. HICHCOCK

Film:
A VÖRÖS HERINGEK FEKETÉBEN JÁRNAK
Ⓒ + ℗ Frankó & Néró Filmgyártó és Forgalmazó Kft.

Legjobb amerikai nyelvű film (megosztva):
FRIGHT NIGHT
THE RETURN OF THE LIVING DEAD

Deliria-emlékérem:
Kuei Chih Hung

Legjobb X-AKTÁK epizód:
"Gumiember"

2012. február 25., szombat

THE BABY (1973)

Ted Post, USA


Amíg olyan kötöznivaló delikvensek kerülnek az utamba, mint a THE BABY, a Deliria nem marad szárazon. Az amerikai drive-in história egyik kiemelkedően húzós évében (THE CANDY SNATCHERS; PETS) feljegyzett orvosi esetet a stúdiófilmeket is rendező Ted Post küldte vászonra a MAJMOK BOLYGÓJA 2 és A MAGNUM EREJE között. „Az emberek ledöbbentek, hogy megcsináltam ezt a filmet. Nem gondolták volna, hogy hozzányúlok egy ilyen témához. De foglalkozni akartam végre normális emberi küzdelmek bemutásával is.” (T.P.) Noooormáááális?


A zaklatott társadalmi légkör közepette az amerikai exploitation előszeretettel cincálta szét a konzervatív családmodellt. Ki ne emlékezne AZ ÉLŐHALOTTAK ÉJSZAKÁJA kislányára, amint ásóval kigyomlálja saját édesanyját?


Egyesek szerint a vietnámi háború füstje csapta meg ezeket a filmeket, mások az Usában hagyományosan erős mezőgazdasági szerszám-lobbyra gyanakodtak. Papa, mama, gyerekek, láncfűrészt vegyetek! Vagy egy ösztökét.


A THE BABY görbe grindhouse-tükrén keresztül azt illusztrálja, mi történik, ha az anyai ösztöneiktől hajtott, férfiaktól elidegenített nők átveszik a család irányítását, és hogy mindebben hol a helye a másik nemnek. Post filmje tulajdonképpen egy hárpia-thriller olyan szalonképesebb elődökkel, mint a MI TÖRTÉNT BABY JANE-NEL?, témájában mégis teljesen egyedi és merész.


A pszicho-horrorba kifutó kertvárosi drámában Wadsworthékhez új szociális gondozó érkezik családlátogatásra (az előző nyomtalanul eltűnt). Az idősödő Mrs. Wadsworth (Ruth Roman, az IDEGENEK A VONATON egykori glamúrsztárja) három különböző, azóta lelépett apától származó gyermekével él egy fedél alatt. A kissé kurvás beütésű lányai mellett van egy értelmileg sérült 21 éves fia, Bébi. A rácsos ágyban alvó, pelenkáztatott, gügyögő férfi-baba felkelti a fiatal gondozónő, Ann szakmai érdeklődését. Egyre gyakoribb látogatásai során lassan rájön, hogy Bébi visszamaradott, infantilis állapotáért ("arrested developement") nem valami veleszületett betegség a felelős, hanem az anya, aki volt férjei iránti gyűlöletét a szeme fényén, az identitásától szánt szándékkal megfosztott fián keresztül fejezi ki.


A magánéletében szintén férfi-problémával kűzdő, anyjával élő Ann meg van győződve, hogy Bébi orvosi segítséggel képes lenne normális felnőtté válni, ezért megpróbálja rávenni Wadsworthéket, hogy adják be egy fogyatékos gyerekekkel foglalkozó intézetbe (ezt illusztrálandó, Post valódi fogyatékos gyerekeket mutat egy erre szakosodott intézményben – vajon tudták az illetékesek, miféle filmbe kerül majd a képsor?). Miután nem sikerül belátásra bírnia az asszonyt és a szexuális/szadisztikus hajlamaikat Bébin kiélő lányait, Ann hatósági beavatkozással fenyegetőzik. Ekkor arccal a pszicho-horror felé fordulunk: Annt meghívják Bébi szülinapi zsúrjára (tele marihuanát füstölő kertvárosi hippikkel), majd leütik és a pincébe cipelik. Mielőtt végeznének vele, a lánynak sikerül kiszabadulnia, magával víve Bébit a saját otthonába. Pár nappal később, az éj leple alatt...


A bölcsödésként viselkedő, gyerekruhákba öltöztetett férfi látványa először talán kínos nevetésre ingerli a nézőt, John Waters ízléstelen komédiáit juttatva észbe (erre Ruth Roman amúgy remek hárpia-alakítása is rátesz egy lapáttal), de várjunk, míg Bébit rajtakapják a bébiszitter csecsén csüngeni, majd haszonállatokon használt elektromos sokkolóval megfenyítik - A Bébi nem jár! A Bébi nem beszél! Bzzzz. Garantáltan az orcánkra fagy a mosoly.
Az egész jó karakterizációval dolgozó forgatókönyv és a rendező „tévés” formanyelve olyannyira egyenes módon tálalja morbid, szexuális feszültséggel teli látleletét, hogy az anno PG besorolást kapott, azaz szülői felügyelettel megtekinthető (!) filmről menet közben nehéz egyértelműen eldönteni, hogy realista szociodrámának szánták-é, vagy annak a freakshownak, amilyennek a hazug moziplakát próbálta eladni (There Shall Be Mayhem Wherever He Goes!). Aztán szembe jön a hetvenes évekre oly jellemző „hát itt senki sem komplett?” befejezés, és feloldódik a dilemma.


Abban nem vagyok biztos, hogy odáig egy KANNIBÁL BÉBI SZÜLETIK-hez hasonlatos csecsemő-terrorra számító horrorista egyáltalán eljut (figyelmeztetés: a filmben nincs explicit vér vagy szex, annál több viszont a dialógus), de számomra az ördögien kitervelt finálé "csinálta meg" a THE BABY-t - a legjobb slussz, amit a SLEEPAWAY CAMP óta pipáltam. Lehetőleg ne olvassunk utána, hagyjuk magunkat meglepni, és akkor azzal a jóleső érzéssel ocsúdunk fel a kakaófoltos tévéfotelből, hogy ismét láttunk valami olyasmit, amit Anyu igen rossz szemmel nézett volna. Oáááááá!

2012. február 18., szombat

2012. február 12., vasárnap

THE HAUNTED COP SHOP 2 (1988)

Jeff Lau, 香港


"Két dolgot rühellek csak igazán:
a rasszizmust és a fehéreket."
(Jackie Cheung a HCS 2-ben)

Egy tipikus Jeff Lau mozi teljes mértékű kiélvezéséhez születni kell, lehetőleg Hong Kongba. E logika mentén nyugatról támadhatatlan a fickó, a LEGENDARY LA ROSE NOIRE-t vagy az EAGLE SHOOTING HEROES-t körülbástyázó kulturális nagy fal sziklaszilárd. Ahogy elnézem a friss filmográfiáját, még manapság is aktívan rombolja a közízlést, ilyen címekkel hogy KUNGFU CYBORG meg THE FANTASTIC WATER BABES. De most térjünk vissza azokba az időkbe, amikor Kádár még élt, a HK boxoffice-t pedig  A BETTER TOMORROW és a PRISON ON FIRE uralta.

A kezdetben újhullámos koproducerként ténykedő (THE IMP, COOLIE KILLER) Lau első rendezése egy horrorvígjáték, a THE HAUNTED COP SHOP, melyet az akkor még csupán sikertelen forgatókönyvíróként jegyzett Wong Kar Wai-jal közösen ír meg, a bevált hongkongi módszer szerint: a producer beterelte őket egy hotelszobába, és kaptak egy hetet, hogy előálljanak valami leforgathatóval.

Jeff Lau (rendőrkosztümben) és Wong Kar Wai
(a szemüveges) a HCS forgatásán

Kis gikszer, hogy éppen akkor zajlott a ’86-os focivébé, úgyhogy egész idő alatt azt nézték, mígnem az utolsó előtti nap rájuk telefonált a főnök. A HAUNTED COP SHOP sztoriját egyetlen éjszaka hozták össze. Ez egyébként meg is látszik rajta, mivel egy ingadozó színvonalú, menet közbeni kitaláltságot árasztó fércműről van szó. A film meglepő népszerűségnek örvendett, a nyugatról érkezett szörnyalakok (zombik, drakulák) taoista rémfolklórba való beágyazása újdonságként hatott az akkori közönségnek.


Hat hónappal később már mozikban virít a HAUNTED COP SHOP 2, aztán jött a hihetetlen OPERATION PINK SQUAD 2 (dévédén THUNDER COPS), és végül a MORTUARY BLUES zárta Jeff Lau „szellemes” korszakát.


Zavarbaejtő, amit Lau művelt ezekben az idióta, szexista viccekkel és hiperkinetikus, Sam Raimi féle horrorjelenetekkel teli low-büdzsé/high-energy filmekben. Markába röhögő cinikus tömegfilmes á la Wong Jing, vagy posztmodern zseni, akinek munkássága - nem viccelek - akadémikus körökben disszertációk tárgya? Egy biztos: a Wong Kar Wai által executive producelt HCS 2 ha nem is a legjobb, de az egyik legfergetegesebb HK-horrorvígjáték a nyolcvanas évekből. Gwailo legyen a talpán, aki a nyaktörő tempó mellett még a rosszul fogalmazott, nehezen olvasható (VHS-en néztem) angol feliratokat is követni tudja. Remaszterelt dévédére vele, de rögtön!


A város összes hivatalos szerve a rendőrség épületében tanácskozik, hogy megoldják a vámpír-problémát (az Adóhivatal embere felháborodva közli, hogy neki ehhez semmi köze, majd rájön, hogy épp itt az ideje a vámpírokat is megadóztatni!). Történt ugyanis, hogy az első részből átszivárgott néhány vérszopó zombi a folytatásba. A rendőrparancsnok a HAUNTED COP SHOP 1 töketlen párosára (Jackie Cheung és a nemrég elhunyt szomorú szemű komédiás, Ricky Hui) bízza az épület megtisztítását. Én hülye azt hittem, hogy a "cop shop" valami gumibotokat áruló üzlethelyiség, ám a megbízható szlengszótáramból kiderült: rendőrkapitányságot jelent.


A félsikernek mondható hadművelet után összetoborozzák a rendőrség legelfuseráltabb tagjait, hogy szellemírtásra képezzék ki őket (a film eredeti címének fordítása: „Szellemakadémia”). Az összes rendőrakadémikus észlény kap egy humoros intrót; a bájgúnár Rómeó (James Yi a RED PANTHER-ből, ez a faszi egy zseni!) például éppen egy sorozatgyilkos otthonában helyszínel, miközben kollégái az örsön a delikvenst vallatják, hová rejtette áldozata fejét. A csattanó felettébb rossz ízlésről árulkodik, de hát éppen ez a Jeff Lau-filmek egyik baja. Akarom mondani bája.


A lazán összefüggő szkeccsek már az elején darabokra törik a narratívát, a maradék meg villámgyorsan a szőnyeg alá lesz söpörve. A tettestárs ezúttal számtalan HK-klasszikus forgatókönyvírója, Barry Wong (CARRY ON PICKPOCKET, BALEKOK ÉS BANDITÁK). Valószínűleg neki köszönhető, hogy bár a humor-formula hasonlóan debil és csapongó, mint az első részben, ezúttal valahogy jobban klappol a dolog.


A brigádot egy kiürített katonai bázisra szállítják kiképzésre, ahol a tudtuk nélkül előzőleg vérszomjas szellemek randalíroztak. Egy szexi vámpír-rendőrnő által megfertőzött Ricky holdtöltekor rendszeresen szemfogakat ereszt, ő a feliratok szerint egy „farkasember-vámpír”. Aztán visszatér egy olyan karakter is, aki az előző részben látványosan hamuvá égett. - Én vagyok az ikertestvére, mondja. Ha John Woo-nak szabadott A BETTER TOMORROW 2-ben, akkor egy eleve nonszensz (moleitau) komédiában miért is ne?


A stáblistára érdemes kitérni, az ugyanis nem szokványos: az elején fel van tüntetve a producer, író, operatőr és a rendező, majd minden egyes szereplő felbukkanásakor öles fehér betűkkel megjelenik az adott színész neve.

J.Lau
Wong Kar Wai

Az hagyján, hogy igazi ensembléről lévén szó még harminc perc múltán is bejelentkeznek új karakterek a maguk felirataival, na de egy suspense jelenet kellős közepén kiírni a vámpírt alakító színésznő becses nevét...


Jeff Lauról amúgy tudni illik, hogy imádja a hatvanas évek kantoni filmjeit, azt hiszem ez a fajta stáblista akkor volt utoljára divatban. A Nyolc Halhatatlan paródia már a Stephen Chow féle A CHINESE ODYSSEY retro-fantáziáját vetíti előre. A két részből álló Majomkirály-feldolgozást Lau legösszeszedettebb munkájaként ajánlom megtekintésre, persze csak a megfelelő nyugtatószerek bevétele után.


Az előzménynél frenetikusabb folytatásban atmoszférikusra fényképezett akció-horrorjelenetek (a hajmosás közben felbukkanó vörös ruhás vámpír vagy az alagsori zombik támadása) csapnak össze a gagyi vígjátékkal, hogy aztán a végére a kettő elválaszthatatlanul eggyé váljon. A csatorna falán lógó vámpírt agyon akarják ütni az alatta futó erősárammal. A vámpír lábába kapaszkodó fickó önfeláldozó módon összehugyozza magát, ezzel zárva az áramkört. Társai imigyen adóznak emlékének: - Mostantól akárhányszor pisálok, rá fogok gondolni. A THE HAUNTED COP SHOP 2 a HK-bolondok aranya, tessék rá vigyázni.

2012. február 5., vasárnap

SLEEPAWAY CAMP {A HALÁL ANGYALA -1} (1983)

Robert Hiltzik, USA


A kétezres évek elején bemutattak egy természetfeletti slasher-horrort, aminek népszerűségéhez némi hírhedtség is társult: a filmet egy pedofíliáért börtönbüntetésre ítélt férfi rendezte. Nos, ha a SLEEPAWAY CAMP-ből valaha remake készül, forduljanak bizalommal a JEEPERS CREEPERS rendezőjéhez, remekül fogja érezni magát a forgatáson.


Ez a perverz kis slasher-numera New York-i illetőségű senkiháziaktól elég prózai okból keltette fel az érdeklődésemet: a DVD 299 Ft volt egy kereskedelmi intézmény turkálójában. Megérte az árát, no nem azért, mert egy tizenéves kölyök meztelen seggét mutatják benne, hanem mert valamivel érdekesebbnek bizonyult a dolog, mint amire számítottam. Ahogy azt az ALONE IN THE DARK-nál észrevételeztem, nincs rosszabb egy jól megcsinált slasher-koppintásnál; valahogy nem áll jól ezeknek a kunszt, egy hentes meg aztán végképp ne filozofálgasson nekem – nem hiteles. A példakép PÉNTEK 13-at szinte szuperprodukcióvá avanzsáló SLEEPAWAY CAMP szolgai módon köhögi fel az akkor már kifulladó félben lévő alműfaj paneljeit, a rendezés, vágás, operatőri munka mind schmittpáli minimum, a slasher-hitelesség ez esetben abszolút és megkérdőjelezhetetlen.


Az előjátékban motorcsónak szeli ketté a békésen lubickoló családot, egyedül a kislány éli túl a felelőtlen tinédzserek okozta balesetet. Jön az obligát „nyolc évvel később” felirat, és a szeleburdi nagynéni által felnevelt Angela unokabátyjával együtt nyári vakációra indul a tóparti Arawak Táborba. A hely annyiban különbözik a Kristály-tótól, hogy a táborvezetőket még pocsékabb színészek játsszák, pedig Oszkár-díjra jelöltet is találunk köztük: a Sam Fuller-fizimiskájú, szivarozó főnök nem más, mint Mike Kellin az ÉJFÉLI EXPRESSZ-ből, kinek emitt látható alakítását nevezhetjük stílszerűen "táborinak" (camp). Ellentétben az amerikai kaszaboldák huszonéves tinédzsereivel, a SLEEPAWAY CAMP lakóinak java része valóban kiskorú, azzal a nem várt hozadékkal, hogy büntetőjogi megfontolásból nincs erotikus meztelenkedés (az egyensúly a faltól-falig cickókkal teli második részben majd helyrebillen). Viszont külön öröm azt hallani, ahogyan ezek a szülői felügyelet alól felszabaduló kertvárosi seggdugaszok káromkodnak egymással. Hey, Angela, how come You’re so fucked up?


A hallgatag, visszahúzódó Angela mágnesként vonzza a tinilányok rosszindulatát, és a pedofil szakácsot. Ő lesz az első áldozat egy kilométerekre előre elsürgönyözött „kreatív gyilkossággal”. Ráborul a fazék. Valakire darazsakat eresztenek. A másiknak feldugnak egy hajsütővasat oda, ahová sosem süt a haj. Vagyis a nap. Felmerül, hogy be kéne zárni a tábort, de a társaság egyik fele inkább bulit rendez, a másik meg éjszakai túrára megy a szomszédos erdőbe. Talán ők is tudják: a logikus gondolkodás, a józan paraszti ész kinyírja a slashert, azt pedig a 84 perc letelte előtt semmilyen körülmények között sem engedhetik meg maguknak.
Ed French maszkmester (C.H.U.D.; THE STUFF, CREEPSHOW 2 és van egy tökjó honlapja is, ami zenél, miközben nézed) illúziói a cenzúrától tartva legtöbbször csak a halál utáni állapot bemutatására szorítkoznak. Kivétel ez alól a nyílvesszős trükk, ami előtt Tom Savini is megemelné a kalapját.


Na, elég legyen a süket dumából: az egésznek úgy, ahogy van az egyetlen emlékezetre érdemes, kikezdhetetlenül kreatív pontja A Befejezés. A vicc kategóriába sorolható f.könyv gondol egy merészet, és összeköti a motivációt a pre-pubertáns nemi identitás alakíthatóságának kérdésével. A film folyamán időhúzásnak tűnő gyerekek közti etyepetye ezáltal teljesen új, tabutörő színezetet kap, a KDNP frakció örömében felsikolt - Íme elvtársak, a homoszexualitás gyilkossá nevelő, korcsosító hatása! Az utolsó képsor olyannyira megdöbbentő, hogy ha előtte nem olvasok róla a neten, isten bizony megdöbbentem volna én is. Jótanács: ha még nem láttad, ne olvass el egyetlen SLEEPAWAY CAMP kritikát sem. Slasherről kritikát olvasni amúgy is időpocsékolás. Látod, én megmondtam.


---- Carpenter's Nightmare ----
A DVD amúgy korrekt magyar feliratai közt találunk egy nagyon aranyos kis bakit. Az eredeti angol szöveg magyarul : „Ő minden ács álma: lapos, mint egy deszka és jól meg kell húzni!”
A lemezen szexuális helyett intertextuális műfordítást kapunk:  
Hát lehet rá haragudni?

---- Sequel Wasteland ----
1988-ban az eredeti SLEEPAWAY CAMP producere egymás után két, fejenként kevesebb mint 500 ezer dollárból készülő folytatást gyártat le, amik aztán a moziforgalmazást megkerülve egyből kölcsönzői videókazettára kerülnek. A dvdén szintén helyet kapó SLEEPAWAY CAMP 2: UNHAPPY CAMPERS nálunk A HALÁL ANGYALA-ként futott, míg az első rész - ha jól tudom - sosem jelent meg Magyarországon. A parodisztikus folytatásban Angelát Pamela Springsteen, Bruce Springsteen húga játssza.
A SLEEPAWAY CAMP 3: TEENAGE WASTELAND (A HALÁL ANGYALA VISSZATÉR címen külön dvdén kapható, a második rész borítójával!) a cenzorok áldozatául esett, szinte az összes véresebb jelenetét kivágták belőle. A közel húsz percnyi matéria azóta sem került vissza a helyére, viszont az angol/amerikai kiadás extrái között megtalálható.