René Manzor, francia
A télapós horror önmagában nem újdonság (CHRISTMAS EVIL; SILENT NIGHT, DEADLY NIGHT), de ha a franciák vetemednek ilyesmire, akkor valami különlegeset remél a néző. Ami azt illeti, René Manzor író-rendező (ÁTJÁRÓ ÉLET ÉS HALÁL KÖZÖTT) filmje valóban kiemelkedik az ünnepi kínálatból, és nem csak azért, mert Bonnie Tyler énekli benne a Merry Christmas-t. A Deliria megkésett/előrehozott karácsonyi bejegyzését olvasod.
A kilencéves Thomas az osztálytársai közül egyedül rendületlenül hisz a télapó létezésében, ezen felül az akciófilmek rajongója és profi számítógép programozó. A naiv zsenipalánta ennek megfelelően a családi főhadiszállást, egy Párizs külvárosában álló mesebeli kastélyt mindenféle csapdával, kamerákkal, titkos átjárókkal felszerelt játszótérré alakította át. Karácsony estéjén az anyuka a Printemps nagyáruház játékosztályának főnökasszonyaként a belvárosban dolgozik, a rövidlátó nagypapával otthon maradt fiú a télapó érkezését várja. Nos, pontban éjfélkor a télapó - akit felháborító viselkedése miatt Thomas anyja kirúgatott az áruházból - meg is érkezik a kéményen keresztül. Innentől kb. DRÁGÁN ADD AZ ÉLETED találkozik a MAGASFESZÜLTSÉGgel.
A Luc Besson által is propagált Made in France zsánerfilmek új vonulatába illeszthető 36-15 le sem tagadhatná, hogy a hollywoodi felhozatalból merítette erőit (ALIENS, COMMANDO), és hogy egy ambiciózus, fiatal (29) rendező állt a kamerák mögött, beleadva apait-anyait a sorsdöntő második egész estésébe. A képes forgatókönyv (storyboard) részletgazdagsága, a virtuóz montázs-technika, az operatőri zsonglőrködés a stúdióban felépített díszletek között a nyolcvanas évek csúcskategóriás reklámszpotjainak formavilágát idézi. Az abszurdig túlhúzott stílus a Jeunet/Caro páros korai munkáihoz fogható (DELICATESSEN), de a hongkongi esztétikától sem járunk messze; ennyi "holland szöget" Clarence Ford óta nem láttam.
Névértéken ez egy ostrom-akciófilm, amibe a télapó hozza a horrort meg a slashert a műfaj szerelmeseinek. Ha kicsit filozofikusabban állunk hozzá - netán emlékezve Manzor előző munkájának, az ÁTJÁRÓnak sajátos realitás/fantázia ötvözetére -, akkor a szerző a tündérmeséjében a piros köntösbe bújtatott Kegyetlen Valóságot szabadítja rá a gyermekkor felhőtlen álomvilágára, illúzióromboló beavatási szertartásnak vetve alá a magát Rambó Kettőnek képzelő kölyköt. A kis nyavalyás - civilben a rendező fia - figyelemre méltó alakítást nyújt, ahogy végigjárja a nyolcvanas évek akcióhősei számára kijelölt áldozat → gerilla harcos → túlélő veterán utat.
Névértéken ez egy ostrom-akciófilm, amibe a télapó hozza a horrort meg a slashert a műfaj szerelmeseinek. Ha kicsit filozofikusabban állunk hozzá - netán emlékezve Manzor előző munkájának, az ÁTJÁRÓnak sajátos realitás/fantázia ötvözetére -, akkor a szerző a tündérmeséjében a piros köntösbe bújtatott Kegyetlen Valóságot szabadítja rá a gyermekkor felhőtlen álomvilágára, illúzióromboló beavatási szertartásnak vetve alá a magát Rambó Kettőnek képzelő kölyköt. A kis nyavalyás - civilben a rendező fia - figyelemre méltó alakítást nyújt, ahogy végigjárja a nyolcvanas évek akcióhősei számára kijelölt áldozat → gerilla harcos → túlélő veterán utat.
Míg amerikai megfelelőjében, a kerek egy esztendővel később bemutatott RESZKESSETEK, BETÖRŐKben az erőszak olcsó poénforrásként szolgált, a franciák jóval sötétebb árnyalatot engedtek meg maguknak. A spielbergi ártatlansággal útnak induló családi program ezáltal nem elhanyagolható suspense-tartalommal telítődik. Két jelenet – a kutyás és nagypapi öreg Fordjának rommá zúzása – rendkívüli intenzitással bír. Sokkoló gyilkosságból valójában csak egy van (az, amelyiknek szemtanúja a főszereplő), a suspense java a puszta félelemből fakad. Félelem a sötétségtől, az ismeretlentől, egy képzelőereje teljében lévő gyerek kíváncsi szemén keresztül.
Hogy a rendezőnek milyen volt a hozzáállása a szeretet ünnepéhez, arról rögtön a nyitány árulkodik. Pocsolyába dobott karácsonyi díszen kukásautó hajt keresztül, a szemeteskukák felett reklámplakát hirdeti: Rendeld meg ajándékaidat! A télapó hívószáma 36-15. A pszichotélapu egy áruházból indul pusztító útjára - a semmiféle háttérinformációval nem terhelt figura éppúgy lehet a csemetéket hamis mítoszokkal manipuláló fogyasztói társadalom elszabadult szörnyszülötte, mint a mesevilágban élő Thomas nagykorúvá vált, de fel nem nőtt változata, akinek még mindig csak a játékon jár az esze. A tévén nevelkedett főhős úgy tudja felvenni a harcot a szimbolikus mumussal, hogy a saját, muszkli-blockbusterekből építkező fantáziáját hívja segítségül. Ez a VESZÉLYES ÉJben is alkalmazott posztmodern logika játszi könnyedséggel viszi át a filmet a fantasztikum felségterületére.
Túl brutális a gyerkőcöknek? Túl gyerekes a felnőtteknek? Az európai mércével mérve átlag feletti költségvetésből készült produkció valami oltári nagyot bukott a mozikban, effektíve derékba törve a rendező franciaországi karrierjét. Ha rábukkanunk egy feliratos kópiára, tárazzuk be a legközelebbi szentestére - a RESZKESSETEK, BETÖRŐK helyett, a Deliria ajánlásával.
A télapó valóban egy tapló?
Jóval a Szabadság, Testvériség, Egyenlőség eszményének megismertetése előtt a társadalom a Télapó figuráján keresztül ráerőlteti a gyerekre a hazugság fogalmát. A télapó ártalmas értékrendek terjesztésére megteremtett isten, arra a sorsra ítélve, hogy egy későbbi időpontban majd keresztre feszítsék és lerántsák róla a leplet. Ő a gyereknevelés legelső manipulációs eszköze: legyél jó, különben a télapó nem hoz ajándékot. Egyben a kisgyerek számára ő az első kapcsolat a csodák világával. Aztán amikor a gyerek elér egy értelmi szintet, minden összeomlik körülötte. Mikor elmondták nekem, hogy a télapó nem létezik, hazugnak tartottam a szüleimet. Ha egy gyereknél lerombolják a télapó mítoszát, attól fogva kételkedni fog a saját képzeletében. Ez a konfliktus nem jönne létre, ha nem találták volna ki a télapót, ha a karácsony egyszerű családi ünnep lenne, aminek során a szülők közvetlenül adják át az ajándékokat a gyerekeiknek. A télapó csak egy játékokkal üzletelő díler.
- René Manzor
(részlet a Mad Movies
magazinban megjelent interjúból)
