"Erőszak az erőszak ellen" mottó alatt elkövetett bűntényben római tettestársként az a Cineproduzioni Daunia 70 vett részt, amelyik ugyanebben az időszakban Fernando Di Leo mesterhármasát (MILANO CALIBRO 9 - MALA ORDINA - IL BOSS) hozta tető alá. Viszont ha a stáblistán a kulcspozíciót betöltő szakemberek neveit vesszük alapul (rendező, író, operatőr, főszereplő usw.), akkor bizony kőkeményen nyugatnémet a mozi.
A '71 folyamán több NSZK nagyvárosban történt, halálos áldozatokat is követelő bankrablások láttán felbátorodott fritzek próbálkozása egy menő poliziesco akciófilmre tökön ragadja a korszellem pucáját, és addig facsarja, amíg van benne vér. Osztályharc, terrorizmus, bogárhátúval száguldozó Polizei, a tévéhíradó kamerái előtt halálbüntetést követelő nyugdíjasok - a Münchenben és környékén játszódó BLUTIGER FREITAG spekulatív célból elkészült kordokumentumként egy echte német alműfajjal, a reportázs filmmel mutat rokonságot. „Emerson Fox” álnév alatt éppenséggel egy mondo doku apropóján találkoztam először Rolf Olsen rendezővel (SHOCKING ASIA). A bécsi születésű egykori kabarészínész a hatvanas évek eleje óta rendezgetett német nyelvterületen forgalmazott filmeket. Unsere tollen Tanten in der Südsee; Spukschloß im Salzkammergut; Das Rasthaus der grausamen Puppen; In Frankfurt sind die Nächte heiß; Stundenhotel von St. Pauli; Das Go-Go-Girl vom Blow-Up...
A nyers erőszakkal és nyárspolgár-pukkasztóan vulgáris nyelvezettel sokkoló „megtörtént esetek alapján” történet azzal indít, hogy a bírósági tárgyalására érkező veszélyes bűnöző külső segítséggel meglóg az előzetesből. A férfiasságát kidomborító bőrnadrágban feszítő antihőst a többszörös Bravo-címlapos tévésztár Raimund Harmstorf alakítja. Főállásban Jack London kalandregény-feldolgozások szereplőjeként Harmstorf akkora népszerűségre tett szert a német fiatalság körében, hogy nevezett képes újság egy BLUTIGER FREITAG fotónovellát is leközölt a bemutató idején!
A kegyetlenül ravasz Heinz Klett búvóhelyén már szervezi következő balhéját, egy fényes nappali bankrablást, ami után magyar embercsempészek segítségével irány Horány (Passau). Olasz vendégmunkás bűntársán keresztül csatlakozik hozzájuk egy fiatal lány és annak katonaszökevény bátyja. Miután egy amerikai katonai szállítmány eltulajdonításával komoly fegyverarzenálhoz jutnak, magukat szélsőbalos RAF-terroristáknak álcázva vörös kámzsával a fejükön behatolnak a pénzintézetbe. A közállapotokra úton-útfélen hivatkozó film ezen fejezete a Deutche Bank egyik müncheni fiókjában történteket rekonstruálja, mely az ország első túszdrámába torkolló bankrablásként került be a bűnügyi krónikákba.
A hasznavehetetlen túszok között horogra akad egy „aranyhal” - a nagytőkés lánya rögtön négyszeresére emeli a téteket, a bankrablók a rendőrség és média kereszttüzében négymillió márkával távozhatnak a halottakkal, súlyos sebesültekkel és kíváncsi bámészkodókkal teli helyszínről. A valóságban az államügyész parancsára rögtön a bank előtt tüzet nyitottak a rendőrök, a filmbéli társaság számára a Véres Péntek pár kilométerrel odébb, egy erdei faházban fejeződik be. A hajtóvadászat végén szemtanúi lehetünk annak, mi történne, ha Sam Peckinpah beszabadul a Schwarzwald klinika díszletei közé.
A „Bűnözés nem kifizetődő” táblával kijelölt szakadék felé németes szigorral, olaszosan vérpezsdítő zenére (Francesco De Masi) menetelő film szélsőbalról támadva jobbról előz, alles zusammen mindenki megkapja a magáét. A bűnözői oldalon az Andreas Baader terrorista-vezérre hajazó Klett hasonlóan szimbolikus proli-teremtmény, mint akiket Tómas Milian szokott megformálni Umberto Lenzi zsarufilmjeiben. A gátlástalan, antiszociális bandavezér határozottságot sugárzó karizmájával magához vonzza a kapitalizmus rendszerébe nyomorított fiatalokat. Külön epizódok vannak szentelve annak, hogyan zsákmányolják ki a munkaadók a bevándorló benzinkutast és irodista barátnőjét. Átellenben a nagytőkés be sem szállt a limuzinjába, már a pokolra kívánjuk. „Nem csoda, hogy gyűlölik őket” – jegyzi meg az államügyész. A fasizmus ridegségének jeleit még mindig magán viselő társadalom keresztmetszetéből nem hiányozhattak a leszbikusok sem.
Az eltévelyedett butikos nőnek az übermacsó Klett mutatja meg, mi fán terem a toxikus maszkulinitás. A hatás kedvéért és csak a 102 perces változatban a nemi erőszakolós ágyjelenetbe felváltva leszbipornó és véres vágóhídi pillanatképek lettek beleerőszakolva. A cinizmus ezen fokán hiába halnak meg ártatlanok, a néző részvétlen szemtanúként követi az eseményeket, rosszabb esetben kajánul vigyorog is hozzá (a rendőr esete a kézigránáttal). Ettől még a BLUTIGER FREITAG egy verrdammt guter Szocio-Exploitation arra a péntek estére, amikor egyik csatorna sem ismétel Derricket.
