...híreinket hallották. Következő műsorunk egy olasz-nyugatnémet bűnügyi film, amelyhez jó szórakozást kívánunk.
Mikor a rivális német Edgar Wallace-gyár, a CCC megütötte a főnyereményt (THE BIRD WITH THE CRYSTAL PLUMAGE), a Rialto - tanulva A DOPPIA FACCIA fiaskóból - argentósította koprodukciós krimijeit. A WHAT HAVE YOU DONE TO SOLANGE és a 7 VÉRFOLTOS ORCHIDEA már csak címükkel hajaznak a brit író munkásságára, Uschi Glas szerepeltetését leszámítva a germán vonásokat végleg felülírta az olasz giallo.
Umberto Lenzi még Argento előtt kezdte praktizálni a műfajt, erről a lineáris, nyomozásra koncentráló szerkezet árulkodik, a műgonddal kivitelezett erőszak-csúcspontok viszont már egyértelműen a kortárs (korai) Argentok irányába tolják a filmet. A hét nő nevét tartalmazó shit-lista ha jól számoltam hat gyilkosságot fial, közülük rögtön a második a legjobban megrendezett (Marina Malfatti és macskái), az ötödik pedig a filmművészet első driller killerjét prezentálja*.
Umberto Lenzi még Argento előtt kezdte praktizálni a műfajt, erről a lineáris, nyomozásra koncentráló szerkezet árulkodik, a műgonddal kivitelezett erőszak-csúcspontok viszont már egyértelműen a kortárs (korai) Argentok irányába tolják a filmet. A hét nő nevét tartalmazó shit-lista ha jól számoltam hat gyilkosságot fial, közülük rögtön a második a legjobban megrendezett (Marina Malfatti és macskái), az ötödik pedig a filmművészet első driller killerjét prezentálja*.
*Edit: az Imdb szerint Tonino Valerii MY DEAR KILLER-jét (1972 - alsó kép) két héttel előbb mutatták be. Sajnálom, Umberto, de lehet, hogy megelőztek a drillerelésben!
Ahogy Emilio P.Miraglia thrillereiben, itt is szabad kezet kaphatott a látványtervező, aki számos vizuális poénnal köti össze a díszletet és a bennük szereplő karaktereket, különös tekintettel a falakon lógó festményekre:
~~~~~~~
~~~~~~~~
~~~~~~~
(majdnem szpoiler: a bal oldalon lévő rajz félholdakkal és a fekete esőkabátos alakkal)
(majdnem szpoiler: a bal oldalon lévő rajz félholdakkal és a fekete esőkabátos alakkal)
Sok jót nem jelent, ha ilyen dolgokra koncentrálódik a figyelem, de Lenzi mentségére legyen mondva, nekem is csak másodjára tűnt fel, mennyire fifikás a kivitel. A túlkomplikált forgatókönyv (Cornell Woolrich Randevú feketében című könyve nyomán) mindenesetre biztosítja, hogy első ránézésre ne lehessen megtippelni a félholdakat maga után hagyó assassino személyét. Tehát működik ez a giallo, még ha nem is abból az eszelős fajtából való, aminek láttán igazán bele lehet bolondulni ebbe a stílbe.
