A Deliria képzőművészeti rovatát hallják (a háttérben halk jazz zene szól). Kezdjük egy bűnügyi hírrel: a pincében találtam rá erre a 70x40 centis torzóra:
A szélei egymáshoz voltak ragasztva, így egykoron valószínűleg zacskóként funkcionálhatott. A neten megtaláltam a teljes változatot, ami csak súlyosbítja a szóban forgó bűncselekményt:
A BERSERK felbecsülhetetlen értékű eredeti filmplakátját csomagolóanyagként használó tettes ellen megtettük a feljelentést.
-----------------------------------------------------------------
Konkoly Gyula, a kortárs magyar festészet emblematikus alakja 1972 végén kihirdeti manifesztumát: „A művészet 1972 december 31-én megszűnik, aki e dátum után művek létrehozásán fáradozik, annak tudnia kell, hogy azok már nem érvényesek.” (1) A Párizsban élő művész a bejelentés után önként és dalolva csatlakozik a képi tömegkultúra iparához. Mielőtt a nyolcvanas évek közepén kiadta volna második manifesztumát ("Meggondoltam magam: mégis van művészet."), több száz könyvborítót illusztrál francia megrendelőinek:
Konkoly nevéhez számtalan amerikai és francia moziplakát is fűződik, de szerteágazó stílusa és a gyakran hiányzó szignó miatt ezeket rendkívül nehéz beazonosítani. Paul Michael Glazer THE BAND OF HAND filmjéhez készült alkotásában felfedezhetjük a 60-as évek közepén induló magyar neoavantgárd kollázstechnikáját éppúgy, mint a fotórealista pop-artot:
A THE EVIL THAT MEN DO a hagyományosabb plakátfestészet irányvonalát követi:
A „Le monstre attaque” (Ciro Ippolito ALIEN 2 SULLA TERRA) a szürnaturalista ábrázolásmód iskolapéldája:
A THE HOUSE BY THE CEMETERY francia moziplakátjához készült Konkoly festmény később az amerikai DVD borítójára is felkerült:
Egy másik Fulci-klasszikus, a THE BEYOND Konkoly fantasztikus interpretációjában:
Az "Ilza, a Gulág Tigrise" megszületése egy francia vitrinkártyához köthető, amit a megrendelő adott át a festőművésznek, ezen szavak kíséretében: "Mon Gyula, ezt így rajzolja le nekem hétfőre, szilvuplé."
És az alkotó alkotott:
Konkoly maga is olyannyira rendkívülinek találta kazettaborítókra száműzött akrilfestményét, hogy 1987-ben újrakereteztette és kritikusai elé tárta.
"Látványos és mozgalmas együttes, mely eleven festőiségével tűnik ki" - írta róla egy műértő. A művésznek ezen felettébb izgalmas periódusa még felfedezésre vár, a Deliria ezennel megtette az első lépést.