John Woo, 香港
THE KILLER? HARD-BOILED? Nem ám, a HK-hipszterek a "mielőtt híres lett" felhozatalból válogatják ki mindennapi dzsonvújukat. A HEROES SHED NO TEARS ráadásul könnyűszerrel beszerezhető dvdén, úgyhogy kifogásnak helye nincs.
A pisztolyfétisben szenvedő akciófilm-művész első lőfegyveres heroic bloodshed orgiájához a Golden Harvest biztosította a muníciót 1983-ban. A thaiföldi forgatás során átírt forgatókönyv és a különböző nációk tagjaiból verbuvált stáb kommunikációképtelensége olyan háborús atrocitást szült, amit a stúdió nem volt hajlandó bemutatni, még azután sem, hogy újravágatták és egy másik rendezővel kiegészítő jeleneteket forgattattak hozzá. Két sikertelen bohózat között a 14. filmjével (!) karrierje mélypontjára jutott Woo az utómunkálatokban már nem vett, nem vehetett részt. A dobozban maradt Sunset Warriors három évvel később bukkant fel újra, egy hónappal azután, hogy A BETTER TOMORROW kasszát robbantott Hong Kongban. A sikert kihasználva kapott egy új címet új fejléccel ("A John Woo Film"), de a meggyőző mozielőzetessel támogatott ősbemutató ("A Szebb holnap rendezőjének új blockbustere") sok vizet akkor sem zavart. Valóban annyira vacak lenne az átkozottja?
A pisztolyfétisben szenvedő akciófilm-művész első lőfegyveres heroic bloodshed orgiájához a Golden Harvest biztosította a muníciót 1983-ban. A thaiföldi forgatás során átírt forgatókönyv és a különböző nációk tagjaiból verbuvált stáb kommunikációképtelensége olyan háborús atrocitást szült, amit a stúdió nem volt hajlandó bemutatni, még azután sem, hogy újravágatták és egy másik rendezővel kiegészítő jeleneteket forgattattak hozzá. Két sikertelen bohózat között a 14. filmjével (!) karrierje mélypontjára jutott Woo az utómunkálatokban már nem vett, nem vehetett részt. A dobozban maradt Sunset Warriors három évvel később bukkant fel újra, egy hónappal azután, hogy A BETTER TOMORROW kasszát robbantott Hong Kongban. A sikert kihasználva kapott egy új címet új fejléccel ("A John Woo Film"), de a meggyőző mozielőzetessel támogatott ősbemutató ("A Szebb holnap rendezőjének új blockbustere") sok vizet akkor sem zavart. Valóban annyira vacak lenne az átkozottja?
Szó sincs róla, pláne, ha a helyén, vagyis a saját kis "dzsungelkommandós" műfaján belül kezeljük. Akkoriban az amerikaiakon kívül az olaszok is előszeretettel űzték ezt a meglehetősen igénytelen sportot, melynek alapfelállása szerint egy profi zsoldosokból álló csapatnak kell teljesítenie valamiféle életveszélyes megbízatást a harmadik világ zöld poklában. A thaiföldi kormány kínai migránsokat bérel fel, hogy hozzanak ki élve az Arany Háromszög dzsungeléből egy drogbárót. Pénz és amerikai zöldkártya reményében útnak induló kommandó az első etapot gond nélkül teljesíti, a vietnami határnál azonban sikerül magukra haragítaniuk egy egész határőrszázadot, így már nem csak az elrabolt drogbáró-hadúr fekete ruhás emberei, de a vietnami néphadsereg is a nyomukba szegül, a szemen lőtt tábornok (Lam Ching Ying elvtárs) által felbérelt bennszülöttekről nem is beszélve. A szakaszvezető kis családjával és a vietnamiak karmaiból kiszabadított francia újságírónővel kiegészült társaság útja egy veterán amerikai hippi-katona pincétől a padlásig felfegyverzett főhadiszállásához vezet.
A nyolcvanöt percnyi háborús túlélőtúrát csipetnyi erotika és kanto-humor lazítja, hogy a hozzáforgatott jelenetekről is szót ejtsünk. A stúdió valószínűleg elidegenítő hatásúnak érezhette a shoot 'em up víziót, ezért illesztettek két összetűzés közé egy szerencsejátékos kitérőt, illetve ágyjelenetet. A művi beavatkozást leszámítva ízig-vérig John Woo Film, és ettől válik ez a bot egyszerű 'namploitation hibáival együtt még izgalmasabbá, legalábbis a rendező szakmai útját lekövetők számára. A hullaszámlálót rögvest az elején kiakasztó kaotikus koreográfia nyers formában ugyan, de magán hordozta Woo stílusjegyeit, különösen ami a kameramozgásokat illeti. A család kimenekítését a kunyhóból vagy a határincidenst kétségtelenül egy tehetséges akciókarmester vezényelte le. Feddhetetlen filmes ízlésről árulkodik, hogy a jóképű, idealizált Woo-hősalak (Eddy Ko) és kisfia alkotta páros a japán LONE WOLF AND CUB szamuráj-saga alapján lett mintázva.
A forgatáson éles lőszereket is használtak, a híresztelések szerint egy színészt sikerült is combon lőni - Woo, a pacifista szadista, akinél a humanizmus kéz a kézben jár az ultraerőszakkal. Szerzői (bér)munkaként a HEROES SHED NO TEARS primitív prototípusa a BULLET IN THE HEAD-nek, egy fegyverropogással hangszerelt meditáció az emberi természetről. A barbarizmus, kilátástalanság jellemezte extrém háborús helyzetben mindig ott pislákol a remény lángja, olyan, mára elcsépeltnek hangzó címszavak képében, mint szeretet, bajtársiasság, respekt és a végső, krisztusi eszménykép, az önfeláldozás, a hatás kedvéért lassított felvételen megörökítve. Az emigrálásról való töprengés a hongkongiak majdani menjek-maradjak dilemmáját pedzegeti, ellentmondásos párbeszédbe elegyedve a STRIKE COMMANDO híres Disneyland-monológjával. "Azt hiszed, Amerikában kolbászból van a kerítés? Ugyanolyan könyörtelen világ az is." A könyörtelenséget zászlajára tűző HEROES SHED NO TEARS nem az életmű fénypontja, inkább tűzkeresztség, amin keresztül átesve jöhetett el a Szebb Holnap.