2018. július 31., kedd

THE SECT (1991)

Michele Soavi, olasz

- Fél a haláltól? 
- Nem is tudom... Talán az élettől félek.

A THE CHURCH-öt követően Michele Soavi harmadik nagyjátékfilmje még mindig Dario Argento felügyelete alatt készült, és ez meg is látszik rajta, de pár lépéssel talán közelebb kerülünk ahhoz a "személyes vízióhoz", amit állítólag a DELLAMORE DELLAMORTE-ba ölt bele ez az istenadta tehetség.

A japán piacon Démonok 4-ként forgalmazott THE SECT - melynek fő helyszíne egy ódon, sötét faház - alapvetően hasonló szisztéma mentén lett felépítve, mint a THE CHURCH. Ez azt jelenti, hogy padlástól a pincéig került bele minden, ami a félbemaradt projektek (Katakombák, A kút és egy Gólem feldolgozás) után már kellő mennyiségű ötlethalmazzal rendelkező íróknak eszébe jutott a gyártó cég által megelőlegezett cím hallatán. Az elején kiírt Cecchi Gori / Silvio Berlusconi Communications gonosz mosolyra fakaszthatja a politológia szakos horroristákat: a Szent Lepel szentségét bemocskoló filmet hamarosan politikai babérokra törő, jobboldali/kereszténydemokrata beállítottságú üzletemberek finanszírozták. Feltehetőleg nem ezért fognak pokolra jutni.


A THE CHURCH kísért-a-múlt szerkezetét követő cselekmény 1970-ben indul útjára Kaliforniából. Limuzinban megbújó sátánista szektavezér parancsára egy Charles Manson-szerű alak és hívei lemészárolnak egy teljes hippi-kommunát. Húsz évvel később Frankfurtban egy családapa rituális gyilkosságot követ el. Ők akarták, hogy megtegyem. Az árulóknak meg kell fizetniük! - magyarázkodik az elkövető, mielőtt kiloccsantaná saját agyvelejét (ami a South Parkban Kenny, az az olasz splatternek Giovanni Lombardo Radice). A városból kifele tartó általános iskolai tanárnő (Kelly Curtis, Jamie Lee nővére) autójával véletlenül elcsap egy öregembert. A titokzatos csomagot szorongató utazó (eurohorror veterán Herbert Lom) mintha már születésétől fogva ismerné az árván felnőtt, erdőszéli házát egy nyúllal és aranyhalakkal megosztó nőt. Az egyre szürreálisabb mederbe csatornázott események folyama a pince alatt található kútban gyülemlik össze.


A vizuális lenyűgözésre törekvő, nyilvánvaló művészi ambíciókkal megrendezett film-tripre nyugodtan alkalmazható „az út a fontos, nem a cél” bölcselet. Az italohorror nemes hagyományait követő Soaviék  a narratíva zavaros vízében halászva szuggesztív képekkel árasztják el a nézők tudatalattiját. Ilyenkor harminc perc után vagy kikapcs, vagy engedelmeskedünk a rendezői szándéknak, és a sötét erők által manipulált főhőshöz csatlakozva mi is csak passzívan ámulunk és bámulunk, milyen meglepetéseket tartogatnak a számunkra a következő kanyarban. 


Az ezoterikus szimbólumoktól túlcsorduló THE SECT kisugárzása határozottan feminin, a kimutatások szerint leginkább nők rémálmaiban fordul elő titokban tévét néző házinyúl és szexuális ragadozóként fellépő marabu. A gonosz eszközeként központi szerepet betöltő víz motívuma is egyfajta nőiességgel vonja körbe az ördögi konspirációt. Mindemellett nem feledkeztek el kiszolgálni a célközönséget - az arcletépés, a hullaházi kitérő vagy a bestialitás kőkemény horror kategória. Az italo-trash szekták bálványa, Mariangela Giordano (Radice női megfelelője) sem ússza meg szárazon, minimum háromszor brutalizálják valamilyen eszelős módon. A tempó kimértebb, kevésbé kapkodós, mint a THE CHURCH-nél, úgy látszik, Argento producerként ezúttal nem rendezett mészárlást a vágóasztalon.


Kelta mitológia, középeurópai mondavilág, Gustav Meyrink - csak néhány inspiráció, amit a rendező néven nevez a lemezen lévő interjúban. Kapásból persze a ROSEMARY GYERMEKE juthatna eszünkbe, ha az Argento-műhelyben csiszolt esztétika nem lenne olyannyira lehengerlő, hogy inkább csak utólag, a látottakat összegezve fogunk ráeszmélni, hogy a taljánokra jellemző "innen is, onnan is" módszerrel összevarrt anyag és a benne szereplő figurák mennyire archetipikus alapokon nyugszanak. Soavi eredetisége éppen abban rejlik, ahogy egy közönséges slashert (STAGEFRIGHT), zombifilmet (DELLAMORTE) vagy esetünkben egy okkult thrillert is képes mesebeli tartományokba átvinni. "A horror csupán kiindulópont, kapu a szabadsághoz. Ha beléptél rajta, onnantól azt csinálsz, amit akarsz."

2018. július 24., kedd

WITHOUT WARNING! (1952)

Arnold Laven, USA


A főleg horrorban utazó Dark Sky kiadó hozta újra felszínre ezt a sokáig sötétségbe veszett film noirt. Legyen ez egy figyelmeztetés: amennyiben klasszikus szabású noirt várunk cinikus magánhekussal, ellenállhatatlan végzet asszonyával, pofára fogunk esni vele. A WITHOUT WARNING ugyanis egy korai PSYCHO-esettanulmány, vagy hogy tovább menjek: '52-es kiadású THE LOVE BUTCHER! Gyengébbek kedvéért utóbbi egy torz lelkű kertészről szól.


Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet? Elmagányosodott fiatal kertész az oldalán fegyverként hordott metszőollójával ritkítja Los Angeles húszas évei végén járó szőkenő populációját. Mint minden sikeres sorozatgyilkosnak, neki sincsen priusza, ezért a rendőrség a hátrahagyott ujjlenyomatok alapján nem tudja beazonosítani. A nyomozók kénytelenek áldozatokra hasonlító szőkéket bevetni csaliként, miközben kertészünk a dísznövény kereskedésben dolgozó asszonyra feni fallikus szimbólumként meredő ollóját.


A mániákus ténykedésének diszkrétnek mondható bemutatását ('52-ben járunk) a kiváló operatőr hírében álló Joseph F. Biroc fényképezte hatásosra. Ezzel párhuzamosan a cselekmény a rendőrségi eljárásra, a különféle nyomozati technikákra fókuszál, a kávéfőzős poén a laborban némi humorérzéket is feltételez. A nyomozás során a rendőrök kriminálpszichológushoz fordulnak tanácsért - a szakember elmagyarázza, hogy az elkövetőt valószínűleg faképnél hagyta platinaszőke felesége, ez a feldolgozatlanul maradt trauma vezetett ahhoz, hogy a kapcsolatfüggő férfi alakmásokat vonjon ki a forgalomból. 


A rossz házasságra alapozott, mondvacsinált  lélektan félig-meddig áldozati pozícióba helyezi a gyilkost, amire csak ráerősít, hogy a noiros stílusban felvezetett szőkékre erkölcsileg nem vetül túl jó fény: alkoholizáló, könnyű vérű nőcskék, akik a saját sorsukat pecsételték meg azzal, hogy jóképű férfiakat szedtek fel az utcán. Amikor Adam Williams színész kilép a fénybe, az általa megformált kertész olyan kisfiús vonásokkal rendelkező, zavarba ejtően átlagos "szomszéd fiú" sorozatgyilkosok sorát gyarapítja, mint Mark a KAMERALESből vagy Norman Bates. Dombtetőn álló, Los Angeles forgalmas bevezető autópályájára néző viskója nem is áll annyira távol a PSYCHO-rezidenciától, mint azt első látásra gondolnánk.


Véletlenül sem szeretném azt sugalmazni, hogy a film stílusteremtő lenne, elvégre a negyvenes évek második felétől divatos, dokumentarista szemléletű bűn-noirok hullámán érkezett (forgatás valódi helyszíneken, police procedural, filmhíradó-szerű narráció – lásd HE WALKED BY NIGHT, Dragnet tévésorozat). No meg ott állt lesben az ugyanabban a hónapban mozikba került, nagyobb ismertségnek örvendő THE SNIPER, melyben a nőgyűlölő postás távcsöves puskájával húszas éveikben járó barnákra vadászik. Az amerikai noirba alattomosan befészkelődött psycho-killer trend Peter Bogdanovich CÉLPONTOKjában fog a tetőpontjára érni - ezekben a felettébb lehangoló munkákban a modern nagyvárosok társadalma köpte fel a bűnelkövetőket, motivációjuk, vagy éppenséggel motiválatlanságuk mozgatórugója az elidegenedés és a magány. 

2018. július 21., szombat

Havi DVD/Blu agybaj


Ungarisch (TARANTULA)


2018. július 13., péntek

THE SECRET restored

A Hong Kong New Wave silány minőségű VHS kópiákon őrzött titka újjászületett, méghozzá magyar segítséggel ---




 Tűkön ülve várom a DVD/Blu-ray megjelenést.

2018. július 8., vasárnap

HELL HAS NO BOUNDARY (1982)

Yeung Kuen, 香港

Két rendőr kempingezni indul. Akár vicc is kerekedhetne belőle, de itt bizony egy komoly képpel előadott kínai kísértethistóriáról lesz szó a Shaw Brothers stúdió gondozásában.


Hong Konghoz közel fekvő szigeten töltött vakációjuk közben a fiatal rendőr-szerelmespár nőtagját megszállja a hátborzongató kis gyermekdalocskát dúdoló szellem. A babaarcú nyomozó onnantól gonosz démonként (mogwai) kezd el viselkedni, például gyerekeket terrorizál és villámgyorsan kirakja a Rubik-kockát. A nagyvárosba visszatérve az ambiciózus kísértet természetfeletti képességeit a ranglétra megmászására használja fel, kezdve azzal, hogy játszi könnyedséggel megold egy különösen veszélyes túszdrámát. Miután az előléptetése elmarad, pokolra küldi a rivális kollégákat, és a felettesek sem ússzák meg ép bőrrel. Mit ad isten (buddha), az egyik nyomozó nénikéje profi ördögűző (taoista), de az ámokfutásnak ő sem tud megálljt parancsolni.


A taoista a halálát követően válik igazán a történet hasznára, ugyanis a síron túlról visszatérve ő magyarázza el, miért éppen a rendőrnő testébe bújt bele a bosszúszomjas szellemkislány. A japán megszállás idején játszódó karma-flashback lerántja a leplet a jelen szereplőinek előző életéről (a rendőrfőnök emberi húst felszolgáló vendéglátós volt, á la Bunman!), egyben a film legelvetemültebb epizódjaként pre-Cat.III csúcspont, melynek láttán a készítők fejét fogjuk követelni. Az angol címhez igazodva ők sem ismertek határokat, amikor azt illusztrálták, anno az ópiumcsempészek hogyan szállítottak kábítószert kisgyerekek kibelezett holttesteiben. 


A nyolcvanas éveket nyitó horrorőrülettel bezakatoló szellemvasút az újhullámos THE IMP a Shaw Bros. sok szempontból naivabb/primitívebb stílusában fogant reinkarnációja. A rögtönzött, vagy legalábbis annak tűnő történések láncolata nem hagyja lankadni a többször is a nevetségesség szélén táncoló film destruktív energiáit. Mintha az írónak, rendezőnek ki lett volna adva az ukáz, hogy minden soron következő megmozdulásban álljanak elő valami kirívóval, még akkor is, ha a stúdiódíszletbe éppenséggel csak egy  fürdőkádat meg vécét toltak be. Sokat látott szemek számára is egyedülálló jelenetben a kádban ülő férfi micsodáját leharapja egy rák, majd egy tekercs vécépapír indít ellene támadást.


Maradva a vécén, a megszállt nő belehány a vécécsészébe, és a saját mocskával mossa haját, oltja szomját. Ha konkrétan nem is egy black magic típusú sztorival van dolgunk, a testnedvek, kelések, férgek kamerába dörgölése, a premier plánban kinyuvasztott kígyó ennek a Délkelet-Ázsiában honos alműfajnak a hagyományait éltetik. A veterán Yeung Kuen – Repülő hulla egy ködös éjszakán címre hallgató első filmjét 1959-ben rendezte – következő Shaw Bros. horrorja a SEEDING OF A GHOST. A pokoli duó egyenértékű az ízlésborzolást célul kitűző, filléres képregényekkel: átlapozod őket, rájuk csodálkozol, aztán eldugod a szekrény mélyére, hogy évekkel később megint előkerüljenek, és te megint rájuk csodálkozz.

2018. július 3., kedd

VHS-archívum: Hong Kong speciál III.












alias KUNG FU KIDS BREAK AWAY (1980 - Tajvan)



HK I.  -  HK II.