2016. február 26., péntek

VHS-archívum extra (hardware)

Bővült a család!



Egy kifogástalan állapotban lévő Panasonic NV-D80 képmagnó (Made in Japan)


Az otthoni használatra szánt Hi-Fi sztereó csúcsmodellt 1987 végén dobták a nyugat-európai piacra.

Szezám tárulj:

Jobb oldalon a tápegység, balra a kazettarész. 




Műbőr tokban mellékelt digitális vonalkód olvasó a programozáshoz ---


Később a szkennert beépítették a távirányítóba.


Még mindig szépen muzsikál, csíkmentes állókép és kockázás. (A kazetta címkéjéről leolvasható, melyik csúcsfilmmel teszteltem a csúcsmodellt.)

A japán piacra gyártott változat: National MACLORD NV-D22




2016. február 14., vasárnap

THE GHASTLY ONES (1967) - Mesterkurzus Andy Milligannel

Úgy néz ki, mint egy házilag készült film az elmegyógyintézetből,
amit egy piszkos fürdőkádban hívtak elő.
– Joe Dante

 

New York alternatív színházi világából érkezett Andy Milligan a grindhouse hőskorszakának elfeledett, majd a Something Weird Video és egy életrajzi könyv (The Ghastly One: The Sex-Gore Netherworld of Filmmaker Andy Milligan) jóvoltából újra felfedezett figurája, egy koromfekete bárány a fekete bárányok között. A termékeny gutter trash filmes nem csupán műveivel képviseltette magát a Negyvenkettedik utcában, maga is a környéken élt.


Filmjeit saját maga írta, rendezte, fényképezte, vágta, díszlet- és kosztümtervezte, effektelte, hangszerelte (a lemezgyűjteményéből). A forgatás befejeztével nem készült munkakópia, a technikai dolgokhoz türelmetlen Milligan egyből készre szabta az anyagot. „Andy vágási módszere puszta kezű tépés – csapás volt. Az a három másodperc is gyötrelmes volt számára, ami alatt a ragasztó megszáradt.


Sokáig egy 16mm-es Auricon hangosfilm felvevő géppel dolgozott. Ezt a típusú kamerát híradókhoz használták, játékfilmezésre nem tartották alkalmasnak. Egy átlagos költségvetés 10.000 dollár körüli összegre rúgott, amely tartalmazta a resztliből összekapart nyersanyagot, valamint a kópia 35mm-esre való felnagyításának az árát. A spórolás jegyében a forgatókönyvből egyetlen írógépelt példány készült.


A THE GHASTLY ONES viktoriánus korabeli szex-kriminek indult, majd a producer parancsára a stáb visszatért a helyszínre - Milligan agyrémesen kitapétázott Staten Island-i ingatlanába -, hogy az egészet átalakítsák egy véres "öreg sötét ház" horrorfilmé.


A sikeren felbuzdulva Milligan kosztümös horrorfilmekre állt rá. TORTURE DUNGEON; BLOODTHIRSTY BUTCHERS; THE BODY BENEATH; THE RATS ARE COMING! THE WEREWOLVES ARE HERE!; GURU THE MAD MONK... Fekete-fehér roughie-kat is forgatott (DEPRAVED; THE DEGENERATES; GUTTER TRASH), legjobbnak tartott munkája sem horrorfilm (FLESHPOT ON 42ND STREET), de az exploitation-legendáriumba a brutális képsorokkal tarkított, színes horrorjaival írta be a nevét.


Egy londoni forgalmazó meghívására öt fős stábjával és Auricon kamerájával Angliába látogatott, ahol nyolc hónap alatt négy horrort forgatott le klasszikus rémalakok szedett-vedett variánsainak főszereplésével (Sweeney Todd, Jekyll/Hyde, vámpírok, farkasember). Az volt a meggyőződése, hogy egy XIX. században játszódó rémtörténetet az aktuális divatoktól függetlenül bármikor újra és újra be lehet majd mutatni a mozikban. "Mint a Hammer filmeknél: mindegyik kosztümös és történelmi. Nem is tudod megmondani, mikor készültek."


A kapzsi producer-forgalmazók olyan szerződéseket írattak alá Milligannal, hogy később ne kapjon százalékot a bevételekből. Amikor maga próbálta értékesíteni filmjeit, a mozitulajdonosok átverték és nem voltak hajlandóak visszaadni a kópiákat. Egyik legtöbbet vetített filmje, a THE GHASTLY ONES az évek során közel egymillió dollárt hozott a forgalmazó konyhájára, miközben a készítője alig tudott megélni. Némi profit reményében Milligan tíz évvel később a saját szakállára megcsinálta  a remake-et. A LEGACY OF BLOOD azonnal megbukott.

 

Audiokommentár-eszmecsere Frank Henenlotter és Milligan állandó munkatársa, Hal Borske (a nyúlzabáló púpos) között: „A 42. utcában néztem meg először egy double-billen. Te láttad a Negyvenkettediken?” Borske: „Nem, nem volt pénzem mozijegyre.” (Röhögés)


A nyomorúságos díszletezés tudatában a szereplők körül imbolygó operatőr (Milligan) szűk keretbe szorította a képet, akaratlanul is kellemetlen, klausztrofób érzést keltve a nézőben. A felvételek túl vagy alul vannak exponálva. A fura, vagy csak szimplán elcseszett plánozások tömkelege a filmes alapszabályok ismeretének és egy fénymérőnek a hiányát feltételezi. "A filmes iskolák a világ legveszélyesebb helyei. Megtanítanak a túlköltekezésre, a lassúságra, hogy pedáns legyél és beszűkülten gondolkodj. Csak szerezz egy kamerát és menj forgatni - sokkal többet fogsz tanulni, mint az iskolában."


Az underground esztétikára emlékeztető rendezés egyik sajátossága, hogy amikor a hisztéria eléri csúcspontját, a kézi kamera elkezd vadul kőrkörös mozgásokat végezni. Az örvényszerű képsort a forgatókönyvek előre jelezték: "Business - Swirl Camera". (Az "ügylet" itt az erőszakos jelenetek szinonimája.)


Az amatőr megvalósítás miatt Milligan mészárszékei alkalmasint snuff jelleget öltenek. Fülelj jól, és a THE GHASTLY ONES-t nyitó kettős gyilkosság alatt hallhatod, ahogy a rendező a kamerája mögül lihegi az utasítást ("Cutting away, move!"). Az utólag hozzácsapott prológus a filmtörténet égbekiáltó narratív bakijai közé kívánkozik: a szemünk láttára gyilkoló karakterről a krimi végén kiderül, hogy ártatlan... 

 

Ha elkezdünk az agyatlan pszicho-nihilizmus mélyére ásni, a rabszolgahajcsár hírében állt Milligan magánéleténél lyukadunk ki. Egy igazi klinikai esetről van szó, szörnyű gyerekkorral - elmebeteg, alkoholista anyját különösen gyűlölte. Homoszexualitását, egyházellenességét, önpusztító neurózisát visszaöklendezték rettenetes (ghastly) alkotásai. 


A THE GHASTLY ONES sztorija dióhéjban: a boldogtalan házasságban élt és meghalt családfő végakarata szerint mielőtt szétosztanák az örökséget, három leánygyermekének el kell tölteni a szülői házban három napot, "szexuális harmóniában" a férjeikkel. Az elhagyatott szigeten álló kúriát egy házvezetőnő testvérpár és félkegyelmű öccsük gondozzák. A rokonok megérkezését és játékidő-húzást követően a hentesbárddal, vasvillával, fafűrésszel felfegyverkezett kámzsás alak (aki egyszerre idézi a régi, fekete-fehér rémfilmek fantomjait és a majdani slasherek mészárosait) nekilát bestiális módon kivégezni a házaspárokat.


A család, az otthon, a házasság Milligan eltorzult optikáján keresztül a gonoszság melegágyai. A férjek közül az egyikről rögtön az elején kiderül, hogy mielőtt megházasodott volna, intim viszonyba került meleg bátyjával. A férfiak megkötözésével és félmeztelenre vetkőztetésével járó gyilkosságok a rendező szado-mazo hajlamairól árulkodnak, az erotikusnak semmiképp sem nevezhető hetero ágyjelenetek mintha vitriolban hemperegnének.


"Amikor végre láttam őket, el voltam képedve. Először azon, milyen otrombák, aztán hogy milyen nehéz végigülni ezeket. Ugyanakkor rájöttem, hogy ez az ember a maga módján, a saját feltételei szerint készített filmeket. Olyasvalamire használta a médiumot, amibe bele tudta áramoltatni a tudatát, és ezt lenyűgözőnek találtam.”  - Nicolas Winding Refn


A pincében lámpással a kezében bóklászó fazon ismerősnek tűnt, de az Imdb szerint Bruce Campbell nem szerepelt a THE GHASTLY ONES-ban. Az egyik férjet (akit gúzsba kötnek és kibeleznek) alakító Richard Romanus viszont szép kövér szerepet kapott az ALJAS UTCÁKban. Valakinek Andy Milligan társulatából sikerült karriert csinálnia!


A nyolcvanas évek közepén Milligan New York pöcegödréből a napfényes Los Angeles-be költözött, a filmezést Hollywood peremén folytatta tovább eladhatatlannak bizonyuló horrorokkal. Elszegényedve, AIDS-ben hunyt el 1991-ben. Két filmcím az utolsó időkből tömören összefoglalja hagyatékát: MONSTROSITY;  THE WEIRDO.


"Ha Andy Milligan-rajongó vagy, nincs számodra remény." - Psychotronic Video

2016. február 7., vasárnap

LONG ARM OF THE LAW 3 (1989)

Michael Mak, 香港


Az első LONG ARM OF THE LAW egy realista, újhullámos triád-akció-dráma volt, műfajában úttörő remekmű. A Johnny Mak öccse rendezte, öt évvel később bemutatott harmadik rész már a triád-akció-drámákat tucatjával gyártó hongkongi filmipar terméke. Ismeretlen arcok helyett kapós kantopopsztár került a frontvonalba, tűzön-vízen és egy románcon át küzdve meg az ellenséges elemekkel. A Mak fivérek négyrészes filmsorozata nem függ össze, egyedül az eljövendő 1997 rémképében fogant téma a közös. Kétlem, hogy az alkotókat politikai szándék vezérelte volna, inkább gyakorlatias B-filmesekként (ld. SENTENCED TO HANG) a kínai-brit visszacsatolási egyezmény aláírása körüli vörös pánikot tematizálták.


"Népköztársasági kínaiak a kapitalista Hong Kong alvilágában próbálnak szerencsét" kezdetű Long Arm-cselekmény zászlóvivője ezúttal egy leszerelt katonatiszt (Andy Lau), akit a kommunista bíróság ártatlanul halálra ítél. Ha hihetünk a látottaknak - és a Wikipédiának -, "Kínában rendszerint gépkarabéllyal történtek a kivégzések, az ennek során elhasznált lőszer árát a kivégzett családjának kellett megfizetnie."


A vesztőhelyi jelentben - melyhez hasonlót Stephen Chow parodizált a FROM BEIJING WITH LOVE-ban - hősünknek sikerül kereket oldania, Hong Kong felé véve az irányt. Útközben megismerkedik egy hozzá hasonlóan naiv fiatal lánnyal (Elizabeth Lee), kettejük között szerelem szövődik. A kapitalizmus fellegvárába érve a lányt rögvest eladják prostituáltnak, Andy pedig két minden hájjal megkent Big Circle bandafőnök játékszere lesz, miután észrevételezik, hogy a népi hadseregben kiképzett srác átlagon felüli harcos. A bűnözés örvényébe taszított illegális menekültnek nemcsak a barátnőjét fogva tartó gengszterekkel gyűlik meg a baja (egyiküket a neves rendező, Kirk Wong alakítja), de a Népi Fegyveres Rendőrség mindenre elszánt őrmestere (Elvis Tsui) is Hong Kongba érkezik azzal a hivatalos küldetéssel, hogy azonnali hatállyal visszaszállítsa őt az anyaországba. 


Ha valaki rászánja magát ennek az interneten csekély visszhangra talált filmnek a megtekintésére (HK-geekek, hová tűntetek?), ne feltétlenül a Long Arm címke miatt tegye. Más a helyzet, amennyiben az ifjonc Andy Lau-t akarjuk látni egy heroic bloodshed-ben. Az akció mély vizébe fejest ugró Lau azon túl, hogy ruganyosan mozog a terepen, már-már Jackie Chan szintű mutatványokra vetemedik. Andy emeletről parkoló autó tetejére veti magát. Andy hajóról-hajóra ugrálva motorcsónakot üldöz. Andy a feléje száguldó gépkocsiba ugrik. Andy felteszi a Ray Bant és rágyújt egy köteg százdollárosra (© Chow Yun Fat).


Éppenséggel Lau címlapsrác imázsa, no meg a ráerőltetett nőügy is közrejátszik abban, hogy a drámának nincs valódi súlya, legalábbis a megoldásaiban hitelesebb első rész viszonylatában. Bal oldalon a sematikus történet, jobb oldalon a frenetikus akciózások. A LONG ARM 3-nak lehet, hogy nem volt kidolgozott forgatókönyve, de ettől még mozgalmasan kavarja a triád-szart, mi több, kis híján Cat.III területre téved, amikor a gengszterek láncon tartott túszukat baszogatják (szegény színésznőt a Kirk Wong producelte LOVE TO KILL-ben megint láncra verték). Ha meg előkerülnek a fegyverek, kő kövön nem marad. A Tony Leung Siu Hung (COOLIE KILLER) koreografálta gun fu a puszta kezes csépléstől a dzsonvús golyóbalettig (pisztolypárbaj a diszkóban) terjed, korra jellemző filléres szintetizátorzenével és kiváló kameramunkával megtámogatva. 


Az ékszerrablás a nyüzsgő belvárosban és a pénzszállító autó kirablása a bekötőútnál a HEAT ide vonatkozó jeleneteivel állíthatók szemtől szembe. A Michael Mann vs. Michael Mak menetben a hongkongiak kapkodósabban uralják a pillanatot, cserébe több kinetikus energia szabadul fel. A finálé a LONG ARM 1 Walled City-ostromának emlékét eleveníti fel. A szűkös bérház falai között kitörő háborúban az épület belsejét pozdorjává zúzzák a torpedó méretű lyukakat ütő kézifegyverek.


A mellékszereplők közül Kirk Wong és Elvis Tsui tűnnek ki, mindketten a LONG ARM 2 veteránjai. Kirk Wong szemmel láthatóan megint nagyon élvezte a genyaságot (az előző részben is hasonló szerepet kapott), ahogy a néző is élvezni fogja karikatúra-alakítását. Eztán a rendező neve hallatán nem a CRIME STORY fog beugrani, hanem egy beállítás, amiben a gázgyár falát támasztva cigizik a "Dohányozni tilos" tábla mellett.



A puszta termetével félelmet keltő Elvis Tsui (a szadista fegyőrparancsnok a LÁNGOLÓ BÖRTÖN 2-ben, valamint eljövendő szexfilm sztár) egy leplezetlen '97-mumus. Mao elvtárs rendőrigazolványában Teng Hsziao-pinggel készült közös fotót tart, pisztolytáskájában a nyolcvanas évek túlméretezett fétisfegyvere, egy félautomata Desert Eagle. Az időszakosan felbukkanó karakter komcsi módszerei furcsán veszik ki magukat az egyelőre még brit fennhatóság alatt álló kolónián.


heroic bloodshed becsületkódexe alapján eljáró írók a fanatikus vörös zsarut végül emberséggel ruházzák fel  - a kegyes gesztust nem biztos, hogy megtették volna a Tienanmen téri vérengzések (1989.06.) után. A LONG ARM-filmek amúgy nem igazán vádolhatóak részrehajlással, a diktatórikus Kínát és a csatatérként kezelt Hong Kongot egyaránt a maguk abszurd könyörtelenségükben ábrázolták. "Egy hongkongi gengszterfilm olyan érzést képes kiváltani a nézőkből, mintha maga a civilizáció forogna kockán, és Hong Kong az utolsó hely a földön, ahol lenni szeretnénk." (Stephen Teo: Hong Kong Cinema - The Extra Dimensions).


Tienanmen apokaliptikus víziója után pár hónappal forgatták le a saga 4. részét. Az angolul UNDERGROUND EXPRESS-re keresztelt filmben demokrata aktivisták Hong Kongban bűnöző ex-Népi Felszabadító Hadsereg katonákat bérelnek fel, hogy segítségükkel kimenekítsenek néhány politikailag üldözött diáklányt Kínából. Az ötödik fejezet bizonytalan ideig elnapolva.

Michael Mak rendező kosztümös erotikával folytatta (a Cat.III közönségsiker SEX AND ZEN), aztán Ching Siu Tung koreográfus segítségével próbálkozott wuxia-fantáziával (BUTTERFLY AND SWORD). Egyik utolsó akciófilmje visszatérés az aljanépköztársasági bűnözés bugyraiba. "Tipikus hongkongi exploitation film, ami egy kínai rablási ügyből kiindulva elmegy Moszkvába, s közben érzelgős dicshimnuszokat zeng a hazafiságról. Rendkívül szégyenteljes." - írja a Hong Kong International Film Festival évkönyve. A THE TRAIN ROBBERS (1995) az újkori Kína bűnügyi krónikájának nevezetes fejezetét, a transzszibériai vasútvonalon történt "A nagy Kína-Oroszország vonatrablást" dramatizálta.


Gorbacsov kínai látogatása után megnyílt posztszovjet piacra a kínai kiskereskedők a Peking-Moszkva között közlekedő expressz járatokon utaztak ki tömegével. Mongólián keresztül hat nap és hat éjszakán át tartó úton a vonatokra nem vonatkozott semmiféle nemzetközi jogszabály, a személyvagonokban nem működött biztonsági őrszolgálat. A helyzetet kihasználva a csempészekből és piti tolvajokból szerveződött rablóbandák rendszeresen fosztogatták az utasokat. A gázpisztolyokkal, késekkel, bilincsekkel felfegyverkezett bűnözők 1993 májusában egy út alatt kétszer is megszállták a teljes vonatot. Amíg találunk egy feliratos kópiát (nekem nem sikerült), a terror expresszről szóló korabeli angol nyelvű tudósítást itt olvashatjuk.

A Joy Sales/Johnny Mak Productions DVD-ékhez mellékelt naptár/ vitrinkártyák:

2016. február 2., kedd

A nyolcadik utas: az IT!

Ma már tudni illik: az ALIEN alapkoncepciója az IT! THE TERROR FROM BEYOND SPACE-ből bújt elő. Mintha erre akarta volna felhívni a figyelmet a műfajtudatos magyar grafikus, amikor A nyolcadik utas: a Halál egyik hazai plakátjára az 1958-as amerikai sci-fi karmos, pikkelyes űrszörnyének a másolatát applikálta rá (az IT! fekete-fehér, de a színes reklámanyagokban a szörny zöld). Nem bocsátkoznék további találgatásokba, beszéljenek a képek: