2010. május 1., szombat

LONG ARM OF THE LAW (1984)

Johnny Mak, 香港


In McDonalds we trust!
(a piszkos munka ünnepére)


A „Nagy Kör Fiúk” a hatvanas évek végén bukkantak fel a kulturális forradalom melléktermékeként, három évtizeddel később már a legmeghatározóbb ázsiai bűnszervezetek között tartja őket számon az Interpol. Nem kifejezetten triádokról van szó, a hierarchia és tradicionális rituálék nélkül működő egységeik között csupán laza kapcsolat áll fent, beépülni közéjük szinte lehetetlen. Az alapítók a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg rossz magaviseletükért átnevelő táborokba küldött katonái közül kerültek ki, bizonyos források szerint a nevüket a térképeken a táborokat jelölő körökről kapták. Kezdetben Shenzen és környékén működtek, majd a hetvenes évek végén kezdtek beszivárogni Hong Kongba. A hadseregből kicsempészett gránátvetőkkel és nagy tűzerejű automata fegyvereikkel egy teljesen új bűnözési formát hoztak magukkal, a fényes nappal elkövetett rablásaik brutalitása láttán még a helyi triádbandák is megrettentek. A true crime televíziós sorozataival nevet szerzett Johnny Mak az egyik ilyen Hong Kongban ténykedett „Big Circle” viszontagságait dokumentálta a LONG ARM OF THE LAW-ban.

Az előkészületeknél Mak és Phillip Chan író/ex-nyomozó több tucat bűnözővel és rendőrrel készített interjút a minél autentikusabbra hangolt forgatókönyv érdekében; a főszerepeket nagyrészt ismeretlen arcokra osztották. Johnny Mak első és egyetlen mozis rendezése olyan, mint szereplői: nyersen, polír nélkül mesél - mai szemmel szinte már újra kell szokni az ilyen egyenes beszédet. Egy kritikusok által összeállított százas lista szerint minden idők hatodik legjobb kínai filmjét vehetjük a pesszimizmust zászlajára tűző hongkongi újhullám utolsó nagy dobásának is.

Az öt fős shenzeni brigád jobb életről álmodó elvtársai úgy tekintenek Hong Kongra, mint annak idején a keleti blokk Ausztriára, és persze ők és családjaik is akarnak egy kis szeletet a kapitalizmus gyönyöreiből - ha kell, bármi áron. Olyan kaland ez, amiből nincs visszatérés, de intelligencia híján fel sem tudják fogni, mibe is vágták bele kézigránátjaikat. Ezeket a mélyszegénységükben értékrendjüket vesztett férfiakat egyetlen dolog tartja össze: az egymáshoz fűződő lojalitásuk. Az útjukba akadó hongkongiaknak még ilyenjük sincs, a rendőrök erkölcstelenek, a triádok sumákok, Hong Kong városa a materializmus pokla. A LONG ARM igazi ’97-parafilm, és mint ilyen, sok utána készült akciókrimire rányomta bélyegét, Ringo Lam ON FIRE szériájától kezdve a LOVE BATTLEFIELD-ig. A két korrekt, de nem ennyire átütő folytatást a fiatalabb testvér, Michael Mak rendezi, a harmadikban már teljesen a gun fu dominál (az első részhez nem is ezek, hanem a Mak tesók producelte SENTENCED TO HANG áll közelebb).

A kétkedőknek az utolsó tekercs heroic bloodshedje mutatja meg, hogy John Woo előtt is volt élet. A rendőrök beszorítják a patkányokként menekülő antihősöket Kowloon szegénynegyedébe. Az azóta eldózerolt „Befalazott város” (Walled City) illegális bevándorlók, körözés alatt lévő triádok és más gyanús elemek menedéke volt. A hely szürreális jellege eleve adja magát a szűk folyosókból álló labirintusban zajló, majd húsz perces lélegzetelállító akciószekvenciához, az operatőri és vágói munka itt egész egyszerűen fenomenális.

1985 után fordulatot vesz a Nagy Kör történet. Ázsián túlra kezdenek terjeszkedni, amszterdami székhelyükről egy egész Európát átfogó bűnhálózatot szerveznek meg. Még a Magyarországon megjelent kínai maffia is az ő befolyásuk alatt áll, beleértve az illegális emberkereskedelemmel foglalkozó Kígyófejeket és azt az állítólagos nagyüzemi kalózlemezgyárat, amit a kétezres évek elején az FBI segítségével számoltak fel. Lúzer kommunista gengszterekből szindikátusi nagykutyák váltak, ha Mak most készítené filmjét, az már valószínűleg a big timer zsánere (ELECTION) fele tendálna.