„Be careful. Everybody should be very careful in a country like this.”
A rendszerváltás környékén nálunk forgatott horror/thrillerek közül (THE WASHING MACHINE, THE CHURCH stb. ← nyugi, folyt.köv.) a DAUGHTER OF DARKNESS számunkra azzal tűnik ki, hogy történelmi pillanatokban rögzült celluloidra, ezen felül a főproducer és a stáb jelentős része magyar volt, tehát félig-meddig hazai a szalonna. Szinkronizált változat tudtommal nem létezik, a magyar fél ezúttal is tett róla, hogy még véletlenül se kerüljön közszemlére az országhatáron belül. (Az én kis összeesküvés elméletem.) Bezzeg nyugatabbra mindenfelé forgalmazták videón:
A nyolcvanas évekbe beleragadt horroristák körében köztiszteletnek örvendő amerikai Stuart Gordon jelenlétét leginkább az magyarázza, hogy a rendező a tévéfilmben együtt dolgozhatott gyerekkora kedvenc PSYCHOpatájával, Anthony Perkinsszel. Eddig még nem olvastam egyetlen olyan Gordonnal készült interjút sem, amiben az amúgy szívesen nyilatkozó filmes mesélt volna eme kalandjáról. Bölcs az, aki hallgat esete forog fent, de ne ugorjunk előre.
A FROM BEYOND / DOLLS páros után Gordont üldözőbe vette a balszerencse: addigi munkaadója (Empire Pictures) csődbe ment, a Disney elvette tőle a DRÁGÁM, A KÖLYKÖK ÖSSZEMENTEKet, készülő Poe-adaptációját, a THE PIT AND THE PENDULUM-t 1989 tavaszán, a forgatás előtt két héttel egy másik csődeljárás miatt leállították. A rendezőt ebben a depressziós pillanatában találta meg a nyolcvanas évek elején Kanadába disszidált egykori filmkritikus/televíziós szerkesztő, Hámori András. A később David Cronenberggel is együttműködő Hámoritól már akkor sem volt teljesen idegen a horror, elvégre ő volt az egyik producere Tibor Takács THE GATE-jének.
A CBS televízió számára készült DAUGHTER OF DARKNESS-t Hámori megbízásából a Novofilm gyártotta le bérmunkában. Sándor Pál 1989-ben gründolt cége volt az ország első magántulajdonban lévő, külföldi produkciókat kiszolgáló filmszervize. A két világsztárt, tucatnyi egymást közt is angolul diskuráló magyar színészt és egy Bukarestet játszó Budapestet felvonultató végtermék az Egyesült Államokban 1990 januárjában került képernyőre, méghozzá főműsoridőben, ezáltal tömegek ismerhették meg Sándor fétisszínészének, Garas Dezsőnek a káeurópai fizimiskáját.
„You are a long way from home. You’d be surprised of what’s possible here.”
A dobjunk egy ártatlan amerikai állampolgárt egy morcos, vasfüggöny mögötti országba kezdetű sztoriban az árva Katherine (Mia Sara – Ridley Scott’s LEGENDA) sohasem látott édesapját érkezik felkutatni a Ceausescu rezsim terhe alatt roskadozó Romániába. 1989. augusztus 11-ét írunk; mire adásba került a műsor, a diktátor-vámpír halott volt.
A Ferihegytől a Gellért Hotelig tartó taxiutat (sofőr: Dezső Garas) üzletek előtti sorban állás, repedt sarkú kurvák és civileket zaklató rendőrök szegélyezik. Ezt a Best of Communism miliőt láthatta a bérelt Opel Senator ablakából a kanadás rokon, útban a Svábhegyre. Nem akarok ünneprontó lenni, de egyre inkább úgy néz ki, múltunk a jövendőnk.
Szállodai szobájában lepihenve Katherine–t szörnyű rémálom keríti hatalmába: riadt tekintetű kisnyugdíjasokkal teli zöldségpiacon jár, miközben elszabadul az infláció.
Szállodai szobájában lepihenve Katherine–t szörnyű rémálom keríti hatalmába: riadt tekintetű kisnyugdíjasokkal teli zöldségpiacon jár, miközben elszabadul az infláció.
A 48Ft/kg karfiol csak a kezdet, a Rémálom a Baross utcában folytatódik. Pázmány Péter útbaigazítását követve (sic!) az apja után nyomozó lány a Józsefvárosban akad Anthony Perkins nyomára.
Perkins egy Nap utcai üvegöntő műhelyben dolgozik, nem mellékesen élőhalott arisztokrata, a reform mozgalom egykori élharcosa, amíg a titkosrendőrség át nem küldte a másvilágra. Magyarán: ő egy deklasszált ellenzéki üvegfúvó vámpír. Transzilvániai kastélya ma államosított turistalátványosság (a Drakula-várat a városligeti Vajdahunyad vára alakítja), az új vámpírtanya egy kívül-belül autentikus VII. kerületi éjszakai szórakozóhely pincéjében van berendezve.
A film egy részét a Csikágó negyedben vették fel, a főhősnő Chicagóból érkezett, Stuart Gordon chicagói. Nice touch. Katherine-t felváltva próbálja behálózni egy szintipopos vámpírficsúr és az állambiztonságiak. A Perkins vezette vámpír-szekta (csupa fehérre meszelt hazai arc) szembe fordul mesterével, tervükhöz a "félvér" lányát felhasználva a sötétségből a felszínre akarnak törni. -We can change! A felkiáltásban akár még aktuálpolitikai célzás is lehetett. Perkins koporsójában talált női csontváz a PSYCHOra céloz.
A cselekmény apa-lánya kapcsolata és a Bukarest/Budapest összemosás mellett ez ennek a produkciónak az igazi sorsdrámája: az EDGE OF SANITY után az AIDS-beteg sztár ismét Magyarországon díszeleg egy olyan szerepben, amit Lugosi Béla kapott élete alkonyán Ed Wood filmjeiben. A Lugosi akcentusát kölcsönvevő színészlegendának állítólag kétszázezer dollárt fizettek, ami a filmet elnézve a költségvetés majdnem felét tehette ki.
Perkins egy Nap utcai üvegöntő műhelyben dolgozik, nem mellékesen élőhalott arisztokrata, a reform mozgalom egykori élharcosa, amíg a titkosrendőrség át nem küldte a másvilágra. Magyarán: ő egy deklasszált ellenzéki üvegfúvó vámpír. Transzilvániai kastélya ma államosított turistalátványosság (a Drakula-várat a városligeti Vajdahunyad vára alakítja), az új vámpírtanya egy kívül-belül autentikus VII. kerületi éjszakai szórakozóhely pincéjében van berendezve.
A film egy részét a Csikágó negyedben vették fel, a főhősnő Chicagóból érkezett, Stuart Gordon chicagói. Nice touch. Katherine-t felváltva próbálja behálózni egy szintipopos vámpírficsúr és az állambiztonságiak. A Perkins vezette vámpír-szekta (csupa fehérre meszelt hazai arc) szembe fordul mesterével, tervükhöz a "félvér" lányát felhasználva a sötétségből a felszínre akarnak törni. -We can change! A felkiáltásban akár még aktuálpolitikai célzás is lehetett. Perkins koporsójában talált női csontváz a PSYCHOra céloz.
A cselekmény apa-lánya kapcsolata és a Bukarest/Budapest összemosás mellett ez ennek a produkciónak az igazi sorsdrámája: az EDGE OF SANITY után az AIDS-beteg sztár ismét Magyarországon díszeleg egy olyan szerepben, amit Lugosi Béla kapott élete alkonyán Ed Wood filmjeiben. A Lugosi akcentusát kölcsönvevő színészlegendának állítólag kétszázezer dollárt fizettek, ami a filmet elnézve a költségvetés majdnem felét tehette ki.
A kétszázezer forintos gázsiért Garas taxisofőrje visszatérő karakterré avanzsálódik, a fináléban már-már főszereplővé lép elő a szerényke tehetségét hősies igyekezettel kompenzáló Mia Sara oldalán. A Minarik Ede bőrébe bújt Van Helsing - My great-great-great grandfather killed Dracula! - folyamatos küzdelme az angol nyelvű színjátszás démonával fénypontok a tévéfilmes éjszakában. A Kossuth-díjas érdemes művész az kérem egy amerikai társprodukcióban is Kossuth-díjas érdemes művész. Akarva-akaratlanul a többiek is campben tolják, RIPACSOK mind, bár az előadásmódjukra bizonyára hatással voltak a szájukba tömött angol tőmondatok.
A gyanúsan hazánk fiának hangzó Andrew Laskos vámpírosdit vörös paranoiával színező forgatókönyvét rendezhette volna akárki, szinte emberfeletti feladat lenne színvonalas mozgóképet forgatni belőle. A RE-ANIMATOR rendezőjét prűd televíziós normák közé kényszeríteni eleve paradoxon. Az ügyeletes jónő Rák Kati hiába vetkőzik le, a kamera fejmagasságban blokkol. Bodnár Erikát hason döfik, mire a szája szélén kis piros folt jelenik meg. Állítólag létezik egy európai mozik számára készült vágatlan változat. Az egyetlen stuartgordonos húzás, hogy a vámpírok hegyes szemfogak helyett a FROM BEYOND test-mutációira emlékeztető nyelvüket használják a harapáshoz.
Ezen túl lényegében kliséhalmozás folyik, igencsak esetleges módon. Akkori horrorfilmekben szinte kötelező rémálom-jelenetek, diszkó-kompatibilis FRÁSZKARIKA-vámpír (egy amerikai TV-színész alakítja), és egy kis botcsinálta romantika Mia Sara és a bájgúnár követségi alkalmazott között (a másik amerikai TV-színész).
A pozitívumokat sem hallgathatjuk el. (....Hosszú gondolkodási szünet....) A nyugati néző számára vadregényes és nyomasztó a kommunista légkör, ami ugyebár nem hátrány egy horrorban. Mi pedig végre megtudjuk, ki volt valójában Anonymus. A megelevenedő köztéri szobrok ötlete nem rossz, érdemes lenne felhasználni egy magyar történelmi fantáziához. A Nemzeti Múzeum előtt Toldi Miklós szobra rámutat a szemben lévő giroszosra – ez lenne a nyitó jelenetünk, Andy. (Zseniális, fiam, nesze 500 millió+ÁFA.)
A pozitívumokat sem hallgathatjuk el. (....Hosszú gondolkodási szünet....) A nyugati néző számára vadregényes és nyomasztó a kommunista légkör, ami ugyebár nem hátrány egy horrorban. Mi pedig végre megtudjuk, ki volt valójában Anonymus. A megelevenedő köztéri szobrok ötlete nem rossz, érdemes lenne felhasználni egy magyar történelmi fantáziához. A Nemzeti Múzeum előtt Toldi Miklós szobra rámutat a szemben lévő giroszosra – ez lenne a nyitó jelenetünk, Andy. (Zseniális, fiam, nesze 500 millió+ÁFA.)
Magára vessen keresztet, aki összekeveri a DAUGHTER OF DARKNESS-t a DAUGHTERS OF DARKNESS-szel: az egyik a modern vámpírfilmek klasszikusa, a másik nem. De mond csak, mikor láttál utoljára ennyi magyar színészt összezárva egy helyszíni angol hanggal rögzített vámpírfilmben?
 |
| Bodnár Erika (doktornő/vampire lover) |
 |
| Margitai Ági (cigány jósnő) |
 |
| Lőte Attila (titkosrendőrség) |
 |
| Hunyadkürti István (szektatag) |
 |
| Kiss Mari |
 |
| Némethy Ferenc |
 |
| Pázmány Péte |
 |
| ? (a magyar Tor Johnson) |
 |
| Rák Kat |
35 év feletti átlagéletkorú társaságban „Ki ez a színész?” műveltségi vetélkedőnek sem utolsó, tessék megnézni, az interneten fent van az egész ingyen és bérmentve. Csak bírjuk cérnával, elvtársak.
Az inspirációért és a képek többségéért köszönet Bálint gazdának.
Hámori András interjú. Ő volt a majdnem csődöt jelentett SORSTALANSÁG megmentője. Ez némileg magyarázza, miért van kihangsúlyozva Garas karakterének zsidósága.
Ha nincs rá másfél órád, itt a másfél perces előzetes, nagyjából az összes izgibb jelenetet belepakolták: