2009. december 26., szombat

A SCREAM IN THE STREETS (1972)

Carl Monson, USA (world's first buddy-cop porno)

Mai abszurd grindhouse-matinénkat Los Angeles utcáiról szalasztották, egy olyan bűnügyi szexfilm, ami nemre, fajra vagy bármire tekintet nélkül mindenkit ledegradál a sárga földig, beleértve a szerencsétlen nézőt is. Mint a WATER POWER esetében, ilyenkor legjobb félretenni józan ítélőképességünket, ellenkező esetben csak magunkkal szúrunk ki.

A főcímben úgy megy felfele a stáblista, mintha éppen véget érne a film. Sokan hálásak is lennének ezért, mivel a kép jobb oldalán egy nőnek öltözött férfi molesztál egy lányt, és ezt tudtommal nem mindenki szereti látni. Lelkük rajta, nekem sosem volt bajom a transzvesztita kéjgyilkos szatírokkal, sőt, ha ilyen van egy filmben, azt én valószínűleg meg is akarom nézni.

(s)he's a nice guy

maybe not
definitely a motherfucking bastard
Ha figyelmen kívül hagyjuk ezt a Gálvölgyi-showból szabadult pszichopatát (lehetetlen), akkor alapjáraton egy Harry Novák producelte szoftpornóval van dolgunk, bevállalós kaliforniai csajokkal, az egyiküknek még egy kis pillangó-tetkója is van (prostik, na!). Mivel akkortájt a pornókat hagyományos filmnek próbálták álcázni, a numerák közt két civilbe öltözött zsarut követünk nyomon, amint valami fószert üldöznek, mert kirabolt egy likőrsztórt. Ez a két derék faszfej most került össze, a veterán és a zöldfülű, előbbi nem kedveli az utóbbit, de az próbál alányalni neki, például megmenti az életét, amikor összetűzésbe kerülnek a vietkong négerekkel. Nemhogy a HALÁLOS FEGYVER, de A BETTER TOMORROW 2 sincs sehol az itt látható szlo'mo' akciózásokhoz képest.

- Watch out, Ed!
You have the right to remain a jerk
lining up the niggaz
- Hé Ed, ez a kis köcsög beszél magyarul!
Amikor éppen nem kisebbséget mószerolnak, egy fekete Plymouthban patroloznak fel-alá ugyanazon a sugárúton, miközben a gázpedál alá szorult kameraman nem veszi észre, hogy az anyósülés felöli ablaküveg cinema veritévé változtatja a copshowt. Van egy roughie-közjáték is, aminek ugyan az ég világon semmi köze a narratívához (mondjuk ilyenje amúgy sincs), viszont olyan beteg, hogy majdnem áttekertem kínomban. Majdnem.


Egy masszázsszalonnak álcázott kuplerájban vagyunk, a főnök feminin képregényeket olvas és úgy kezeli nőit, mint paraszt a szamarát (szubverzív humor? comics-geekek kattintsanak IDE). Valójában csak egyetlen lány van a helyen, a többiekről csak beszélnek; a költségvetés, ugye. Ennek az alig-21 csajnak a szeme sem áll jól, ha pontos definíciót akarunk, akkor üssük fel a szótárat a crackwhore címszónál.

Valamiért nincs ínyére kiszolgálni az aktuális kuncsaftot, ám kitartójának sikerül rábeszélnie: "Get in there and give that sucker whatever the fuck he wants!" A kezelőben egy középkorú, kopaszodó creep várja (ilyennek képzelem el magát a rendezőt is), és nekünk végig kell nézni, ahogy ezek szeretkeznek (a lány élvezi), majd a kríp odasétál a képregényt olvasó faszihoz, fejbebassza egy méretes sörösüveggel, lecsatolja az eszméletét vesztett férfi nadrágszíját, és alaposan elnáspángolja vele a lányt. Ez így leírva talán viccesnek hangzik, de az egész annyira reál, hogy az már kényelmetlen mindenki számára. Szerencsére közbelép egy Village People meghallgatásra igyekvő közrendőr, és feloldja a feszültséget.

T.J. és Hooker
Hol is tartottunk... ja igen, sehol. A nyomozók fríkekre vadásznak, a travi nőket gyilkol ("I hate women!" mondja, majd hozzáteszi: "hahahaha!"), a szexjelenetek a hardcore határait feszegetik, végül mindannyian összejönnek egy parkban, és elhangzik a film kulcsmondata: "One fucking beep out of your throat and I'll stab this knife right into your gut!". Amúgy ez egy vígjáték. Azt hiszem.


Az egész kóceráj olyan, akár egy elfajzott, X-Rated tévésorozat pilot epizódja, vagy mintha egy XXI. századi retrós kliprendező megpróbálná leutánozni a hetvenes évek sleaze-hangulatát (Beastie Boys' Sabotage). Csakhogy ez a real deal... ami a szex miatt baromi hosszú, másfél óra az ilyennél epiknek számít. Hasonlóval még garantáltan nem találkoztál, és ha sorsod megkímél, soha nem is fogsz.

2009. december 23., szerda

WATER POWER (1977)

"A beöntés hosszú időn keresztül a népgyógyászat egyik legismertebb és legáltalánosabb hatású módszere volt.”

A karácsony a szeretet és megtisztulás ünnepe, és aki ezt komolyan is gondolja, az nem egy kibaszott Jim Carrey filmet bámul Szenteste, hanem mondjuk a WATER POWER-t. Addig sincs kinnt az utcán. Jonathan Ross brit médiageci „The Incredible Strange Film Book”-jában külön fejezetet szentelt neki (Totally Deranged Movie: THE ENEMA BANDIT), az alábbi recenzió szerzője viszont szeretne inkább az ismeretlenség homályában maradni. A képaláírásokért vállalom a felelősséget.

Scatman

New York legsivárabb utcáinak egyikén magányos, ruházata, arckifejezése és mozdulatai alapján is pszichotikusnak látszó alak (Jamie Gillis) őgyeleg céltalanul. Néhány perccel később otthonában látjuk viszont. Üres életet él; kiégett figura, akinek egyetlen öröme a szomszédban lakó nő kukkolása. Egy bizarr szolgáltatásokat nyújtó bordélyba tett látogatása során szemtanúja lesz egy orvos vendég (Eric Edwards) két nővel űzött, beöntéssel kombinált szexuális játékának, mire megszállja az ihlet: a világ mocskos hely, a nők mocskos ringyók, de ő majd meg- és KItisztítja őket! Be is szerzi az ehhez szükséges felszerelést, és a vele szemközt élő hölgy becserkészésével kezdi e fura keresztes hadjáratot. A tettei természetesen a rend őreinek figyelmét is felkeltik, és egy csinos nyomozónőt (C. J. Laing), valamint annak társát (John Buco) bízzák meg az ügy felgöngyölítésével. Eközben az Enema Bandit néven elhíresülő perverz bűnöző egyre mélyebbre süllyed az őrület bugyraiban, és a többek között Hitchcock SZÉDÜLÉS-éből kölcsönvett Bernard Herrmann-féle zenekíséret hangjaira egyre elfajzottabb cselekedetekre ragadtatja magát. Vajon sikerül-e detektívjeinknek megállítaniuk, és a rendőrhölgynek ép bőrrel megúsznia a nagy találkozást?...
Esti Hííírlap

Volt egy rövidke időszak a hetvenes években (1973 és 1978 között), amelyet a Pornó Aranykoraként szokás emlegetni. Bármilyen hihetetlen, ekkoriban még születtek olyan felnőtteknek szóló filmek, amelyek nem csupán a szex töméntelen mennyisége okán tarthattak számot a közönség érdeklődésére, hanem szimpla, nagybetűs FILM-ként is megállták a helyüket. A műfaj koronázatlan királya egyértelműen a sikeres „normál” filmesből Henry Paris álnéven hardcore-dirigenssé avanzsáló Radley Metzger volt, aki a humor irányából közelített a kényes témához, ám ott volt sarkában az egykori fodrász, Gerard Damiano is, aki viszont nem kevés drámát kevert pikáns mozgóképes koktéljaiba. A recenzió tárgyát képező opuszt is sokáig neki tulajdonították, ám a főszereplő Jamie Gillis emlékei szerint nem ő, hanem a megbízható iparosnak számító Shaun Costello (FORCED ENTRY) követte el a WATER POWER-t. Eredetileg Damiano rendezte volna a Gambino maffiaklán megbízásából, de valamilyen okból kifolyólag nem ért rá, és mivel a neve garancia volt a sikerre, galád módon őt tüntették fel direktorként a főcímben.

ezt támogatja a tébé?

Van egy sanda gyanúm, hogy a művet talán mégis Damiano készítette, ám később érthető okokból (világhírű, már-már igazi művésznek tartott pornófilmes igenis rendelkezzen makulátlan filmográfiával) megtagadta nem éppen vágykeltő munkáját. Gerardunk ugyanis az óriási sikert hozó THE DEVIL IN MISS JONES (szex és bűn) után jó néhány nyugtalanító, igényes, keményen erotikus filmet forgatott: THE STORY OF JOANNA (szex és kiszolgáltatottság), MEMORIES WITHIN MISS AGGIE (szex és elmúlás), LET MY PUPPETS COME (szex és nevetségesség). A WATER POWER (szex és perverz őrület) tökéletesen illeszkedne a sorba, és tovább bővítené a rendező a nemi ösztönöket nem túl rózsás színben megjelenítő munkáinak gyűjteményét. (aha, nézzük meg a FORCED ENTRY-t és világos lesz, hogy ez bizony Costello barátunk műve – a szerk.)

Élet & Irodalom

Bár a legendás korszak méltán legrosszabb hírű alkotásáról van szó, meglepő módon mégis az amerikai hardcore világ legnevesebb akkori képviselői vállalták benne a részvételt: Jamie Gillis, C. J. Laing, Gloria Leonard, Sharon Mitchell, Eric Edwards. Az igazán rázós jelenetekben − a nyomozónőt alakító, szinte mindenre kapható és perverz Laing kivételével − azonban egyikük sem szerepel, a kolon-hidroterápiának ismeretlen (egyes vélemények szerint amatőr) pornómunkások esnek áldozatul. Amerikában a film rögtön megbukott, egyedül Németországban lett sikeres (SCHPRITZ), az egy külön cikk témája lehetne, hogy miért pont ott.

C.J. Laing, szupersztár

Érdemes megjegyezni, hogy a történet részben valós eseményeken alapul: Michael Kenyon 1965 és 1975 között legalább két tucat nőt „tisztított meg” Illinois államban. Állítólag Gillis (aki nem véletlenül számít a műfaj legjobb színészének), akár egy alaposságra törekvő igazi hollywoodi sztár, felkereste a börtönben Kenyont, és részletesen kikérdezte − így kívánt még jobban azonosulni a figurával. Mivel a beöntés adminisztrálása nem számított súlyos testi sértésnek, Kenyon mindössze hat évet kapott betörésért.

fúj, leszbikusok

Az Alpha Blue Archives dvd-kiadásának képminősége nem hagy kívánnivalót maga után, az eredeti angol hangsáv mellé francia szinkron is jár. Ez utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy valószínűleg igazi színészek közreműködésével készült, akik azonban nem vették elég komolyan a feladatot (vagy egyszerűen csak − sokat látott és tapasztalt franciák lévén − nem sokkolta őket a mű kellő mértékben), így ezzel a hangsávval a film inkább egy gusztustalanra sikeredett szatíra benyomását kelti.

Végezetül tegyük fel a nagy kérdéseket:
-Jól kivitelezett a film?: Ha a technikai aspektusokat és a színészi teljesítményt nézzük, akkor nincs gond vele. Gillis kellően őrült, a többi nevesebb színész is hozza a formáját, a pornográf momentumokat nem tartalmazó részek (beszélgetések, a rendőrségi irodában zajló munka, stb.) bármelyik B-krimiben megállnák a helyüket.
-Szerethető-e a film?: Aki képes őszintén szeretni, azzal nemhogy egy szobában nem tartózkodnék szívesen, de egy utcában sem igazán akarnék lakni vele. (és egy kerületben? -a négy utcával odébb lakó szerk.)
-Értékes és/vagy hatásos a film?: Értéket semmiképp sem képez, viszont kétségkívül hatásos, hiteles, és aki látta, nem könnyen felejti el…

N.M.A.

http://egeszseges-beontes.freeweb.hu/

2009. december 22., kedd

Csapó!

Carl Monso... hamarosan minden kiderül.

2009. december 21., hétfő

vécé(dé)re mentem...

+
Hálózat Kung Fu: A JÓZAN KARATEMESTER
starring Jackie ChEn
"Jackie a vidám, jókedélyű fickó nem is sejti, hogy apja mágikus tulajdonsággal ruházta fel. Ez sok ember szemében jelent szálkát, különösen a kegyetlen Kígyó banda vezérének nem tetszik. Ezért embereinek azt az utasítást adja, hogy jobb lesz, ha elteszik láb alól Jackie-t. De ez nem olyan egyszerű, mert a bohém ifjonc sok barátra lel, köztük a rettenthetetlen és furcsa mesterre, aki elképesztő és mulatságos praktikákkal készíti fel ellenfeleivel szemben." (Port.hu)

2009. december 14., hétfő

titánok harca

(forrás: Chokorec)

2009. december 13., vasárnap

LA SAGA DE LOS DRACULA (1972)

Leon Klimovsky, spanyol

Wellkam

Euro-vámpírfilm egészen eredeti koncepcióval: Drakula él, de már nem igazán élvezi. Legfőképpen amiatt aggódik, hogy vérvonala a végéhez közeledik, kéne egy utód, aki rettegett hírnevét tovább öregbíti. Miután a gróf próbálkozása az utódnemzésben igencsak balul sült el (lásd a kastély egyik szobájában sínylődő vérszomjas küklopsz-törpét), saját jövőjének zálogát az utolsó nem-vámpír Tepes leszármazottban, egy fiatal és terhes unokában látja. A lányt sikerül visszacsalogatnia a szülői kastélyba, hogy ott majd megszülje neki a trónörököst...


A mit sem sejtő unoka és férje már útközben megtapasztalják, hogy valami nincs rendjén a magyar útjelzőtáblákkal szegélyezett kastély körül, de az igazi meglepetés odabent az épületben várja őket. A személyzettől kezdve a nagypapáig mindenki fehér, mint a fal, a koszt ehetetlen, a szomszédos sírkertben pedig személyre szóló koporsók várják élőhalott tulajdonosaikat.


A forgatókönyv eleinte meghagyja a Stoker novellából már ismert incidenseket, Drakula halandóságának ködösített felvetése azonban új irányba tereli a legendát. A számomra ismeretlen, ámde igen impozáns hosszúságú filmográfiával rendelkező Tina Saínz (az unoka) először csak elkerekedett szemekkel próbálja felfogni a dolgokat, majd ahogy nő a pocakja, úgy veszti el a józan eszét, s nyeri el a néző respektjét remek alakításával. Narciso Ibáñez Menta megfáradt Drakulája első ránézésre ugyanúgy vívódik sorsával, ahogy szegény Paul Naschy szokott, ám valójában gátlástalanul manipulál, és ehhez Menta sunyi, arisztokratikus ábrázata tökéletes munkaeszköz (Naschyval nem működött volna ilyen jól ez a figura). Végül ott vannak a menyasszonyok, vagyis a másik három vámpírunoka - köztük a vörös démon Helga Liné (LORELEY) - akik a spanyol szexhorror-tradíciót követve dobálják le magukról a hálóinget.
  
Természetesen az egészet Spanyolországban forgatták, mégis keleteurópaibb a helyszín, mint az angol Hammer gótikák transzilvániai kulisszái, talán éppen a szűkös költségvetésből adódó, visszafogott díszletezésnek köszönhetően. Az Aurum enciklopédia szerint a mai Magyarországon játszódik ("set in contemporary Hungary") - ennyit arról, nyugaton milyennek képzelték el hazánkat még az EU-csatlakozás előtt. A filmnek van egy francóista Spanyolországra vetíthető politikai dimenziója is: Drakula, a haldokló diktátor minden áron utódot akar találni magának, aki tovább működtetné autokratikus rendszerét. 


Klimovsky stílusának mindig volt egy fura, jó értelembe vett hóbortossága. Noha ez a lassú, melankolikus tempót diktáló film nem annyira elvetemült, mint a VENGEANCE OF THE ZOMBIES vagy a DR. JEKYLL VS. THE WEREWOLF, így is találhatunk benne éppen annyi különcséget, hogy általa kiemelkedjék az átlag spanyol horrorok közül. Nem utolsósorban a befejezés környékén, mikor a vásznat beteríti az a karmazsin színű vér, amit csak az ibériai maszkmesterek voltak képesek kikeverni.

2009. december 9., szerda

Profondo popkultúra #2

Lorenzo Vitali Entertainment è lieta di annunciare la nuova produzione per la stagione teatrale 2007/2008:
PROFONDO ROSSO: IL MUSICAL
Dal film "Profondo Rosso" di Dario Argento
Adattamento teatrale - Marco Daverio
Musiche originali - Claudio Simonetti
Coreografie - Stefano Bontempi
Supervisione Artistica - Dario Argento
Regia - Marco Calindri
Ez tavalyelőtt futott Itáliaszerte, úgyhogy a honlapját már levették, de itt van egy promoklip, ami újfent arra emlékeztetet minket, kultúrálatlan bunkókat, hogy a musical műfaja a bubópestis óta a legnagyobb csapás az emberiségre:

2009. december 8., kedd

2009. december 6., vasárnap

VCD Classics + Ringo on Fire

A héten megjelent Hong Kongban egy régi vcd/vhs-klasszikus, a SCHOOL ON FIRE dvd kiadása. Ringo Lam "lángoló" sorozatának 1988-as darabjáról van szó, amivel még bemutatása előtt olyannyira elbánt a cenzúra, hogy Lam elkövetkezendő filmjeiben kénytelen volt kevésbé realisztikusra venni a figurát ("Rájöttem, hogy nincs értelme olyan filmet készítenem, amit aztán mások darabokra vágnak."- mondta). Ez a változat aligha lesz hosszabb, mint a korábbiak, de azért nem ártana tudni, mit is vágtak ki az iskolában játszódó jelenetekből.

Something Weird promo

Hatperces összeállítás az amerikai forgalmazó arhívumából, a klipben szereplő filmek ITT azonosítva vannak.

SW a Delirián: OLGA - FEASTOFFLESH - CAMPSUNSHINE - SUBURBS - PSYCHOCAT - BLOODYBARE - LOCKEDDOORS - AXE - PUSSYCAT - AC/DC - MADNESS

2009. december 4., péntek

HK Screen Music

Találtam egy oldalt bakelitritkaságok ripjeivel telepakolva , nem tudom, hogy az összes link működik-e még, de már a borítók miatt is érdemes megnézni!

HK Best Of válogatás (God of Gamblers, Bullet in the Head, Peacock King...)

Triads - The Inside Story betétdal (Chow Yun Fat)

Shaw Bros

Yuen Biao szólólemez! (feat. "Kung Fu Star & "Just Called To Say I Love You")

Jackie Chan

http://ylow.blogspot.com/search/label/world%20%28asia%29
(alján az Older Post-ra kattintva folyt. még öt-hat oldalon keresztül)
Ha jelszót kér a rar.kibontáskor, próbáljuk ezt: ylow.blogspot.com

2009. december 3., csütörtök

Ezermacska plakátja

Wurlitzervili (ex-Hombre) segítségével az Ebay-ről sikerült megszereznem ennek a '72-es mexikói horrornak az olasz plakátját (100x140)
(rákattintva nagyobb fotó)

Hugo Stiglitz helikopterével köröz a város felett, háztetőkön napozó nőkre vadászik, akiket hazarepít kastélyába... és megeteti őket a macskáival!
A Deliria Zrt. ingyenes temetést kínál mindazok számára, akik a következő mozielőzetes alatt ijedtükben szörnyethalnak:

2009. december 2., szerda

ZU - WARRIORS FROM THE MAGIC MOUNTAIN (1983)

Tsui Hark, 香港


A ZU-t a hongkongi fantazik megújítójaként szokás felemlegetni, nyomában az éppen végét járó Shaw Brothers is sorozatban tolta ki a hasonló comic-book wuxiákat (DEMON OF THE LUTE, HOLY FLAME OF THE MARTIAL WORLD, BASTARD SWORDSMAN - mind 1983). A rend kedvéért említsük meg, hogy a szintén Shaw BUDDHA'S PALM (1982) aránylag sikeres volta adhatta a lökést a Golden Harvest stúdiónak, hogy egyáltalán belevágjon egy ilyen elszállt projektbe. Mint a BUDDHA'S PALM, a ZU sem megújít, hanem visszatér a kantoni fantáziafilmek gyökereihez, a forgatókönyv maga egy húszas években megjelent novellasorozaton, a Zushan-hegység hős kardozóin alapult. A forrásműben a halandó főhősök olyan istenségeket keresnek a mesebeli hegység területén, akik rendet tudnának vágni az értelmetlen háborúk káoszába süllyedt Földön. Tsui Hark Hollywoodból importált trükkmesterek segítségével keltette életre a szörnyekkel, démonokkal benépesített jiang hu-t, amibe egy fiatal katona (Yuen Biao) véletlenül belepottyan.
A Zu-hegység mitikus gyomrában egy másik csata folyik, sokkal nagyobb téttel, mint a földi hadurak pitiáner erőfitogtatása. A félelmetes Vérdémon éppen elpusztítani készül a Földet, már csak néhány bátor swordsmen, és egy felettébb bizarr karakter, a Hosszú Szemöldök (Sammo Hung) képes tartani a frontot. A végén persze a kívülről jött Biao lesz az, aki megtalálja a szörny elpusztításához szükséges két kardot, addig viszont kapkodhatjuk a fejünket rendesen, mert ebben a filmben minden egyes mozzanat expressz-elsőbbségivel lett kézbesítve, Brigitte Lin meg kőelefánton dodzsemezik a Jégpalotájában.
Személy szerint jobban kedvelem az említett SB darabokat, vagy akár Ching Siu Tung pár hónappal előbb elkészült debütjét (DUEL TO THE DEATH), mint Tsui megalománia-gyanús - korának legnagyobb költségvetésű kínai produkciójáról van szó -, effektezésekkel telepakolt, kétségkívül kreatív, de túlzsúfolt agymenését. Sammo Hung, Yuen Biao és Moon Lee - őket mindig jó látni, a Corey Yuen Kwai koreografálta repkedéseket csak nagy jóindulattal lehetne harcművészetnek nevezni. A ZU sokkal inkább korának THE STORM RIDERS-sze.

Szimpatikusabb, pörgősebb, mint Andrew Lau pixelwuxiája, de hogy mi a fő probléma vele, azt maga Tsui fogalmazta meg egy nem sokkal a bemutató után készült interjúban: "Megesik, hogy miközben a speciális effektusokra koncentrálunk, elfeledkezünk minden másról. Ez történt meg velünk a ZU esetében." John Carpentert ellenben lenyűgözte, mert a ZU láttán vágott bele a NAGY ZŰR KIS-KÍNA elkészítésébe. 2001-ben Tsui megpróbálkozott egy folytatással, ez lenne a DVD-n nálunk is megjelent A ZU LEGENDÁJA. Eddig még nem vitt rá a lélek, hogy megnézzem.