Emilio Vieyra, argentín
szöveg ©Mondo Macabro + DeliriaA hatvanas évek elején egy sikerei csúcsán lévő argentin rendezőt könyörtelenül támadtak a helyi kritikusok. A rendezőt úgy hívták Emilio Vieyra, aki az állandó megvetés ellenére mára egy egész generáció tiszteletét vívta ki azzal, hogy Argentínában egyedülálló módon karrierje nagy részét a hátborzongatásnak szentelte.
Egy olyan filmkultúrában, ami mereven elutasította a fantasztikumot, egyedül Vieyrának volt mersze egymás után öt olyan mozival előállnia, amiben központi szerepet játszott a természetfeletti és a horror. Az EXTRAÑA INVASIÓN-t az első argentin sci-fiként tartják számon. Egy furcsa televíziós csatorna olyan pszichedelikus frekvenciát sugároz, ami tévéfüggővé teszi nézőit. Ha az adás megszakad, a nézők kiszámíthatatlanná és erőszakossá válnak. Az akkoriban újdonságnak számító koncepció később olyan filmekben fog felbukkanni, mint a VIDEODROME.
A LA VENGANZA DEL SEXO az egyik legfantáziadúsabb argentin film. Az őrült tudós, Dr.Zoide különös pszichoszexuális kísérletet folytat: egy gépezet segítségével párokat arra kényszerít, hogy telepatikus úton szexuális kapcsolatot létesítsenek, majd az orgazmus után a testükből kinyert folyadékkal próbálja megállítani a saját magán elhatalmasodó mutációt. Mikor kifogy a "szexdrogból", és az őt kontrolláló, egy befőttesüvegben tartott agy sem tud jótanáccsal szolgálni, a doktor halloween maszkos háziszörnyére hárul a feladat, hogy újabb kísérleti nyulakat szerezzen be. "Sex dominatates the world - and now I dominate sex!" A film angol nyelvű változatához (THE CURIOUS DR.HUMPP) az amerikai forgalmazó húsz percnyi nívótlan szexjelenetet forgatott hozzá, amit a röhejes szinkron próbál bedolgozni az alapanyagba ("Put the lesbians in one room, I want to observe them!")
A SANGRE DES VIRGENES-szel Vieyra új zsánert teremtett hazájában, az argentin vámpírfilmet. A splatterbe hajló véres effektek mellett olyan mennyiségű erotikával van megtöltve, amilyet addig Argentína még nem produkált. A film hosszú ideig be volt tiltva, de a nyolcvanas évek végére Argentína egyik legnagyobb kultuszfilmévé vált.
"Azok az észak-amerikai forgalmazók, akik latin területen működtek, megkövetelték, hogy a filmekben legyen szex. Minthogy jómagam mindig is érdeklődtem a film noir és hátborzongató szüzsék iránt, úgy éreztem érdekes lenne az erotikus elemeket egy horrorsztoriba ágyazni" (E.V.)
Ez a kombináció szülte a PLACER SANGRIENTO-t, amit a szomszédos Uruguay tengerpartján, mindössze tíz nap alatt készítettek el. A detektívkrimit, erotikát és gótikus horrort vegyítő pszicho-thriller egy titokzatos sorozatgyilkosról szól, aki éjszakai zenés bárokat látogatva szemeli ki áldozatait, majd halálos adag heroininjekcióval végez velük. A drogok és pszichedelia állandó témái Vieyra filmjeinek. Egy különösen merész jelenetben a rendőrség LSD-t használva próbálja szóra bírni az egyik támadás túlélőjét.
A rendező rögeszméje volt, hogy senki se találhassa ki előre a gyilkos kilétét. "A forgatókönyv, amit a színészeknek adtam nem fedte fel a gyilkost, így úgy játszották a szerepüket, hogy ők maguk sem sejtették melyikük alakítja a bűnözőt. Egy ideig még én sem tudtam ki lesz az, volt néhány lehetséges jelöltem, de csak a forgatás vége előtt pár nappal döntöttem el véglegesen, hogy ki legyen a tettes." (E.V.)
Az amerikai változatot 1967-ben mutatták be THE DEADLY ORGAN, majd FEAST OF FLESH címen. Az angol szinkron ismét nevetségesre sikeredett, a kivágott jelenetek miatt a történet már csak nyomokban tartalmaz logikát. A néhol fakezű rendezésen legfőképpen a noiros fényképezés segít, Jess Franco legjobb fekete-fehér munkáit idézve fel. Azok a horrorszekvenciák, amikben a bizarr maszkot viselő drog-gyilkos dominál, meglepően hatásosak. Az argentin nők pedig... érdekesek.