2009. szeptember 24., csütörtök

GRETA - HAUS OHNE MÄNNER (1977)

Jess Franco, svájci

Vannak, akik álomszerű szexperimentjeire esküsznek (SUCCUBUS, BARE BREASTED COUNTESS, MACUMBA SEXUAL), mások arra, hogy ennek a dilettáns perverznek a kezébe sose szabadott volna kamerát adni. Az igazság - a Deliria szerint - az, hogy ha Jess Franconak jó napja volt, akkor olyan kisebbfajta csodákkal rukkolt elő, mint a DIABOLICAL DR. Z (egy expresszionista, képregényes sci-fi/horror), FACELESS (nosztalgikus-elegáns splatter), vagy ez az európai Ilza, ami egyszerre erotikus, visszataszító és vicces, mindvégig teljes tudatában önmaga, vagyis a wip-zsáner formulákra épülő abszurditásának.


Egy dél-amerikai banánköztársaság "rehabilitációs" női börtönében vagyunk. A szigorúan bugyimentes övezet szex-koncentrációs táborként működik, őrültnek nyilvánított leszbikus politikai foglyokkal (Ö.L.P.F.). A renitenseket az ex-náci Gréta (Dyanne 'ILSA' Thorne) próbálja kigyógyítani a maga válogatott eszközeivel. A szomszédban lakó professzor (Franco!) gyanút fog, és kezdeményezi az Amnesty International-nél az intézmény felülvizsgálatát. Ekkor bukkan fel egy hivatalosan halottnak nyilvánított rab fiatal és szexi testvére, aki önként vállalja, hogy bevonul a falak közé oknyomozni.

Az ILSA sorozat R-rated kalandfilmmé puhulására reflektálva a pinapecér Franconál jóval több és explicitebb a szex, főszerepben a leszboszi szadisaterotikával. Monstre filmográfiájában az Erwin C. Dietrich megbízásából készült munkáinak egy része relatíve minőségi daraboknak számítanak, és ez némi jóindulattal a GRETA-ra is igaz, ám az igazi produceri hőstett itt Dyanne Thorne hakniztatása. Elsősorban az ő jelenlétének köszönhető, hogy svájci játékosként - WANDA fedőnéven - egész szép karriert futott be az amerikai grindhouse mozikban (az előzetes narrátora: "WANDA, the wicked warden, starring Dyanne Thorne as GRETA, You knew her as ILSA !"). A kétes hírű produkció végül a színésznő karrierjébe került, mikor az Ilzát futtató kanadai Cinepix, látva mit művelt sztárjukkal Franco, szerződés bontott Thorne-nal. Ha éppen nem ő uralja a vásznat 3D-ért kiáltó visszeres műmelleivel, akkor Franco múzsája, Lina Romay lopja el a showt a cella seggfixációs besúgójaként. "Lick my culo clean!"

Mivel a börtön házi készítésű pornófilmekkel üzérkedik, Franconak alkalma nyílt saját mesterségét is kipellengérezni egy többször visszatérő jelenetfüzérrel. A forgalmazó kliens egyre keményebb műsort követel, mígnem az exploitation ördögi logikája mentén eljutnak a snuff-ig. A végkifejletben Grétát elevenen felfalják a rabok, miközben a börtön filmfelelőse, kaján vigyorral az arcán, rögzíti az eseményt. Ismét a gátlástalan szórakoztatóipar nevet a végén.