Harold Lea, USA
Minél több roughie-t néz meg az ember, annál hamarabb rájön, hogy ezek lehetnek az elveszett láncszemek a modern amerikai független terrorfilmek (TEXAS CHAINSAW, LAST HOUSE) és a PSYCHO között. Hogy közülük egyik sem igazi klasszikus a szó konvencionális értelmében, annak talán a tehetségben deficites rendezők lehettek az okai. A THE FAT BLACK PUSSYCAT például pályázhatna a legrosszabb filmre, amit valaha bemutattak (nem!), de ettől még egy érdekes popkultúrális kuriózum maradt.
Egy kiadatlan beatnik thriller roughie-zált változatáról van szó, a forgalmazó által hozzátett úgy harminc percnyi extra jelenettel, amiket az eredetiben szereplő színészek nélkül forgattak le. Az eredmény közel szürreális!
A világ első és egyetlen beatnik-giallójában a fekete kesztyűs elkövető(k) a címadó bárban és környékén szedi Greenwich Village-i beatnik 
áldozatait. Hogy mi fán termett a beatnik? Az antikomformista beat-kultúra hirdetői közé kezdetben olyan eminens írók tartoztak, mint Jack Kerouac, William Burroughs vagy Allen Ginsberg. Az ötvenes évek végére divattá vált beatniknek lenni, különösen a városi, középosztálybeli egyetemisták körében, ők voltak a "hipsterek", akik az európai irodalmi kávéházi kultúrát próbálták a tengerentúlra adaptálni, füvezéssel és free-szexszel megtámogatva. Saját művészeti mozgalmaik szülte absztrakt versek és festmények nem bizonyultak maradandónak, a beatnik-szlengre viszont még ma is emlékeznek (cool, man vagy groovy, baby).
áldozatait. Hogy mi fán termett a beatnik? Az antikomformista beat-kultúra hirdetői közé kezdetben olyan eminens írók tartoztak, mint Jack Kerouac, William Burroughs vagy Allen Ginsberg. Az ötvenes évek végére divattá vált beatniknek lenni, különösen a városi, középosztálybeli egyetemisták körében, ők voltak a "hipsterek", akik az európai irodalmi kávéházi kultúrát próbálták a tengerentúlra adaptálni, füvezéssel és free-szexszel megtámogatva. Saját művészeti mozgalmaik szülte absztrakt versek és festmények nem bizonyultak maradandónak, a beatnik-szlengre viszont még ma is emlékeznek (cool, man vagy groovy, baby).
A film főcíme alatt látható, kukák között heverő meztelen női holttest (egy gyönyörű trash-tabló, lásd fent az első képen) gyilkosát kereső két kockafej nyomozó találkozása a szubkultúrával Roger Corman beatnikeket kifigurázó A BUCKET OF BLOOD-jét idézi. Az egyik rendőr költőnek adja ki magát, és amikor a bárban felolvasóestet tartanak, kínos helyzetéből a zsebében lapuló jogszabálygyűjtemény menti ki ("Tilos parkolni a kórház előtt? I dig it!").
Hogy ebből cinema deliria lett, az a hozzáforgatott anyagnak köszönhető. Az eredetiben ugyanis nem voltak se véres jelenetek, se kesztyűs gyilkosok, a tetthelyeken felbukkanó fekete macska is csak később lett a sztorihoz idomítva, csakúgy, mint a revízióból adódó narratív problémákat megoldani hivatott tévébemondó.
A pszichopaták agyhullámait felfogó ESP-macskáról valahol a film közepénél derül ki, hogy a rendőrfőkapitányé, később egy szemmel láthatólag csontrészeg színész egyenesen a kamerába intézett monológban felvilágosít:
"Brainwaves. Cat. Murder. Find the cat. Catch the killer."
Hogy a hosszúhajú parókában futkározó férfi, vagyis killer #1 valójában kicsoda, azt a leleplezése után sem tudjuk meg (legfeljebb azt, hogy homoszexuális), viszont abban van ráció, hogy killer #2-t miért csak hátulról mutatják: Janet egy olyan karakter, aki az eredetiben is szerepelt, mint ártatlan love interest, a film új inkarnációjában azonban egy röhejes parókába öltöztetett dublőr segítségével skizofrén leszbikus gyilkos válik belőle!
"Brown was a social misfit. He was a homosexual but not a schizo. The reason he committed these crimes is because he felt the world rejected him."
"As You know, while in a schizoid state, Janet had lesbian tendency. In her sick mind she felt that she had to destroy the source of her desire."
Műfajában epikus hosszúságnak számító 90 perces játékidőért a felesleges időhúzás a felelős, három hosszú percig csak azt látjuk, hogy valaki dinamitot szerel be egy aktatáskába. Az eredeti produkció karakterneveit az újban szereplők összekeverik, és a dialógusok újrahasznosításánál sem használtak jegyzeteket, így aztán két különböző ember szájából is elhangzik az a klasszikus mondat, hogy "A beatnikeket tanulmányozom antropológiai szemszögből". Enyhítő körülmény a karakteres arcú mellékszereplők, a korabeli NYC helyszínek és a nyers fekete-fehér képek .
Érdemes megnézni a dvd extrái között helyet kapó eredeti befejezést (deleted scene #7). A noirosan fényképezett weszterndíszlet kulisszái között fény derül a harmadik, vagyis az originál elkövető kilétére is. This kool-cat is totally out there, dig it, daddy-o?
