THE SATANIC RITES OF DRACULA (1973)

Alan Gibson, angol

1971/72-ben készültek a Hammer stúdió legjobb/legérdekesebb filmjei (HANDS OF THE RIPPER, DR.JEKYLL & SISTER HYDE, VAMPIRE CIRCUS), aztán tragikus hirtelenséggel jött két Drakula mozi, amikkel elkezdték megásni a saját sírjukat. Az első csapás a DRACULA A.D.1972, a második pedig ez a félresiklott projekt, ismét megpróbálva aktualizálni a vámpír mítoszt. Elképzelni is rémes azt a megbeszélést, ahol megszületett az alapötlet. A vezetőség egyik fele a hagyományos szexi horror mellett érvelt, a többiek inkább egy James Bond-szerű kémthrillerre szavaztak, és mivel egyik fél sem engedett, 50-50 alapon lett legyártva, valahogy így: 

A brit titkosszolgálat Van Helsinghez fordul segítségért egy magas beosztású hivatalnokokból álló szekta leleplezéséhez. A fő szarkeverő (természetesen) Drakula, aki ezúttal kapitalista CEO-ként pózol, az 'éjszaka gyermekei' pedig hangtompítós kojaknapszemüvegben lövöldöznek a Yardra.

Ha ez perverz módon még izgalmasnak is hangzik, a megvalósítás tesz róla, hogy még véletlenül se legyen az. Ennyire szegényes produkciót Hammertől még nem láttunk. Különösen abban a költségkímélő módszerben verhetetlen, amikor vizuális információt verbális módon oszt meg a nézővel. Peter Cushing egy ötórai tea keretében meséli el Drakula történetét, a várt flashback helyett azt kell néznünk, ahogyan az örökkévalóságnak tűnő kiselőadás alatt kenyeret mártogatnak a teába (ez a felettébb undorító angol szokás a leghorrorisztikusabb jelenet az egész filmben). Ha beindul valami, akkor Alan Gibson bénázza el, a fickó az utolsó 20 év Hammer történelmének legrosszabb rendező-választása.

Cushing és Lee előadása szóra sem érdemes, ezek az arcok álmukból felriasztva is hozzák a figurát, a zseniális Absolutely Fabulous sorozat rajongói viszont jól fognak mulatni a női főszereplő, Joanna Lumley láttán, akinek arckifejezése azóta is '"úgy maradt". A következő fúziós Drakula, a VAN HELSING ÉS A 7 ARANYVÁMPÍR sikertelensége újabb szög volt a koporsón, hamarosan végleg bezárt a gyár.

szabotázs!

ICH,EIN GROUPIE (1970)

Erwin C. Dietrich, svájci busenwunderreport

Szép szőke lány a Hyde parkban sétálva találkozik a Rock'n'Roll Istennel. Nemsokkal ezután túl van élete első tripjén, kezdődhet az Ingrid Steeger Experience európai turnéja: London - Amsterdam - Zürich - München - Berlin. Featuring: hasis, speed, acid , kokain & viel Sex.

A német nyelvterületen legendának számító svájci Erwin C. Dietrich és Roger Corman koprodukciójának induló történet első vesztese Jack 'SWITCHBLADE SISTERS' Hill volt, akit pár nap után kirúgtak a forgatásról. Ezután Corman is kiszállt a buliból és Dietrich egy új koncepcióval, nagyrészt a forgatási napokon improvizálva saját maga rendezte le a filmet.

Az ICH, EIN GROUPIE Svájc válasza lett volna Corman THE TRIP-jére, végleges formájában egy szexfilmbe csomagolt kordokumentum Európa gazdagabbik felének hippikultúrájáról. Hogy mennyire autentikus, az egy olyan szexploitation filmnél mint ez csak másodlagos kérdés, de a droghasználat teljesen realisztikusnak tűnik, a zenekarok up-to-date nyomják a beat-rockot, a göncök amiket a lányok viselnek bármikor visszajöhetnek a divatba. A svájci Hells Angels motorosbanda feltűnése gyanúsnak tűnt - röhejesek vagy sem (inkább igen), azok valóban a sváci Hells Angels tagjai.

Ahogy Sofőr és Szerelő a nagy semmit kergetve nyomják a gázt a TWO LANE BLACKTOP-ban, úgy járnak a csajok koncertről koncertre, ágyról ágyra, keresve a satisfaction-t (ebben a két szubkultúrális roadmúviban több a közös nevező, mint az első ránézésre tűnik). A full liberális hangulattól mintha Dietrich is bepánikolt volna, a biztonság kedvéért egy sokkoló anti-drog üzenettel zár: Ingrid S. egy rossz trip után habzó szájjal (és tök meztelenül!) kirohan az utcára, és egy kocsi alá veti magát.

A lánynak csak oda szól a jegye (német plakát Christiane F. utalással)

Ha a rockzene tényleg az egzisztencializmusról szól(t), akkor a vicces angol szinkron, félamatőr kameramunka és síkagyú rendezés ellenére ez bizony maga a Rock'n'Roll!

http://www.steeger.net.ms/
http://www.erwincdietrich.com/

FATAL VACATION (1989)

Eric Tsang, 香港

Ismét egy fasza kis B-film a Joy Sales 'Legendary Collection' fedőnevű dvdtárából, most abból a G.I. Joe fajtából, ami annyira populáris volt a Reagan-érában, majd kisebb fáziskéséssel nálunk is, videón. Akinek a németből narrátorozott WARBUS nem mond semmit, az vagy nem élt még, vagy olyan szerencsés volt, hogy a szülei színházba vitték képmagnó-partik helyett.

Keményvonalas kommunista gerillák térítenek el egy turistabusznyi hongkongit. A filippínó kormány tehetetlen, Chow Yun Fat nem ér rá, a szivatás kezdi súrolni a cat.III határait. A bajba került karakterszínészek (köztük Victor Wong, a NAGY ZŰR kis kínaija) kénytelenek összefogni...

A lezser hongkongi komédiaként induló film a huszadik perctől beáll brutál üzemmódba, és nagyjából úgy is marad a végéig. A SZARVASVADÁSZ óta nemzeti gerillasportnak számító orosz-rulettezés a BULLET IN THE HEAD egyik emlékezetes pillanata volt - fél évvel John Woo előtt a FATAL VACATION is letud egy ilyet, méghozzá világbajnok szinten. Természetesen van nemi erőszak (kettő is) és esztelen lövöldözés / gránátdobálás; az akciórendezés nem nagy szám, a fényképezés ellenben első osztályú.

A rendezés mellett a főszerepet is magára vállaló Eric Tsang (THE LOOT) és Nam Yin (akkoriban bátyja, Ringo Lam házi szerzője) nyilván megnéztek egy rakat amerikai 'Namos mozit, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha professzionálisan kiképzett veteránok helyett különböző korcsoportba tartozó, egyszerű átlagembereket dobnak a szituba, akkor a dolog még nagyobbat fog robbanni. A végeredmény nagyjából annyira hihető, mint Chuck Norris kalandjai a bulgár munkásőregyenruhás vietnámi felszabadító hadsereggel, de mivel itt nincs szó revíziós álmokról, sokkal könnyebb megbocsátani a FATAL VACATION-nek és úgy elkönyvelni, mint egy különös kegyetlenséggel elkövetett, de igazán tisztességes akciófilm.

In memoriam:成龍 (100% cotton)

Itt eredetileg egy költemény lett volna Fliegauf Benedek legújabb alkotásáról, mely művészi erővel demonstrálja, hogyan válik köddé két csillaghegyi családi ház értékének megfelelő állami támogatás.
Ehelyett emlékezzünk meg Jackie Chan legendás fekete pólójáról. A közkedvelt filmszínész a BALHÉ BRONXBAN forgatása alatt vásárolta 25 kanadai dollárért és amint magára öltötte, az addig minimális tetszési indexe az Egyesült Államokban az egekbe szökött, régi filmjeinek hip-hop alapokra pakolt ötven perces változatai pedig óriási sikert arattak videón. A többi már történelem és egy all-access zöldkártya Beverly Hillsbe.
Utoljára az American Cancer Society dohányzásellenes plakátján tűnt fel a ruhadarab, majd egy tragikus kimenetelű öblítés során megsemmisült.
Még mindig Jackie: nemsokára realitássá válik,amire a rajongók majd két évtizede várnak: Chan és Jet Li közös filmben fog szerepelni! Végre láthatjuk majd milyen az, amikor Jet brutál wushuja Jackie legyőzhetetlennek vélt részegesével összecsap! Az Imdb-én rendezőként a STUART, A KISEGÉR alkotója van feltűntetve, nyílván valami félreértés, csakúgy mint a szinopszis, ami egy NDKás mesefilmé - én mindig mondtam, hogy az Imdb szart sem ér.

Aki nem tudja kivárni a karácsonyi mozipremiert, az vásárolja meg AZ IFJÚ TIGRIS és A HALÁLOS SAS ÁRNYÉKA című dévédéket. Míg az előbbi a Netpiac szerint "egy több részből álló film első epizódja, melyben Jackie Chan önmagát alakítja" valamint "egy férfiről szól, akit tévesen gyilkossággal vádolnak", a HALÁLOS SAS-ban "bepillanthatunk az egyszerű kínaiak életébe is". A borítón látható póz ne tévesszen meg senkit, az ugyanis eredetileg az "Öngyilkos Karatemester"-hez készült.
Ajánlom még a ROB-B-HOOD videóját (hamarosan 990Ft), ez az a film aminek bemutatása után Hong Kongban elfogatási parancsot adtak ki Jackie ellen.
----------------------------------
2009.01.03. - A februárban közzétett hír szerencsére nem bizonyult igaznak, Jackie fekete T-shirtje (黑T, ahogyan a helyiek hívják) visszatér a Dragon Dynasty napokban megjelenő "SUPERCOP: TWO-DISC ULTIMATE EDITION" dvdjén!A hongkongi sajtó rögtön megvádolta az idén 55, mások szerint 65 éves szupersztárt, hogy a fotó számítógéppel manipulált. Jackie és a mögötte álló Michelle Yeoh póza valóban némi kétkedéssel töltheti el az anatómiai korrektség elkötelezetteit, de ne feledjük: magasan képzett harcművészekről van szó!

LOVING YOU (1995)

Johnnie To, 香港

Johnnie To első "dzsonitós" filmjében sok minden ott van, ami a későbbi Milkyway katalógusban már evidencia, így Cheng Siu Keung operatőri svungja vagy Lau Ching Wan visszafogott coolja. Nincs viszont a THROWDOWN óta kötelező posztmodern vakera, ami miatt a MAD DETECTIVE-nél majdnem beadtam a kulcsot. A LOVING YOU még magán hordozza a hongkongi filmek klasszikus évtizedének jegyeit, ráadásul rettenetesen szentimentális.

Lau egy nem túl bizalomgerjesztő zsarut játszik, akit egy szintén unszimpatikus triádfőnök fejbe lő a film elején. Ezután jön a szentimenta, ahogyan Laut az elhanyagolt felesége talpra állítja. Az otthoni problémáknak a már említett gengszter vet véget, aki újra feltűnik a színen, hogy befejezzék, amit elkezdtek: az igen jól megkoreografált fegyverpárbaj második felvonását.

Lau Ching Wan egyetlen arckifejezéssel többet elmond, mint más színész három oldalnyi dialógussal, neki is köszönhető, hogy a nyolcvan perc alatti (!) játékidő ellenére is kidolgozott karaktereket kapunk. A rózsaszín lányregényre hajazó dvdborító megtévesztő: az igaz ugyan, hogy a szokásosnál is több a melodráma, de a stratégikusan elhelyezett akciójelenetek mindig időben szakítják meg Carman Lee pityergését (a nyitó undercover művelet piszok jól van vágva). THE MISSION-hívők nem fognak elveszett mesterművet találni benne, de kommersz akció-drámaként több, mint korrekt.

MAD DETECTIVE (2007)

Johnnie To és Wai Ka Fai, 香港

A harmatos ELECTION 2 és az önmaga paródiájához vészesen közelítő EXILED után Johnnie To elővette titkos fegyverét, az igencsak pihent agyú Wai Ka Fai-t. Az eredmény befogadásához nem árt, ha a néző is rendelkezik elég szabad kapacitású agysejttel, különben tíz perc után kapcsolatot bont.

1...2...3...4...5...6...7

A RUNNING ON KARMA-ban a főhős mások karmikus múltjába/jövőjébe lát, a PTU-ban ("Pity You") egy rendőr elveszett pisztolya okoz láncreakciót. Ez a két ötlet van egybegyúrva, megrágva és kiköpve, de úgy, hogy aki nem tud szórakozni rajta, az könnyedén gondolhatja azt, hogy vele szórakoznak.

Az "őrült detektív" (Lau Ching Wan) lelki szemei előtt mások (és saját?) rejtett személyiségei jelennek meg, ezért őt hívják segítségül egy eltűnt zsaru fegyverével elkövetett bűneset megoldásához. Csak ránéz valakire és kettő lesz belőle, rosszabb esetben hét. Olyan koncepció ez, amiért sok rendező ölni tudna, To (aki a vizualitásért volt felelős) és Wai (párbeszédek & konfúzió) meg is ragadják az alkalmat és csapnak egy óriási ötletpartit.

Egyszeri vetítés alapján nehéz megmondani, hogy a forgatókönyvet felejtették otthon vagy pont fordítva, túl sokat agyaltak a dolgon. Az eddigi Wai/To projektek formabontó stílusához remekül illett a feketehumoros gengszterfilm (TOO MANY WAYS TO BE NO.1, ami félúton újrakezdődött), a romcom (NEEDING YOU, LOVE ON A DIET) vagy a zseniálisan anarchisztikus RUNNING ON KARMA. A MAD DETECTIVE nem vígjáték (hiba!), hanem egy sötét tónusú krimi, amihez egy rigorózusabb történetvezetés dukált volna, olyan, amilyet a THE LONGEST NITE-ban már láthattunk a Milkywaytől. Az experimentális játékosság itt is megvan, de a narratív problémákat nem sikerült frappánsan megoldani. Túl okos (=eszelős) akar lenni ez a film, és ennek a felkészületlen néző issza meg a levét. A dvdén található húszperces interjúról a kiadó jó szokása szerint lespórolták a feliratot, használati utasítást sem mellékeltek, így maradjunk annyiban, hogy meg kell nézni mégegyszer. Mert azt meg kell hagyni, a MAD DETECTIVE felettébb érdekes, manapság egy hongkongi filmnél már ez is valami!

ABSOLUTION {FELOLDOZÁS} (1978)

Anthony Page, angol krimi

Elmondani a BŰNBOCSÁNAT sztoriját olyan vétek lenne, ami alól nincs FELOLDOZÁS, elég legyen annyi, hogy az eredetileg színdarabokat és novellákat író Anthony Shaffer jegyzi a forgatókönyvet. Akinek a SLEUTH és a THE WICKER MAN mond valamit, az tisztában van azzal, hogy milyen színvonalon tudott írni a brit fazon.

Az egyházi fiúkollégiumban játszódó csavaros thriller témája nem újdonság, a katolikus bűntudat és represszió örökzöld (horror)téma, hogy csak a briteknél maradjunk, Pete Walker THE CONFESSIONAL című filmjében (1976) katolikus pap szériagyilkolja Isten bárányait. A BŰNBOCSÁNAT nem olyan explicit, mint Walker filmjei, itt kések helyett a pillantások, gesztusok és szavak ejtenek sebeket, igazi 'lélektani krimi' egészen a legvégéig, amikor csak elcsattan egy lapát. A lakonikus Richard Burton istenien játsza Istent, a köré válogatott gyerekszereplők is egytől egyig hitelesek. A leggyengébb láncszem Anthony Page ötlettelen rendezése, egyszerűen nem ér fel az anyaghoz, ez különösen az utolsó harmadban érezhető.

A Multimix Kft. által forgalmazott dvdére egy használt vhskazetta kópiája került, az eredmény a mellékelt képeken látható. A film új szinkront kapott, már a felvezetőember elbassza a dolgot, hogyaszongya "Anthony Shaffer főszereplésével bemutatjuk..." - szerencsére van angol hangsáv (+felirat). A miraxos kazettát a jobb szinkronért (Mafilm) érdemes felkutatni, ráadásul a képe is szebb!

THE BLUE JEAN MONSTER (1991)

Ivan Lai, 香港

Joe, a "farmeres zsaru" munka közben elhalálozik. Egy macska (aki ráül) és egy villanypózna (ami rádől) újjáéleszti, és miután rájön, hogy élő-halott, a gyilkosai után ered. De előtte még hazamegy, ahol terhes felesége várja, mit sem sejtve, hogy Joe-nak egy lyuk tátong a hasán, és hatóránként újra kell tölteni, különben lemerül.

A Golden Harvest két sci-fi/action remekében (ROBOTRIX és ez) minden megvan, amiért a hongkongi B-filmeket szeretni lehet: abszurd sztori, nem éppen szofisztikált humor (fing&takony), jól kivitelezett akciójelenetek. A BLUE JEAN ezt a gyerekes humort egy kicsit túlzásba is viszi az akció rovására, de amint beindul a gépezet, olyan kaszkadőrmutatványokat dob be, hogy megáll az ész.

Amikor éppen vígjáték, egy kicsit fáraszt, ám mindig becsúszik néhány olyan, igazán rossz ízlésre valló gyöngyszem, ami azon nyomban emlékeztet minket arra, hogy a rendező mégiscsak a Cat.III egyik kiskirálya (lásd DAUGHTER OF DARKNESS). Amy Yip megcsapolása klasszikus Hong Kong Bad Taste momentum.

A grand-finálé, egy szüléssel egybekötött adok-kapok, brutálisan jól van megcsinálva. Egyelőre a hajszobrászok átvették az irányítást az akció-koordinátorok felett, de türelemmel várom, mikor fognak megint ilyen jó kis mindentbele B-múvikat legyártani Hong Kongban.

MURDER OBSESSION (1980)

Riccardo Freda, olasz horror

Mike, a gyilkosságra hajlamos filmszínész visszatér a szülői házba, ahol még kisgyerekként végzett apjával. Hogy ne maradjon a kesztyűs gyilkos munka nélkül, vele tart egy kisebb baráti társaság is. Mindenki gyanús, de a végén kiderül, hogy a komornyik a tettes...

uccide vagy nem uccide

Az olasz horror ekkor 70 éves nagypapájának hattyúdala egy különös, befejezetlen szimfónia, amelynek néhány taktus erejéig sikerül elszakadnia a zsáneri (slasher/giallo) valóságból egy deliriumhoz közeli állapotba, emlékeztetve arra, ki is volt a lírikus gótika egyik meghatározó (de kevésbé ismert) alakja Mario Bava és Terence Fisher mellett.

Freda két kulcsfilmjében - L'ORRIBILE SEGRETO DEL DR.HICHCOCK (1962); LO SPETTRO (1963) - ódon villa falai között szabadultak el a múlt perverz titkai. A MURDER OBSESSION (Follia Omicida) visszatér a Hichcock-házba, melynek új asszonya, a Barbara Steele arcélével berendezett Anita Strindberg fogadja az elkárhozott látogatókat. Velük együtt jön a nyolcvanas évek trash-kultúrája is (szex & gore & progrock), és ez a régi/új találkozás nem mindig válik a film előnyére.

Strindberg (1980) - Steele (1963)

"Modern" filmnek nem igazán működőképes, a krimiszál gyenge, az effektek szörnyen rosszak. De néhányszor kizökken az időből és akkor atmoszférát teremt. Ilyen az a lenyűgöző tíz perces álomjelenet, melyben életre kel egy fumetti (olasz képregény), aztán jön egy SÓHAJOKnál is hisztérikusabb erdei fogócska, és végül a befejezettlen befejezés őrülete.

"Sometimes I go into a kind of trance.

For a few moments,I don't know what's going on..."

Ha csak ezeket vesszük, a MURDER OBSESSION fél siker, a másik felére pedig úgysem fogunk emlékezni. És amikor már nem marad Bava film, amit a dvdkiadók újracsomagolhatnának, talán remaszterelik Freda klasszikusait is.