A Hong Kongban a hetvenes évek második felétől egyre populárisabb szerencsejáték-filmek lényegében mahjong vagy kártya alapon eljátszott kungfu sztorik, amikben a két rivális mester nem egy mező közepén, hanem a kártyaasztalnál mérkőzik meg egymással. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az ellenfelek a parti közben kizárólag a blattot vernék: a játszmák legtöbb esetben a tettlegességig fajulnak el.
Lo, a visszavonult "God of Gamblers" nyugdíjas éveit élvezi, egészen addig, amíg régi ellenfele, Yen a városba nem érkezik. Yen elsődleges célja, hogy ütő/vágó eszközökkel teli bőröndökkel közlekedő segédeivel átvegye az irányítást a legmenőbb kaszinók felett, s mindezt csak azért, hogy visszaszerzett respektjével kihívhassa Lo-t egy nagyszabású élet-halál mahjong partira. Ez amolyan kínai népszokás.
Mindeközben Lo fia (az agilis Sammo Hung tanítvány, Chin Siu Ho) beleszeret a kaszinó énekesnőjébe (Pat Ha, ON THE RUN), aki másodállásban Yen nője, tehát ennek sem lesz jó vége. Mikor az apját is eltakarítják az útból, a fiú végképp bekattan, és egy intenzív K2 freestyle trenírozást követően meglátogatja a kaszinót...
A vadnyugaton agyament manga-adaptációjáról (STORY OF RICKY) ismert rendező eme Golden Harvestnek készített kosztümös (harmincas évek) melodrámája azokra az időkre emlékeztet, amikor még a Shaw Brothers stúdió napszámosaként fényképezett filmeket, elsősorban Sun Chung kameramanjaként. A KILLER'S NOCTURNE simán lehetne akár egy SB produkció is cirka 1976-ból, heroikus bosszútörténete, diffúz szűrökkel felvett stúdióbelsői nosztalgikus patinát kölcsönöznek a filmnek.
És amiért említésre méltó a mai napig, az két eszméletlen akciójelenet. Az egyiket a hatvanadik perc környékén keressük, midőn teljesen váratlanul egy nagyra nőtt kenguru karatélyozza le a főhőst!
A másik emlékezetes megmozdulás a finálé lehető legbrutálisabb módon megkoreografált összecsapása, pofára leszúrt dupla ritzbergerrel megkoronázva. Hogy ott valaki kórházba került, az fix.
Ezek az állkapocskiakasztó pillanatok eleve jobb filmet érdemelnének, mint maga a KILLER'S NOCTURNE, ami az itt-ott meglepetésszerűen elkövetett erőszak ellenére is legfeljebb csak a középszert tudja megütni, de azt legalább biztos kézzel.
Zsánerhez nem igazán köthető, művészfilmnek nem eléggé szubtilis, így a kettő közt az ismeretlenség homályába veszett, annak ellenére, hogy pár éve megjelent dvdén. Pedig nem semmi egy filmről van szó.
A történet egy szökésben lévő gyerekgyilkos és az őt bújtató 12 éves kislány között bimbódzó kapcsolattal kezdődik. Idilljüket a lány erotomániás anyja zavarja meg, aki eszközt lát a férfiban arra, hogy megszabaduljon öreg (és gazdag) férjétől. Kialakul egy szerelmi háromszög, amiben a negyvenes anya és fiatalkorú lánya lesznek a riválisok, vágyuk titokzatos tárgya pedig a pedofil bűnöző. Ennyi elég is, hogy egy jobbérzésű néző - akiben van némi moralitá - chapter 4-nél megnyomja a stop gombot, de az érdekes fotográfiától kezdve Morricone lírikus zenéjéig olyan színvonalon van tálalva az erkölcsi szenny, hogy lehetetlen levenni róla a szemet, Lisa Gaston és a kislányt alakító Jenny Tamburi játékához hasonlót pedig tényleg csak a legjobb olasz filmekben látni. A szörnyek kollekcióját gyarapítja még a gyilkost kereső nyomozó és a kisváros nagyfiúiból verbuválódott gárda, pozitív figurákat ne is keressünk, Pirri ugyanis nem lehetett túl jó véleménnyel embertársairól.
A kényes téma és egy félelmetesen explicit jelenet miatt nem lesz belőle eurokult, de akinek a "botrányfilm" nem a BATTLE ROYALE-nál végződik, talán meg tud birkózni a L'IMMORALITÁ hátborzongató meséjével.
A "Terroron túl" (ez lenne a cím) egy megkésett spanyol LAST HOUSE ON THE LEFT, szupernaturálisan módosítva: motoros banda fegyveres rablásokból szerzi a pénzt drogra. Éppen egy büfét pakolnak ki, amikor közbelép pár zsaru ---
--- a túszul ejtett házaspár kocsijával lelépnek és egy családi háznál kötnek ki valahol vidéken --- a házban egy öreg néni fogadja őket, akit egyből helyben hagynak, majd rágyújtják a berendezést --- mielőtt szénné égne az öregasszony (és az emeleten lévő unokája), megátkozza gyilkosait ---
--- jön egy vicces jelenet, amiben egy autórádió önállósítja magát és szól belőle valami horrorfilmzene --- egy romos templomnál találják magukat a semmi közepén
---
--- a helyet megszentségtelenítik ("Ficken und töten, das ist der grösste!") --- a női túsz beleszeret (!) az egyik bőrdzsekisbe és egy nagyot kefélnek a szenteltvíztartón ---
--- a templommal szemben áll egy viskó, ahová beinvitálja őket egy kisgyerek (=az unoka) --- elmeséli, hogy a templom alatt lévő katakombában kincs van --- lemennek és az eddig egy Derrick-epizód művészi igényességével előadott film átmegy egy aránylag atmoszférikus zombiattakba ---
--- kezdődik a bodycount, a templom falán lévő festmény eredménytáblaként funkcionál (ha valaki meghal, egy fej átváltozik koponyává!) ---
--- nagymama felrobbantja az utolsó áldozat fejét ---
--- és unokájával együtt beleballagnak a szomorú tájképbe.
