L'IMMORALITÁ (1978)

Massimo Pirri, olasz dráma

Zsánerhez nem igazán köthető, művészfilmnek nem eléggé szubtilis, így a kettő közt az ismeretlenség homályába veszett, annak ellenére, hogy pár éve megjelent dvdén. Pedig nem semmi egy filmről van szó.
A történet egy szökésben lévő gyerekgyilkos és az őt bújtató 12 éves kislány között bimbódzó kapcsolattal kezdődik. Idilljüket a lány erotomániás anyja zavarja meg, aki eszközt lát a férfiban arra, hogy megszabaduljon öreg (és gazdag) férjétől. Kialakul egy szerelmi háromszög, amiben a negyvenes anya és fiatalkorú lánya lesznek a riválisok, vágyuk titokzatos tárgya pedig a pedofil bűnöző. Ennyi elég is, hogy egy jobbérzésű néző - akiben van némi moralitá - chapter 4-nél megnyomja a stop gombot, de az érdekes fotográfiától kezdve Morricone lírikus zenéjéig olyan színvonalon van tálalva az erkölcsi szenny, hogy lehetetlen levenni róla a szemet, Lisa Gaston és a kislányt alakító Jenny Tamburi játékához hasonlót pedig tényleg csak a legjobb olasz filmekben látni. A szörnyek kollekcióját gyarapítja még a gyilkost kereső nyomozó és a kisváros nagyfiúiból verbuválódott gárda, pozitív figurákat ne is keressünk, Pirri ugyanis nem lehetett túl jó véleménnyel embertársairól.
A kényes téma és egy félelmetesen explicit jelenet miatt nem lesz belőle eurokult, de akinek a "botrányfilm" nem a BATTLE ROYALE-nál végződik, talán meg tud birkózni a L'IMMORALITÁ hátborzongató meséjével.