Michael Fischa, USA
Az Amerikai Egyesült Államok valóban a korlátlan lehetőségek hazája. Azt hittük, a SLEEPAWAY CAMP-től az INTRUDER-ig az összes említésre méltó cím ki lett ráncigálva a „Slasher" feliratú zsákból, amikor a maradékban turkálva előkerült a DEATH SPA. A Witch Bitch névre egyaránt hallgató kultúrleletet a Maljack Productions (HENRY – PORTRAIT OF A SERIAL KILLER) finanszírozta 1986-ban, a stáblistán az 1987-es évszám szerepel, az Imdb 1989-re datálja az első videokazetta megjelenését. A mozipremier a jelek szerint elmaradt. "Beta vagyok, te VHS" - szereli le az egyik izomagyú szereplő a rámozduló Barbie babát. Ez meg a digitálisan felpumpált Blu-ray, te köcsög:
A blu-ray változat vizuálisan alighanem új szintre emeli az élményt (én egy régi kazettán néztem), a film 87 percéből 84 úgy borzasztó, ahogy van - ez nem képezheti vita tárgyát. A fitnessz-terror eme feledésbe merült példányának mégis megvan az a különleges tulajdonsága, hogy a proteinekben és spandex rucikban gazdag slasherekbe (AEROBICIDE, MURDER ROCK, KEEP FIT OR DIE – utóbbira kár rákeresned, most találtam ki) belefáradt tekintetet is képes aránylag fixen magára szegezni, miközben alattomos támadást intéz megmaradt agysejtjeink ellen. Egy szó, mint száz kalória, ez egy szórakoztató marhaság, kezdve az elcsépelt ötleteket meghökkentő formába öntő forgatókönyvével. Valahol az Elm utca, a kísértetházas parahorror és az elszabadult technológiával riogató sci-fik bermudaháromszögében járunk, közepén egy edzőteremmel.
A Starbody Health Spa a sportos testalkat bűvöletében élő Los Angeles egyik legfelkapottabb rekreációs létesítménye, köszönhetően ultra-modern berendezéseinek. Az erőfejlesztő gépektől az öltözőszekrényekig minden funkciót egy DOS-os kompjúter vezérli. Még azután is tele van a hely fogyni vágyó pornószínésznőkkel és bundesliga-frizurás izompacsirtákkal, hogy egyik éjjel a gőzfürdőben a tulajdonos barátnője odakozmál, az uszodai ugródeszka leszakad, a zuhanyzóban a csempék elszabadulnak a helyükről, súlyos sérüléseket okozva az ott tartózkodó pucér nőcik testén. Idevágó megfigyelés: akkoriban még nem volt divat a tetoválás, a férfiak pedig büszkén hordtak piros rövidnadrágot sárga izompólóval.
A rendőrnyomozók, egy cinikus ötvenes fószer és Whoopi Goldberg-imitátor társa a tulajt gyanúsítja: - Ennek az Evansnak szénné égett a felesége. Mond ez neked valamit? – Ja, megmondom a feleségemnek, hogy kezdjen el cigizni az ágyban. Az öngyilkos feleség szellemétől kísért Evans a központi számítógépet programozó sógorát okolja a történtekért, majd a biztonság kedvéért felfogad egy szellemirtót. A finálé a slasher-naptár piros betűs ünnepére, farsangra van időzítve, a féltékeny witch bitch transzvesztita ikertestvérét, az említett kompjúterzsenit használja ki, hogy magával vigye férjét a pokolba. Hogy ennek semmi értelme? You are damn right!
A Farkasember a mamám című „horrorkomédia” (trailer) elkövetésért jogerősen életfogytiglani C-kategóriára ítélt Michael Fischa (lásd még Narkóstanya) a szerény tehetséggel megáldott rendezők közé tartozott, ráadásul osztrák emigránsként bármikor bevonhatták a munkavállalási engedélyét. Halmozottan hátrányos helyzetét kompenzálandó, Fischa rögtön legelső filmjének legelején Orson Welles babérjaira tör. A kamera felülről lassan közelít a Starbody Health Spa bejáratához, a villám belecsap a homlokzaton lévő neonfeliratba, ami immáron a film címét hirdeti: STARBODY HEALTH SPA. A három perces snitt az épület belsejében folytatódik tovább. Ha A GONOSZ ÉRINTÉSE inspirálta nyitány nem szuperkúl, isten bizony megeszem az All You Can Move tagságim.
A produkciónak úgy ad a steadicam volument, mint a frizuráknak a hajspré. A maradék játékidőben a rendező már nem is próbálkozik olyan stílusbravúrral, amitől Orson vagy Alfred felhúzná a szemöldökét, leszámítva persze a ciciket és a gore-t.
A HALÁL ANGYALA mellett ennek a slashernek a stáblistáján is feltűnik egy Hitchcock kabalafigura. Hitch ismételten elhatárolódik a látottaktól, különös tekintettel a PSYCHO-ból vett fordulatra a vége felé.
A neonszínekben virító, szintetizátorral kísért aerobik-rémálom halálnemei egytől-egyig funsplatter kategóriába illőek, STREET TRASH féle szürreális, "ragacsos" effektekkel. A szilánkokra törő tükör nem kaszabolja össze az áldozat fejét, hanem egy loccsantással teljes egészében leradírozza azt a nyakáról. Egyszerre megrázó és hihetetlenül vicces látványt nyújt, ahogy a detektív megpróbálja kihúzni a turmixgépből szerencsétlen pultoslány kezét, aztán berepül a hűtőkamrába és elharapja a torkát egy fagyasztott tonhal. A termékelhelyezés segít kitalálni, mit vedelhetett a stáb literszámra a forgatáson.
A csípőméret alapján kiválogatott színésznők közül Chelsea Field tűnt ismerősnek, később főszerepet kapott Richard Stanley misztikus DUST DEVIL-jében. A szimpatikus Ken Foree (HOLTAK HAJNALA, FROM BEYOND) fehér boxer alsóban flangál, fúj a kompjúterre és olyat low5ozik a kollégájával, amit tanítani kéne a Testnevelési Főiskolán ---
Tromatikus agybaj, kábeltévés erotikus thriller (az uncsi részek) és a testkultusz oltárán áldozó lifestyle szatírája között vacilláló DEATH SPA-nak nyugodtan kioszthatunk egy pacsit, már csak azért is, mert egyre időszerűbbé válik utópiája. Jóllehet az aerobikot azóta felváltotta valami más őrület, a szoftveres programokon futó, beléptető kártyás konditermekben holnap vagy holnapután ténylegesen megtörténhetnek azok az események, amiket anno az élénk fantáziájú filmesek elképzeltek. Reménykedjünk!
