Alfonso Brescia, olasz science-fucktion
Réges régen, egy távoli galaxisban,
a De Paolis stúdió mélyén...
... az egyre kétségbeesettebb olaszok azzal a lehetetlen ötlettel álltak elő, hogy a CSILLAGOK HÁBORÚJA kalandscifijét össze lehet boronálni a LA BÊTE (THE BEAST) bestiális erotikájával. Az eredmény "Al Bradley" szánalmas űrodüsszeiájának befejező része!
A galaxis filmtörténetének egyik leghülyébb projektjében a Lorigon bolygóra indul a csapat, hogy beszerezzen valami bombához szükséges alapanyagot. A legénység tagjai közt ott van Sirpa Lane, az expedíció selling-pointja. Lane a LA BÊTE (Walerian Borowczyk) szereplője volt anno 1975-ben, és dacára annak, hogy nem kifejezetten attraktív, rövid ideig szexszimbólumként üzemelt olasz szoftcore filmekben. A STAR WARS univerzumból nem sikerült leszerződtetni senkit, így a többieket olyan ismeretlen ismerősök alakítják, mint Venantino Venantini, vagy a hardcore színtérről beugró Marina Frajese. Van egy harmadik szőke-kapitánynő, őt nem ismerem, pedig a legvonzóbb a három közül. Magyar vonatkozást is tudok mondani: Szerémi Irén a Google szerint a Kner Imre Kereskedelmi Szakközépiskolában végzett 1969-ben.
Mielőtt még kilőnék az űrhajót, megtörténik egy előnytelenül fotografált nemi aktus. Itt Brescia kísérletet tesz némi stilizációra: a sziluettes tusolójelenet olyan szerencsétlenül lett kivitelezve, hogy Sirpának több cicije kerekedik a kelleténél!
A célállomás Lorigon gyanúsan úgy néz ki, mint egy füstgéppel megbolondított kiserdő Róma mellett. A látszat valószínűleg nem csal, az összes Brescia sci-fi ott készült. Ezen a nagyon is földi planétán az űrhajósokat először megtámadja egy robot (az a hagyományos, kockafejű kivitel, amit az Úttörőáruházban is lehetett kapni), majd szemtanúi lesznek/leszünk, ahogy két ló szexel.
A teljesen más nyersanyagra rögzített inzert a LA BÊTE-ből van átollózva, és semmi értelmes magyarázat nincs a jelenlétére, hacsak az nem, hogy Sirpa Lane után a lovakat is ki lehet pipálni a Borowczyktól átvett összetevők listáján. Már csak a bête hiányzik, és aki elég türelmes, az megkapja őt is egy bizarr jelenet folyományaként, amelyben szegény Sirpát megint megdöntik.
 |
| a szépség |
... és a szőr-nyeteg
A türelem egyébként elengedhetetlen tulajdonság ahhoz, hogy egyáltalán végig tudjuk nézni ezt az intergalaktikus szörnyszülöttet, de pontosan a csigalassúsága kölcsönöz neki valamiféle hangulatot, ami - ha már sci-firől beszélünk - közelebb áll a Vámpírok bolygójához, mint George Lucas-hoz. A liturgikus olasz beatzene (messa beat) egykori pápája és a liturgikusnak egyáltalán nem nevezhető TERROR EXPRESS zenéjének szerzője, Marcello Giombini szintetizátor-kompozíciói a progresszív elektronika szégyenfoltjai, mégis a maestro oly kitartással prüntyögi végig a kilencven percet, hogy a hallgató könnyen a hatása alá kerülhet - "ideális háttérzene egy galaktikus bárban", írják a CD-kiadás mellékletében.
 |
| Sweet dreams are made of |
Vajon milyen közönségnek szánhatták? A robotok és fénykardok a 6-14 éves korosztályt szolgálják, apucinak a szőke nők teszik a szépet, mégsem lehet családi mozinak nevezni az olyat, amiben konkrétan segget nyalnak. Akkor mégis mi is ez? Unidentified Filmic Object.
