Cheng Kang, 香港
Nem vitatva el a Shaw Brothers harcművészeti filmjeinek értékeit, a hungarocellfákkal szegélyezett stúdióbelsők kies tájairól néha érdemes kimenni az "igazi" Hong Kong utcáira. Kalauzunk legyen egy true crime film, talán a THE CRIMINALS széria egyik darabja, esetleg a KIDNAP, vagy ha nincs kéznél más, akkor a THE CALL-GIRLS is megteszi.
Előre mondom, hogy mint játékfilm, nehezen értékelhető. A kivitele nem rossz, sőt, Cheng Kang a formailag lehengerlő KIDNAP után és a szintén nem piskóta A REPÜLŐ GUILLOTINE 2 előtt sem felejtett el rendezni, ráadásul olyan arcok segítettek itt be neki, mint Sun Chung (A BOSSZÚÁLLÓ SASOK) vagy Chu Yuan (INTIMATE CONFESSIONS OF A CHINESE COURTESAN). Ami hiányzik, az egy kézzelfogható lineáris történet, A to B, X és Y. A THE CALL-GIRLS 2008-ban elsősorban azoknak lehet érdekes, akiket igazán érdekel a hetvenes évek hongkongi (exploitation)filmgyártása, és elfogadnak idegenvezetőnek egy szexfilmet.
A főcím egy eszméletlen szkreccseléssel van aláfestve, '77-ben vagyunk és ezek már úgy nyomták, mint a Beastie Boys! A filmzene amúgy übercool grúvok feltartózhatatlan támadása, mint a legtöbb SB hanganyag, valószínűleg válogatás külföldi lemezekről - harminc évvel a bootlegdjék előtt ez is progresszív dolog!
A crime (ami true) ez esetben egy prostihálózat, aminek leleplezését követően azon nyomban elkezdődött a forgatás, hogy minél előbb moziba kerülhessen az expozé a szexfilmmunkások mocskok kis ügyleteiről. A szálak egészen a Shaw Bros stúdióig vezettek... 
A dolog lényege, hogy olcsó kurvákat vagy gyanútlan fiatal lányokat szedtek fel az utcáról producerek, betették őket filmekbe, hogy aztán "sztárként" az eredeti áruk tízszereséért futassák őket. Ezek az ügyletek valóban megtörténtek, és nem csak a hetvenes években - több cat.III sztárocskáról derült ki, hogy két forgatás között házhoz ment. Az egész mögött persze a Triádok állnak, akiket itt Antonio Ho, a GHOST EYES feledhetetlen optikusa személyesít meg.
A főcím egy eszméletlen szkreccseléssel van aláfestve, '77-ben vagyunk és ezek már úgy nyomták, mint a Beastie Boys! A filmzene amúgy übercool grúvok feltartózhatatlan támadása, mint a legtöbb SB hanganyag, valószínűleg válogatás külföldi lemezekről - harminc évvel a bootlegdjék előtt ez is progresszív dolog!A crime (ami true) ez esetben egy prostihálózat, aminek leleplezését követően azon nyomban elkezdődött a forgatás, hogy minél előbb moziba kerülhessen az expozé a szexfilmmunkások mocskok kis ügyleteiről. A szálak egészen a Shaw Bros stúdióig vezettek... A dolog lényege, hogy olcsó kurvákat vagy gyanútlan fiatal lányokat szedtek fel az utcáról producerek, betették őket filmekbe, hogy aztán "sztárként" az eredeti áruk tízszereséért futassák őket. Ezek az ügyletek valóban megtörténtek, és nem csak a hetvenes években - több cat.III sztárocskáról derült ki, hogy két forgatás között házhoz ment. Az egész mögött persze a Triádok állnak, akiket itt Antonio Ho, a GHOST EYES feledhetetlen optikusa személyesít meg.
Az antológiaként szerkesztett történet cinema verité/tévériportként indul, a Shaw stúdió bejáratánál kérdezik a dolgozókat, mi a véleményük az ügyről. Az első akit kiszúrnak éppen Mou Tun Fei, a MEN BEHIND THE SUN totál őrült rendezője,
majd a rendőrségre bevitt call-girlök mesélik el személyes tragédiájukat. Az első lány sorsát egy remek kamerafárttal indítva követjük nyomon, amint az utcán sétálva próbál magának kuncsaftot szerezni. Egy próbafelvétellel bekerül valami újságba, ez már elegendő, hogy 'filmsztárként' marketingeljék vén japán üzletembereknek. Ez a fejezet vígjátékra van hangolva, és spontán jelleggel abbamarad a huszadik perc környékén.
A soron következő delikvens Chen Ping, a keményvonalas SB-produkciók úrnője, nem mellesleg valóban remek színésznő. Alig burkoltan az SB színfalai mögött játszódik, Chen forgatási szünetekben fogfájást színlelve távozik a fizetett numerákra.
A Chent futtató "produceri iroda" ajtaján csönget be a harmadik lány. A szende szűz típus egy rape-múviban kap áldozat szerepet, majd élesben megerőszakolja őt egy randa nagy gwailo (HK-public enemy #2, a japánok után). Mielőtt megtudnánk, mi lesz a sorsa, ez az epizód is véget ér.
Shirley Yu a főszereplője az utolsó felvonásnak. A kezdeti humoros hangvétel már a múlté, ez a rész kemény dráma a kis ribancról, akiből Shaw-szexsztár lesz, de múltja a koporsóig kíséri. A duci Shirley valóban Shawék egyik legismertebb szoftcore színésznője volt, abszolút hitelesen adja saját magát. Négy történet és egy temetés a végére (még oda is sikerül beszervezni meztelen csajokat!) + egy költői kérdés a közönségnek:
A Shaw Brothers semmiképpen, ők mossák kezeiket, a rendezők mind megértő, kedves emberek, akik meg nem, azok a konkurenciának dolgoznak.
A műsorban mindenkinek jelenése van, aki B-kategóriás SB szériákban megfordult, ezenfelül bepillanthatunk a kulisszák mögé, megcsodálhatjuk a kameramatuzsálemeket, amiket használtak, és lesz egy nagyon halvány fogalmunk, miként folytak a dolgok akkor (és most, Emperor Entertainment).
A műsorban mindenkinek jelenése van, aki B-kategóriás SB szériákban megfordult, ezenfelül bepillanthatunk a kulisszák mögé, megcsodálhatjuk a kameramatuzsálemeket, amiket használtak, és lesz egy nagyon halvány fogalmunk, miként folytak a dolgok akkor (és most, Emperor Entertainment).
Hipokrita bulvárfilmünk esztétikailag is érdekes. A szuperszéles Shawscope formátum kitöltése állandó inspirációra készteti a rendezőket - az alábbi példák illusztrációk arra, miként próbáljunk egy 2.35:1-es téglalapot 55mm-es lencsével befogni:
