2012. május 29., kedd

BIO ZOMBIE (1998)

Wilson Yip, 香港


Ennek az egyszer volt, hol nem volt pesti tékából szervált filmplakátnak az angol szavait tanulmányozva („Zombie - Trendy - Party – FING”) rájöhetünk, hogy miről is van szó: ifjúsági horrorkomédia, avagy SHAUN OF THE DEAD, Made in Hong Kong!
Még mielőtt valaki rendőrért kiáltana, a kettőt hat kerek esztendő választja el egymástól, ezért azt sem lenne túlzás állítani, hogy Hong Kong egyetlen vegytiszta zombivígjátéka merő véletlenségből elébe csoszogott - Romero style - a kétezres években újra trendivé vált ZomKomoknak.


Két X-generációs huligán a New Trend Pláza egyik aprócska butikjában árul hamisított VCD-ket. Már ha éppen nyitva vannak, mert munkaidejük nagy részét a srácok inkább csajozással és zombis shoot ’em up videojátékok tologatásával töltik.
Valahol a külvárosban arab kereskedők üdítős üvegben csempészett biológiai fegyvert adnak el hongkongi kormányhivatalnokoknak. Az Irakban előállított, szupertitkos összetételű szertől a háborúban elesett katona félelmet nem ismerő, élőhalott gyilkológéppé változik.


Az üzleti tárgyaláson szemléltető eszközként jelen lévő zombi láncaitól megszabadulván vérfürdőt rendez. Az egyetlen túlélő az ominózus üdítővel a hóna alatt kirohan a főútra, ahol éppen a mi két jómadarunk száguldozik a főnök Jaguárjával (ugyanaz a típusú Jaguár, mint a SHAUN-ban - fing!). „Üdítő...” leheli ki utolsó szavait az általuk elgázolt férfi, mire fel lenyomják a torkán a vegyszert, berakják a hullát a csomagtartóba és irány vissza a plázába. Mire odaérnek, már totálisan megfeledkeztek a dologról, a parkolóban hagyott kocsiból kimászik a zombi, és kezdetét veszi a záróra utáni bevásárlóközpont bezombulása. A teljesség igényével íme a HK-dvd borítóján olvasható, a történetet *egy kicsit másképp* elmesélő összefoglaló:


Két gyengus horrorantológiával (1:00 AM; MIDNIGHT ZONE) és egy cat.III true crime-mal (DAZE RAPER) bemutatkozó, majd később az SPL kapcsán feleslegesen túlhájpolt Wilson Yip volt a rendezőtehetségekben szűkölködő késő kilencvenes évek egyik titkos reménysége. A MONGKOK STORY és a TEACHING SUCKS szimpatikus, de különösebb visszhang nélkül maradt dolgozatai után Yipnek a BIO ZOMBIE - BULLETS OVER SUMMER - JULIET IN LOVE hármasával sikerült meghódítania az egyedi hangvételű, minőségi HK-filmekre szomjazó közönséget és kritikusokat. Mindhármat egy bizonyos Matt Chow társ-írta, és ezzel felfedtem ennek a B-kategóriás „A HOLTAK HAJNALA találkozik a YOUNG AND DANGEROUS-szal” sikerének titkát: a forgatókönyv. A BIO ZOMBIE – bármekkora nagy ökörség is - baromi jól meg van írva.


A főcím az egyik legszellemesebb, amit hongkongi filmhez valaha kitaláltak. Mintha egy kalózmásolatot néznénk (’98 a filmipart tönkrevágó fekete piac éve), a moziterembe csempészett kamerával felvett stáblista a képbe belógó nézőkkel stílusos felkonfként szolgál a két VCD-betyárnak. Legyőzhetetlen Woody és Őrült Bee (Jordan Chan és Sam Lee – mindketten csúcsformában) a SHAUN OF THE DEAD playstationöző duóját éppúgy idézik, mint a RETURN OF THE LIVING DEAD no future punkjait, és maga a BIO ZOMBIE is ezeknek a filmeknek az ázsiai rokona.


Rolls, a szépségszalon könnyűvérű plázacicája, a feleségét lekezelő mobiltelefonárus, a sushibár nerdizmusban szenvedő felszolgálója, aki aztán öntudatos Romero-zombiként tér vissza udvarolni Rollsnak, vagy Crazy Bee, akinek az egyetlen életcélja, hogy negyven éves kora előtt legalább egy embert eltegyen láb alól - mindannyian telibe talált HK-sztereotípiák egy komikus zombiinvázióhoz.


Bár vannak ráutaló nyomok, összességében nem műfajparódia ez, hanem zombi-horror, HK-vígjáték és lúzer-romatika keveredéséből létrejött hibrid, melyben a lúzerségüket pozőrséggel leplező, rendkívül ellenszenves pozícióból startoló figurák útközbeni „megvilágosodása” legalább olyan fontos szerepet játszik, mint a zombiírtás akciókoreográfiája. A BIO ZOMBIE tulajdonképpen hasonló ívet jár be, mint a gengszterthrillerből karakterdrámába oda-vissza ugráló BULLETS OVER SUMMER, respektet és együttérzést mutatva a mások filmjeiben biztos megvetést kiérdemlő főhősök iránt. Lélekemelő sorsdrámára azért ne számítsunk, Bee & Woody sem válik mintapolgárrá, a befejezés komolyabb zombisztorikhoz méltóan nihilista.


Wilson Yip laza, még most is menőnek számító rendezése és a klipes operatőri munka számos apró finomsággal szolgál, az osztott képmezőtől kezdve a filmbe ágyazott videojáték-feliratokig. Legutóbb a  SHAUN-ban  SCOTT PILGRIM-ben láttunk ilyet - ez az Edgar gyerek nagy hózentróger, de legalább ő is bírta a BIO ZOMBIE-t...


Mindez egy szegényházi magyar produkcióéval egyenértékű költségvetésből kihozva, IIB címkével ellátva. A korhatárbesorolás és a speciális effektusokra kiutalt csekély összeg sajnos nem engedte meg egy HULLAJÓ szintű splatter-fesztivál létrejöttét, de azért becsúszik néhány szaftosabb geg, általában valamelyik élőhalott fejét célozva meg.


Tagadhatatlan, hogy a BIO ZOMBIE nem teljesen felel meg az elvárásoknak egy hasonló amerikai vagy európai film tükrében, túl sok időt szentelve élő karaktereinek, zombival az első fél órában csak elvétve találkozunk. Ám éppen helyi sajátosságai adják különleges zamatát, és aki egy hongkongi filmtriptől nem pont ezt várja el, az inkább maradjon otthon.