Ringo Lam, 香港
Ahelyett, hogy elsütögetnék egy olcsó, 299 forintos faviccet a Best Hollywoodról, emlékezzünk mit is mondott a filantróp kínai bölcs, Konfuciusz Lam: „A PRISON ON FIRE a barátságról szól. Hiszem, hogy az emberek eredendően könyörületesek egymással.”
A CITY ON FIRE-ral kezdődött „Lángoló” széria (a kínai címekben a zűrzavart jelképező "Viharfelhő" szerepel) második állomása volt ez a Ringo Lamból közintézményt csináló börtöndráma. Normál esetben az ilyen se móka, se kacagás, annál inkább klausztrofób és meglehetősen nyomasztó mozit nem avatja blockbusterré a hongkongi közönség, ugyanakkor nem hiszem, hogy kizárólag azért lett az év második legsikeresebb filmje (AZ ISTENEK FEGYVERZETE mögött), mert a szenzációs Chow Yun Fat a főszereplő. Itt valamit Lam és bátyja, a forgatókönyvíró Nam Yin nagyon telibe talált, talán magukat a hongkongiakat.
John Woonál jóval szikárabb stílusban megvalósított, de azért a szentimentalizmust sem nélkülöző történet nem akarja megreformálni a nehezen variálható, egyetlen helyszínre szorítkozó börtönfilmes műfajt - a gonosz smasszertől a besúgóig az ismerős archetípusok mindannyian ott vannak a jelenléti íven, egyedül a feszes didkók és leszbikus kápók hiányoznak, ezúttal igazoltan.
Tony 'nemazakiacsungkingexpresszben' Leung értelmiségije botcsinálta gyilkosként kerül be a triádokkal és Chow Yun Fattal benépesített dutyiba. A rácsok között a kinti kutyavilág kerül nagyító alá, egy mini-Hong Kong, ahol a túlnépesedés agressziót szül, teljes gőzzel folyik az erőpolitika, a jóléthez elengedhetetlenül szükséges cigaretta napról napra drágább.
Az udvari bolond szerepét betöltő, és emiatt semleges pályán közlekedő Chow (jó ember az, csak agyonütötte a feleségét) szárnyai alá veszi a két rivális banda és egy szarkeverő börtönőr közé szorult újoncot. Alkalmazkodj a körülményekhez, és akkor szebb lesz a holnap! - tanácsolja a megváltozott helyzetét nehezen kezelő Leungnak. Ez az in-joke kegyetlen iróniává válik a szinte idilliként induló filmben (az első húsz percben a diffúz, fehér tónusok dominálnak), a véres katarzis után a Better Tomorrow csak ígéret marad.
A PRISON ON FIRE mégsem annyira pesszimista kicsengésű, mint a rákövetkező, szintén intézményi kereteket feszegető
SCHOOL ON FIRE. Chow Yun Fat és Tony Leung barátsága a totalitárius rendszer alatt válik heroikussá, a
bloodshed után a rabok együttesen lesznek ennek a kalandnak a nagy túlélői. Az utolsó snitt nem hagy kétséget afelől, hogy milyen gondolatok jártak Ringo Lam fejében, miközben „lángoló” filmjeit készítette: a börtön udvarát körülvevő szögesdrótról a kép fokozatosan átvált Hong Kong városának látképére. Tíz év múlva új börtönigazgatót kaptok.
Eme jól megírt, rendezett és eljátszott humanista exploitationt megelőző időkből nem nagyon tudok példát felhozni modern hongkongi börtöndrámára, egyedül az INVINCIBLE ENFORCER sorolható a kategóriába. Az 1979-es film "Lángoló Börtön" Shaw Brothers módra:
A PRISON ON FIRE után viszont már sorra jöttek elő a semmiből a legkülönbözőbb börtöntöltelékek. Volt női szakasz (THE FIRST TIME IS THE LAST TIME), dzsekicsenes (ISLAND OF FIRE), Cat.III brutalitás (THE JAIL OF NO RETURN), még a horrorvígjátékok sem maradtak ki a buliból (
JAIL HOUSE EROS), és persze megszületett a hivatalos folytatás.
„
A PRISON ON FIRE-t és a SCHOOL ON FIRE-t is alaposan megvágták a cenzorok. Rá kellett jönnöm, hogy ilyen körülmények között nincs tovább értelme hasonló filmeket készítenem.” 1991-ben Ringo Lam takaréklángon égett, a WILD SEARCH és a
TOUCH AND GO, bár nem rosszak, a korábbi, és néhány későbbi munkáihoz képest átlagos teljesítmények. A POF 2 - mint általában a folytatások - művészileg teljesen felesleges kreálmány, financiális szempontokat figyelembe véve viszont bizonyára megérte leforgatni. Vagy ahogyan Lam kommentálta: „
A stúdió megbízott vele, nekem meg ki kellett fizetnem a számláimat.”
Négy év telt el, Chow Yun Fat még mindig börtönben ül, a nézőknek meg remélhetőleg csak halvány emlékük van az első részről, mert Nam Yin forgatókönyve lényegében az 1987-es szituációkat rimékeli: két rivális banda (most hongkongiak vs. mainlanderek), szadista fegyőr, ultradurva befejezés (dvdén cenzúrázva*).
Lam, és különösen Chow tisztességgel végiggürizi a filmet, tovább árnyalva a karaktert, akiről megtudjuk, hogy annak idején véletlenül ütötte agyon a feleségét (így már mindjárt más), a gyereke állami gondozásba került, és mindezek tetejében ott vannak az Anyaországiak a szomszédos cellában, akik ki akarják taposni a belét. Mit is mondott Chow a Szebb Holnapról?
Mindebből csak az eredeti változat feszültségét/átélhetőségét adó realitásérzék hiányzik. Példa: Chowt be akarják kasztlizni a biztos halált jelentő kínaiak közé. A jelenet a tökélyre van játszva, a rendezés nem is lehetne jobb. És akkor Chow leüti az őröket, kirohan a főkapun és fejest ugrik a tengerbe!
Később újból kiszökik (még az említettnél is hihetetlenebb módon), hogy láthassa árvaházban sínylődő kisfiát. A megpuhított Chowhoz egy új, még keményebb biztonsági felügyelő jár. A remek Roy Cheungot a szintúgy nagydarab Elvis Tsui váltja – egydimenziósan megrajzolt és eljátszott karaktere inkább való '91 másik nagyszabású börtönfilmjébe, a képregényes
STORY OF RICKY-be.
Az előzménynél tágabb térben mozgó POF 2 sima kalandfilmként sem kecsegtet túl nagy izgalmakkal. Chow után megszökik a mainlanderek főnöke is, a helikopteres üldözés közepette a két férfi között igazi, domboldalba szarós férfibarátság szövődik, majd elmennek strandolni. Van rá idejük, a film 112 perces, a helikopter meg visszafordult. A Kína - HK viszony kapargatása mellett az első rész szimbolikus szociopolitikája egy frappáns beállításban tér vissza: a kamera vaságyak között svenkkel, azt hisszük börtön, valójában egy árvaházban járunk.
Az intenzív katarzist, ahol végre kimutatja a foga fehérjét Ringo barátunk, hurráoptimizmusos konklúzió követi, amit csak egy esetleges harmadik rész rémképe árnyékol be. Az én konklúzióm: A BETTER TOMORROW 2 és a LONG ARM OF THE LAW 2 után ismét egy hongkongi folytatás, ami önmagában véve nem annyira vészes, de nélküle is jól meglennénk.
* A szemkiszúrás nem csak a Best Hollywood dvdjén van kivágva, de a hongkongi kópiákról is hiányzik. Ezt leszámítva mindkét BH lemez korrektnek mondható, a borzasztóan hangzó magyar szinkron mellett szerencsére választható eredeti hang/felirat is.
