Billy Tang, 香港
Néha kell valami, ami az embert gyorsan kilöki a kinematikus mediokritásból, és erre mi sem alkalmasabb, mint egy jó alapos háromkategóriás zúzás. Az aktuális torture porn (HOSTEL és társai) csak sejteti, a RED TO KILL konkrétan demonstrálja, milyen produktumokat tud szülni egy (ön)cenzúra nélkül működő szórakoztatóipar. A true crime széria oda vitte a mainstream horrort, ahová akár nyugaton is eljuthatott volna, ha az önkontroll nem szabna gátat a filmkészítők ösztöneinek.
Kimmy Shuen (a név ellenére nem nőről van szó), a RUN AND KILL producerének agyszüleménye az a trilógia, amelyhez a forrást egy bírósági anyagok kivonatát tartalmazó publikáció szolgáltatta. A DAUGHTER OF DARKNESS - BROTHER OF DARKNESS - RED TO KILL szenzációs horrorshowkat kreál az emberi tragédiákból, továbbvíve a hetvenes évek exploitation hagyományait - esetünkben a Shaw Bros. THE CRIMINALS szériáját - egészen a pornográfia határáig. A barbarizmus kommunikátora a DR.LAMB után cat.III-sztárrendezővé avanzsált Billy Tang; a stílus direkt, ultrastilizált, red és blue.
A felütés rögtön bedob minket a mélyvízbe: betonház emeletén öngyilkosságra készül anya gyermekével, miközben az épület másik részében vörös cipellős nőt cserkész be a szatír. A parallel szexbűntény/öngyilkosság a maximális sokkhatás kedvéért össze van vágva, méghozzá briliánsan.
Ezután egy retardált fiatal lány, Ming Ming sorsát követjük nyomon attól kezdve, hogy beköltözik a szellemi fogyatékosok intézetébe. A már említett épületben működő otthon szimpatikus nevelője valójában egy feltartóztathatatlan fuck-machine, aki a vörös színre beindulva szedi áldozatait. Ming Ming tetőtől talpig vörösben a harmincadik perc körül jelenik meg, a gőzhenger ismét beindul, és nincs az a szociális munkás, aki meg tudná állítani.
Ami jön, az mindennek a teteje, "vérforraló" példaként mégis inkább egy korai jelenetre hivatkoznék: emberünk piros pólós, tízéves forma kislányt követ, már éppen elkapná, amikor a lépcsőházban a lány összetalálkozik bácsikájával. Erre mi történik? Hát nem a bácsi kezdi el molesztálni a szerencsétlent?! Ilyen csak egy hongkongi filmben fordulhat elő, minden más civilizált országban úgy dobná vissza a cenzorbizottság, ahogy van.
A ciklus végén készült RED TO KILL olajozott gépezete mentes a korai prototípusok (THE UNTOLD STORY) sallangjától, a nézőben egyszerre generál pátoszt és undort, haragot és katarzist, nem átallva a humanizmus báránybőrébe bújni, hogy aztán magából kikelve tiporja sárba azt. Billy Tang olyan fokra fejlesztette a szubzsánert, ahonnan nem volt hová tovább lépni - egyedül ezzel magyarázható az a ritka jelenség, hogy a nagy anyagi siker ellenére itt véget ért a sorozat, így egy ideig még büszkén trónolhat a hongkongi rape'n'revenge szemétdombjának tetején.
