ANGEL {VASANGYALOK} (1987)

Teresa Woo stb., 香港

A haditerv, amivel az "Angyal Művelet" (a film kínai címe) sikeresen beverekedte magát a hongkongi akciófilmek frontvonalába, pofonegyszerűnek hangzik: amerikai tévésorozaton (Charlie angyalai) alapuló ötlet, friss arcokból összeválogatott szereplőgárda. A többi rá lett bízva az akciórendezőkre. „Hatalmas robbanások és véres akciók – ez a Vasangyalok hazája.” (Szaturn Film DVD, minden jog fenntartva!)

Hongkongi székhelyű drogkereskedő banda egyenként vadássza le az Interpol-ügynököket. A tehetetlen hongkongi rendőrséget az arcvesztéstől egy spekuláns üzletember (a Shaw Bros. egykori sztárja, David Chiang) által működtetett nem kormányzati bűnüldöző szervezet menti meg. Az Angyalok:

Elaine, bárénekesnő 

Hideki, feketeöves kungfu mester

Moon, titkárnő 

 Gyerekek, tegyétek helyes sorrendbe az összekeveredett képaláírásokat

A high-tech küldetéshez csatlakozik egy Amerikából jött CIA-ügynök (Alex Fong), így már négyen veszik fel a harcot a félszáz csatlóst alkalmazó Dai Nippon Company ellenében. A japán fedőcég egyik különösen ambiciózus női vezetőjének nem tetszik, ahogyan az idős drogbáró intézi a dolgokat a tolószékéből, ezért a kezébe veszi az irányítást. A szadista femme fatale (Yukari Oshima) az Angyalok méltó kihívójának bizonyul.

A japán piacra (is) célzó film az akciójeleneteire tette fel lapjait, ami a tűzpárbajok, verekedések, kaszkadőrmutatványok között sztoriban tartja a dolgot, az puszta formalitás. Épp ezért a stáblistán feltüntetett négy rendező közül a koreográfus nevét emelném ki. Tony Leung Siu Hung a COOLIE KILLER-ben villantott egy nagyot, itt pedig szabadjára engedett (társ)rendezőként küldhette a pokol tornácára kaszkadőrjeit és a színészeket. A gunfu feketeöves mesterének lövöldözés-orgiái a VASANGYALOK 1-ben vagy a LONG ARM OF THE LAW 3-ban házroggyantóan frenetikusak.

Hwang Jang Lee, a régisulis kungfu filmek legendás ellenlábasa egy parkolóban tart taekwondo bemutatót, majd amikor már azt hinnéd, kifogytak a szuflából: Moon Lee vs. Yukari Oshima. A végére tartogatott csúcstalálkozó B-filmtörténeti jelentőségű, nyomában egy tucat, a két sztár nevével fémjelzett, alacsony költségvetésű girls with guns készült, általában valamilyen drogkereskedős bosszútörténet körítéssel (pl. FATAL TERMINATION).

A forgatókönyvíró-producer-„szupervízor” rendező Teresa Woo független cége, a Molesworth Limited Production kifejezetten női közönségnek szánt romantikus filmekről (THE MISSED DATE; LAST ROMANCE; LIFE IS A MOMENT) váltott a Vasangyalok-sorozatra. Ez valamennyire magyarázza, miért lett bíbor masnival átkötve a megszámlálhatatlan emberéletet követelő erőszak. A divatos göncökbe öltöztetett Angyalok mintha két romkom forgatása közti szünetben álltak volna be háborúzni a móka kedvéért; Elaine Lui duzzogó-flörtölő karaktere a sztereotip cicababa, Mooné a szolidabb office lady szerep, a popidol Hideki Saijo a japán leányálom. Yukari főgonosza a CIA-csávót kétszer is foglyul ejti, hogy perverz szado-mazo románcot kezdeményezzen vele a kínzókamrájában. 

Csúcsra járatott csajok, meztelen férfi felsőtestek. Még ha nem is női közönségnek szánták, a YES, MADAM! után a VASANGYALOK egy lépéssel közelebb került a női tekinteten keresztül megálmodott akciófilm ideájához. Az Ázsia-szerte összelapátolt bevételből finanszírozták a következő bevetést,  "a Vasangyalok pedig újra akcióba lendülnek, és senki sem akadályozhatja meg ebben őket." A Szaturn Film bemutatja: VASANGYALOK 2.

KING CAT (1967)

Hsu Tseng Hung, 香港

"Színes Wuxia Évszázad" kampányszlogennel a Shaw Brothers 1965-től ontotta a színes-szélesvásznú, klasszikus kínai irodalmi művek alapján készült kardozós kalandfilmeket. Ezekben az új típusú wuxiákban háttérbe szorultak a fantazi-elemek, az akciójelenetek valószerűbbekké váltak. A macsó vérvonalat képviselő Chang Cheh (THE ONE-ARMED SWORDSMAN, 1967) mellett a korszak másik wuxiára szakosodott SB-rendezője Hsu Tseng Hung volt nagysikerű jiang hu trilógiájával (TEMPLE OF THE RED LOTUS; THE TWIN SWORDS; THE SWORD AND THE LUTE, 1965-67). A wuxia-krimiirodalom alapvetésének számító Hét hős és öt lovag tizenkilencedik századi regény karaktereivel dolgozó KING CAT életre kelt filmtörténeti múzeumként enged betekintést a stúdió hőskorába. 

A pártatlan igazságszolgáltatás mintaképe, Bao bíró (valós 11. századi történelmi figura) lefejezteti a császár főtanácsosának korrupción kapott rokonát a műtárgynak sem utolsó kínai gijotinnal. A tanácsos bosszúból ráküldi embereit a bíróra - ekkor lép közbe hősünk, Zhan Zhao. A macska ügyességével mozgó kalandor megakadályoz egy hercegnő elleni merényletet is, hálából a császár hivatalosan elnevezi őt a Zhan Zhaónál sokkal kúlabban hangzó Császári Macskának. Az Egér-klán egomániás vezetője ezen annyira kiakad, hogy kieszel egy tervet, amin keresztül lejárathatják a szerénységben verhetetlen riválisukat. "Csak egy kóbor lovag vagyok, nem érdekel se rang, se hírnév" - szól a Macska krédója, de Brokát Egér (Brocaded Mouse az angol feliratokban) az ősi macska-egér ellentétre hivatkozva már el is indult társaival a császári palotába. Az ártatlan lopásnak induló akció három szolgálólány megerőszakolásába / megölésébe torkollik, köszönhetően a helyszínen tartózkodó Tarka Lepkének, aki a császárné szeretőjeként a saját kis összeesküvését egyengeti hitvány Shaolin pap haverjaival. Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor, nekem egy hónapban egy Shaw Brothers.

A KING CAT maga a Shaw Bros. paradoxon: a kapitalista tömegtermelésre berendezkedett gyárból kigördült terméknek formula-szaga van (mint egy Marvel-filmnek), ugyanakkor a szép kiállítású történelmi kalandmozi anno kétségkívül élvezetes kikapcsolódást nyújthatott az egész család számára. A hatékony filmkészítéshez szükséges fogásokat japán kiküldetései során elsajátító rendező mellett a forgatókönyvíró érdemelt ha nem is fizetésemelést (olyanról hallani sem akart Run Run Shaw), de legalább szóbeli dicséretet. Attól fogva, hogy laikus nyugatiként a ki kinek a kicsodáján kiigazodtunk, és sikerül ráhangolódni a népmesei logikára (egy szirszar mini-kályha ellopása okozza a galibát), a színpadias, de jó tempóban haladó történet különösebb erőfeszítés nélkül követhető, a hatalomvágyat a szabadsággal, a kivagyiságot a szerénységgel ellenpontozó értékrend egyetemes és örök érvényű. A magányos főhős (Chang Yi, a figyelemre méltó SB-western THE BELLS OF DEATH sztárja) nem keveredik intim viszonyba, pedig lenne rá alkalom, a nuxia (női lovag) trend jegyében egy tűzről pattant amazon is tevékenyen kiveszi a részét a csatákból. Bezzeg a gonosztevőnek szabad a pálya, Lo Lieh szexmániákusa a legnagyobb élvezettel veti rá magát a nőkre. A lefüggönyözött ágyakban már fogannak a cenzúra lazulásával bekövetkező változások - hajrá, Tarka Lepke, csak így tovább!

 

A képregényes animációval indító KING CAT nem tartozik a felejthetetlen Shaw Brothers produkciók közé, az akciókoreográfiának esélye sincs felvenni a versenyt a későbbiekben látottakkal, a repkedések sugárhajtású hangeffektjei megmosolyogtatóak. Az eredeti küldetését mindenesetre a mai napig többé-kevésbé beteljesíti, a röpke nyolcvankét perc kellemes emlékfoszlányokat hagy maga után.

LA BAMBOLA DI SATANA (1969)

Ferruccio Casapinta, olasz

Lássuk csak, mi van műsoron:

Hálóinges szőke csajszi a kínzókamrában... 

Első sor közepére kérnék egy jegyet, grazie.

A CRAZY DESIRES OF A MURDERER után íme egy újabb (régebbi) elfeledett olasz horrorkrimi, amit a pince mélyéről hozott fel a jogtulajdonos, miután hírét vette, hogy az ilyesmit jó pénzért el lehet adni a kultfilmes piacon. A kettő között annyi a különbség, hogy egyiküket a lecsengett gótikus-hullám és a hamarosan kitörő giallo-láz közti átmeneti időszakban készítették el. Tuti sikerrecept hiányában a közhelyeket beledobáltak a „gótikus giallo” feliratú zsákba, kicsit összerázták, és A sátán babája címen kiszórták a nagyközönség elé. Ferruccio Casapintának ez volt az egyetlen játékfilmre tett kísérlete, pedig ilyen névvel micsoda karriert futhatott volna be... (vendéglősként.) 

 

 

A női sztár, Erna Schürer így emlékszik vissza: „Casapinta egy idióta volt, semmihez sem értett. Azt hiszem, megfinanszírozták neki a filmet vagy valami ilyesmi. Problémás produkció volt, a forgatás leállt, aztán folytatódott. A stábban több profi is dolgozott. Végül befejeztük a filmet, a mai napig kapom érte a csekkeket, amikor leadja a televízió.” Az vesse az első követ a színészekre, aki értelmes képet tud vágni a LA BAMBOLA DI SATANA (THE DOLL OF SATAN) láttán ---

 

Az agyzsibbasztó cinema deliria rögtön a főcímmel elkezdődik, egy montázs az izgalmasabb pillanatokról készült standfotókból összeállítva. Mozgókép helyett a produkció számára ideálisabb médium lett volna az akkortájt kelendő árucikknek számító fotónovella, a pózokba merevedő modellek feje fölött megjelenő szövegbuborékokba írt mondatokkal. „Alig várom, hogy végre lássam a te híres-neves kastélyodat!” Végrendelet kihirdetésére érkezik Elizabeth a barátaival, a fiatal lány megörökli bácsikája kastélyát a személyzettel együtt. "Ki ez a nő a szobámban?!"

Ja igen, az ingatlanhoz tartozik még egy tolószékben ülő, elmebeteg, néma asszony, a sötét múlt élőhalott mementója (vagy valami ilyesmi). A nappal szigorú szemüveget viselő,

éjszakánként szexi döggé változó governante titkos szeretőjével a háta mögött megpróbálja rávenni a bájosan naiv örököst, hogy adjon túl a kastélyon a szomszédban lakó arisztokrata javára.

Elkövetődik egy-két gyilkosság a titkos szerető bőrkesztyűs kezei által, majd Blackie, a nyomozó szerepét jobb híján betöltő kertészkutyája leleplezi az inast, pontosabban azt, aki az inasnak tettette magát. A sátáni összeesküvést sejtető cím vörös heringnek bizonyul, a cselszövés részeként egy komplett középkori rémdrámát színre vivő bűnözők motivációját a kémiában jártasak le tudják olvasni a laboratórium palatáblájáról.

A klasszikus „kergessük őrületbe az örököst, hogy megszerezzük a kincset” sztori értelmének a szikráját tömény expozícióval próbálták begyújtani. A szövegkönyvet általában étel vagy italfogyasztás közben olvassák fel, a producer biztos nem akarta, hogy kárba vesszen az ebédidő. Egy ideig sima bűnügyi krimiként zajlanak az események a kastély és a közeli falu vendéglátóipari egysége között, ahol a helyi fiatalok a zenegép előtt lopják a napot. 

Ide annyiszor térünk vissza, hogy egy idő után régi ismerősként köszön vissza a vendéglős. Az egyik vacsora közben belengetik a kastély ötszáz éves szellemének históriáját; attól fogva ’metempsycho’ a játék neve, ahogy a hallucinogén drogokkal bekábított hősnőt lefekvéskor megkísérti a lánccsörgető kísértet. 

Metempszichózis: 1. lélekvándorlás; egy személy többszöri újjászületése különböző testekben. 2. METEMPSYCHO aka. TOMB OF TORTURE – rendezte: „Anthony Kristye”, főszerepben: „Elizabeth Queen”; egy fekete-fehér, másodosztályú olasz kosztümös-gótikus horror 1963-ból, ami a LA BAMBOLA DI SATANA testében született újjá.

A plakáton megörökített fénypontban az áttetsző  hálóinget viselő Elizabeth a kastély kínzókamrájában találja magát néhány marcona csuklyás alak társaságában. A nápolyi születésű fotómodell, Erna Schürer (szül. Emma Costantino) pszeudo-német szexepiljét a DEPORTED WOMEN OF THE SS-ben is kihasználták. Schürer kisasszony kihasználása lehetett a LA BAMBOLA DI SATANA elsődleges célja, azok a levetkőztetésére tett kísérletek, amiknél a művésznő kézzel-lábbal próbálta takargatni bájait. Esetleg valamelyik pince mélyén pihen egy explicitebb kópia? 

A természetfeletti horror és bűnügyi krimi között megkötött kompromisszumokból létre hozott gótikus giallo eleve problémás eset, pláne olyan rendező kezei között, akit sikeresebb kollégáival (Bava, Freda, Margheriti) ellentétben láthatóan nem stimulált az erőszak ábrázolása; ennél még „Anthony Kristye” fent említett múzeumi darabja is véresebb. A zsánert illető tanácstalanságot a kémtörténetbe illő végső csavar leplezi le. 

 

Különösebb izgalmak híján a szórakozást a film „absztrakt” stílusa szolgáltatja, a teret, időt, logikát lila ködbe burkoló dilettáns írói, rendezői, vágói döntések sorozata. Az operatőri munkát szándékosan kihagytam, annyira azért nincs rosszul fényképezve, de Francesco Attenni operatőrt sem kímélte meg a Sátán babájának átka: neki is ez volt az utolsó filmje. Rémes egy fércmű, a Cinema Deliria szekta tehetősebb tagjai nyugodtan előrendelhetik a  blu-ray lemezt.