Az egész Földet megrázó nukleáris (?) katasztrófa után az emberiség nagy része megsemmisül. Philippe (a közelmúltban César-díjakat halmozó Niels Arestrup) és felesége vidéki farmjukon vészelték át a hatalmas robbanást. A legközelebbi városban, ahonnan az ellátmányukat szerzik be, mindenütt elszenesedett holttestek hevernek.
A pár akár idillinek mondható életét fegyveres csavargók zavarják meg, akik megtámadják a farmot és a férj szeme láttára meggyilkolják a feleséget. A magára maradt férfi kétségbeesetten keres civilizációra utaló adást világvevő rádióján. Már éppen útnak indulna a messzi északra, amikor a házával szemben álló csűrbe gyerekek költöznek be. A férfi és a kis jövevények kezdetben a távolból figyelik egymást, majd a társaságra vágyó Philippe ételt visz a csapatnak és elkezdi őket megtanítani a túlélésre.
A látszólag némasági fogadalmat tett gyerekek továbbra sem hajlandóak maguk közé fogadni jóakarójukat, sőt, idővel egyre ellenségesebbé válnak vele szemben. Amikor a férfinak elege lesz a hálátlan kölykökből és el akarja kergetni őket a farmjáról, neki kell menekülőre fognia. Útközben még agresszívebben viselkedő, felfegyverzett gyerekcsapatba botlik.
Voilá, a spanyol WHO CAN KILL A CHILD? francia előzménye, avagy hogyan váltak azok a furcsa, mosolygós gyerekek embertelen gyilkosokká. A "Holnap a kölykök" cím Clifford D. Simak sci-fi író A város (francia műfordításban Demain les chiens) című utópisztikus regénykötetére utal, melyben az emberi civilizáció helyébe egy kutyák alkotta társadalom lép. A filmben a kiskorúak teljesen elutasítják szüleik örökségét, még az (anya)nyelvet is elvetik, a kommunikációjuk a kívülállók számára érthetetlen zsivaj. A kialakulófélben lévő gyermeteg világrendben a korábban vezető szerepet betöltött felnőtteknek nincs többé helyük.
A szőke gyerekek láttán először utópiát vizionáló, aztán egyre kiábrándultabbá váló főszereplő végül azzal kénytelen szembesülni, hogy a jövő zálogait egyáltalán nem érdekli a számára oly fontos civilizáció fennmaradása. Talán okkal, hiszen éppen eme civilizáció pusztította el önmagát (lásd a WHO CAN KILL bevezetőjében a holokauszt-montázst). A cselekmény iróniája, hogy a naiv apafigura megtanítja őket azokra a felnőttes dolgokra (autóvezetés, fegyverhasználat), amiknek segítségével a lelkiismeretlen gyerekek át tudják venni az irányítást.
A nyilvánvaló VILLAGE OF THE DAMNED áthallás mellett a Legenda vagyok motívumait is felhasználó DEMAIN LES MÔMES a maga nem túl optimista módján azzal fantáziálgat, mi lehet egy csemete fejében azon kívül, amit a felnőttek beleplántáltak. A gyerekkorral automatikusan társított ártatlanság fogalmának provokatív kiforgatása, valamint - ambivalensebb gondolatokat felvetve - sci-fi parabola egy eljövendő generációról, amelyik puszta önvédelemből felismeri, hogy a túléléshez először meg kell szabadulniuk a felnőttektől.
Holnap szexszimbólum: a tizenkét éves Emmanuelle Béart
Francia lévén meglehetősen lassú tempójú, látványelemei minimálisak (mintha tévéfilm lenne), de ettől még érdekes és ritka próbálkozás egy gall posztapokaliptikus sci-fire. Olyannyira ritka, hogy a hazájában is megfeledkeztek róla, egyedül egy régi secam vhs-kazetta őrzi emlékét. A WHO CAN KILL A CHILD? és az ELÁTKOZOTTAK FALUJA mellett témába vág az elvetemültebb DEVIL TIMES FIVE - össze is állt a mozimaraton műsora a következő nemzetközi gyermeknapra.