Kedves internetező gyerekek! Itt van nyakunkon Mindenszentek Éjszakája, eljött az idő, hogy lehozzuk a padlásról a filmtörténet alighanem legkülöncebb folytatását...
"Amikor leültem megírni a HALLOWEEN 2-őt, akkor jöttem rá, hogy nincsen sztorink. Amink van, azt már egyszer megcsináltuk.” A kreativitás terén vajmi keveset felmutató HALLOWEEN 2 után John Carpenter és producere, Debra Hill taktikát változtattak: ezentúl minden egyes új Halloween-film más és más koncepció alapján készül majd el, az egyetlen összekötő kapocs Halloween ünnepe lesz. Az első Michael Myers nélküli epizód kigondolására Carpenter kedvenc sci-fi/horror szerzőjét, Nigel Kneale-t kérte fel. A hazájában, Nagy-Britanniában legendásnak számító Kneale ugyan levetette a nevét a stáblistáról, a Quatermass-sorozat ismerőinek nem okozhat gondot az ősi mítosz és modern technológia párosításából létrejött világvége szcenárióban felismerni az író kézjegyét (a QUATERMASS 2-ben egy szintetikus élelmiszert gyártó komplexumban rejtőznek a marslakók), miközben az "Abszolút Gonosz" inváziós téma Carpenter filmográfiájában sem hat idegenül.
A tökkel-ütött sztori egy ír leszármazottak lakta településen játszódik. A helyi játékgyár tulajdonosa valójában egy kétezer éves kelta démon, aki az általa piacra dobott halloween-maszkok segítségével kívánja elkárhoztatni az emberiség kis fattyait, pontban mindenszentek éjszakáján. A THEY LIVE (AZ ELPUSZTÍTHATATLANOK, 1988) előképeként az öltönyös robot-alkalmazottakkal dolgozó, kifogástalan modorú vállalatvezető pontosan tudja, hogyan kell az akaratos kölyköktől hemzsegő amerikai fogyasztói társadalmat térdre kényszeríteni: nagyüzemi tömeggyártás --> televíziós reklámkampány --> apokalipszis most!
Az INVASION OF THE BODY SNATCHERS hidegháborús paranoia sci-fijét ötletesen anti-kapitalizmussal aktualizáló HALLOWEEN 3-ban egy abszurd sopánka veszett el a kelta hagyományból eredő Halloween infantilizált, kommersz ünneppé silányításáról. A filmbéli tévékészülékek képernyőjén többször megjelenik a HALLOWEEN I. is: a nemrég még mozikban ünnepelt Carpenter-klasszikus az ördögi terv tetőpontja, egy televíziós ajándéksorsolás előtti műsoridőt hivatott kitölteni.
Tulajdonképpen az egészet vehetjük egy két és félmillió dollárba került halloweeni tréfának (trick): a márkanevet használva becsalogatták a mozikba a slasherfilmre éhes gyerekeket - az előzetest szándékosan „slasheresre” vágták -, hogy aztán a megszokott kés-villa-olló helyett egy teljesen más formátumú ajándékot (treat) kapjanak a pénzükért. A hogyanokat és miérteket nem firtató gyermeki fantáziát igénylő rémmese középkorú hőssel (Tom Atkins) a főszerepben nem részesült kitörő fogadtatásban. A Fangoria ’82 decemberi számában megjelent olvasói levél hűen adja vissza a közvetlen reakciókat:
A HALLOWEEN sorozatnak hat év felfüggesztett kellett, hogy összeszedje magát, és ott folytassa, ahol a második rész abbahagyta, egy bevált panelekből építkező tucatslasherrel (HALLOWEEN 4: THE RETURN OF MICHAEL MYERS).
A megbukott filmek sorsa kifürkészhetetlen: a BOSZORKÁNYOS IDŐSZAK körül kialakult egyfajta pogány internetkultusz, éjnek évadján egyre több és több kultfilmes blogger áldoz az oltárán. Chas. Balun beválogatta a korszak figyelemreméltó horrorjai közé, még a Time Out filmlexikon is dicséretben részesítette („hugely enjoyable”).
A megbukott filmek sorsa kifürkészhetetlen: a BOSZORKÁNYOS IDŐSZAK körül kialakult egyfajta pogány internetkultusz, éjnek évadján egyre több és több kultfilmes blogger áldoz az oltárán. Chas. Balun beválogatta a korszak figyelemreméltó horrorjai közé, még a Time Out filmlexikon is dicséretben részesítette („hugely enjoyable”).
Ha mesterműtől távol is áll (süt róla, hogy sebtiben írták át Kneale túlságosan brit ízlésűnek ítélt történetét), Tommy Lee Wallace, Carpenter vágójának és látványtervezőjének első rendezése nem hazudtolta meg a mestert, valódi carpenteresen lappangó atmoszféra került a szélesvászonra. A kisvárosba való megérkezés a tizenhárom évvel későbbi AZ ŐRÜLET TORKÁBAN-ra emlékeztet. Dean Cundey – akinek Panavision fényképezése a H1-ben a modern horroresztétika csúcsteljesítménye - színvonalas operatőri munkával fényezi az olcsó díszleteket, Carpenter elektronikus zenéje ismét kulcsszerepet játszik a hangulatkeltésben, a kézműves maszkeffektek remekül vannak megcsinálva. S nem utolsó sorban ott az üdítően rendhagyó alapötlet, aminek még a jellegzetesen nyolcvanas évekbeli gagyifaktor is a kezére játszik.
Érdekes megfigyelni, hogy a véletlenek és bemutatási dátumok összejátszása folytán Carpenterék egymás után két nagysikerű Spielberg-produkció ellenpárját készítették el. A DOLOG az E.T. kevésbé barátságos oldaláról rántotta le a leplet, a gyerekeket televíziókészülékeken keresztül becserkésző gonoszt felvonultató HALLOWEEN 3 pedig a POLTERGEIST-nek felesel, cseppet sem aranyos kiskorúakkal, széthullott családdal (a főhős elvált apa), fúrógépes mészárlással, és egy befejezéssel, ami egyáltalán nem kecsegtet happy, happy halloween-nel. Mindebből nem következik, hogy Carpenter kevésbé lenne humanista Spielbergnél, de kettejük közül a (rendszer)kritikusabb szemléletű Carpenter az, aki - George A. Romeroval egyetemben - a horrorfilmjein keresztül következetesen emlékeztet minket arra, hogy mindenek előtt a saját privát és össznépi démonainkkal kell vigyázni, ha nem akarjuk, hogy eluralkodjon rajtunk az embertelenség.
A magyar DVD, na, az kihozza az emberből az állatot, pláne ha pénzt adtunk ki rá. A kópiát cenzori ollók szabdalták, és ahogy az illusztrációkból is látszik, a Carpenter védjegyének számító 2.35-ös képarány 1.75-re lett csonkítva. Ha mindez nem lenne elég, az angol hangsávhoz nem jár magyar felirat. A szinkron legalább korrekt, a főgonosz magyar hangja a fantasztikus orgánumú Kristóf Tibor.