2009. január 25., vasárnap

WAX MASK (1997)

Sergio Stivaletti, olasz



A rövid ideig gaston lerouxisban szenvedő Argento a Viaszmúzeum megfilmesítését átpasszolta Fulcinak, Az Operaház Fantomjával viszont már maga próbálkozott. Mindkét kosztümös rémdráma saját ambíciójába bukott bele, de a nagyságrendekkel kevesebb lírába bekerült WAX MASK legalább fun.


A produkcióval kapcsolatban több legenda terjedt el: A) Argento az egészségileg és anyagilag is rossz passzban lévő Lucio Fulcinak szánta a filmet, aki még a forgatás előtt RIP, így került a PHENOMENA óta Argento speciális effektusaiért felelős Stelvio Stivaletti a hirtelen megüresedett rendezői székbe. B) Fulci részt vett a forgatáson, de jelenetei - egy kivételével - a kukában végezték és Stivalettivel újraforgattak mindent.  Az igazság az A-verzióban keresendő, azzal a kiegészítéssel, hogy Stivaletti végig Argento felügyelete alatt dolgozott. A főszereplő Robert Hossein azóta azt is elárulta, hogy a forgatáson néhányszor maga Argento vette át az irányítást. A produceri vasmarok szorításából az írók sem menekülhettek: a Fulci elhalálozása után drasztikusan átírt (állítólag modernizált) könyvön átokként ül a THE CHURCH-ből is ismerős "patchwork" effektus, vagyis ezt is csak darabokból lehet összerakni, ha mindenáron valami logikát szeretnénk kicsiholni a látottakból.

A századelőn játszódó HOUSE OF WAX kvázi-remake a Hammer stúdió klasszikusainak atmoszféráját volt hivatott feleleveníteni, de kutyából nem lesz szalonna, angol beefsteak helyett megint spagetti carbonara került terítékre. Italo-trash ez a javából, kesztyűs giallo-gyilkossal, gyönyörű nőkkel, csapnivaló mellékszereplőkkel, és sok-sok vérrel/verejtékkel.


Mivel az újdonsült rendező főfoglalkozása maszkmester, ő és vágója mindent megtesz, hogy az effekt-reelek főszerephez jussanak. Benoit Lestang (MARTYRS) régisulis trükkjei még mindig megállják a helyüket, Stivaletti azonban éppen akkor kezdett kísérletezni a CGI adta lehetőségekkel, és ezek a kompjuter generálta képsorok ma már igencsak kezdetlegesnek tűnnek (a THE STENDHAL SYNDROME 'golyó a fejbe' képsora szintén Stivaletti lelkén szárad). A finálét agyoncsapó terminátoros csontváztánc jó példa arra, miért nem szabad f/x-munkást rendezői székbe ültetni. Még akkor sem, ha emberünk azért képes épkézláb jeleneteket is összehozni - ilyen például az idős felügyelő halála (mondjuk gyanúsan Argento-rendezte szaga van). Massimo Antonello Geleng látványtervező műgonddal kivitelezett és lefényképezett díszletei miatt öröm ránézni a WAX MASK-ra, és ugyanez a helyzet a főszereplő hölgyeménnyel: tökéletes szépség.


tükröm,tükröm...
Asia Argento vs. Romina Mondello
in
Gaston Leroux's THE PHANTOM OF THE WAX MUSEUM (1997/98)