100. Hong Kong Bejegyzés! A jeles alkalomra valami olyasmit választottam, ami egyrészt könnyedén beszerezhető hazai dvdén, benne van a Top 80-ban, és még tanulni is lehet belőle, már ami Hong Kong históriáját illeti. Saját rossz példámat felhozva, Tsui Hark képregényes történelemórájának köszönhetően többet tudok az ópiumháborús viszonyokról, mint a nándorfehérvári csatáról, Wong Fei Hungról meg simán lenyomok egy kiselőadást, miközben halvány gőzöm sincsen, ki az a Széll Kálmán, pedig minden nap átmegyek rajta.
Volt egyszer egy Tsui Hark: „Amikor nekikezdtem a KÍNAI TÖRTÉNET-nek, azt mondták meg vagyok húzatva, a kungfunak rég befellegzett. Ezért kellett megcsinálnom. Ha egy műfaj kezd feledésbe merülni, azt újra kell éleszteni.”
Bő esztendőre rá, hogy ismét mozis létjogosultságot szerzett a wuxiának (SWORDSMAN - A KARD MESTERE), Tsui ezzel a nagyszabású Film Workshop/Golden Harvest produkcióval visszarugdosta a kungfut a süllyesztőből, és vele együtt Jet Li meredeken lefelé ívelő karrierjét. A címszereplő (az eredeti kínaié) egy valóban létezett harcművész - tanár - orvos - ellenálló hazafi: Wong Fei Hung. Életének pontos részleteiről vajmi keveset tudni, fizimiskájáról nem maradt fenn hiteles fényképfelvétel (erre reflektálva a filmben többször megpróbálják lefényképezni, de egyszer sem sikerül), egyszóval ideális alany, hogy elnyűhetetlen népi akcióhőst faragjanak belőle a kantoni filmesek.
Jet Li előtt a név egyet jelentett Kwan Tak Hing-gel. A Wong Fei Hung által tökélyre fejlesztett Hung Gar, azaz „vasdrót” stílusban trenírozott, szúrós tekintetű operaszínész 1949 óta (THE TRUE STORY OF WONG FEI HUNG, az első autentikus hongkongi kungfufilm) több mint félszáz fekete-fehér filmben interpretálta az igazság lokálpatrióta bajnokát.
A hetvenes évek végétől Lau Kar Leung és Yuen Woo Ping tartották életben a legendát, előbbi a Shaw Brothers-nél (CHALLENGE OF THE MASTERS, MARTIAL CLUB), utóbbi olyan neveletlen kungfu-vígjátékokban, mint a DRUNKEN MASTER (fiatal Wong Fei Hung: Jackie Chan) vagy a THE MAGNIFICENT BUTCHER / DREADNAUGHT párosa, melyekben mellékszereplőként ismét Kwan Tak Hing alakította az immáron idős, de még mindig ruganyos szifut. Mindkét akció-guru famíliája kiveszi majd a részét a KÍNAI TÖRTÉNET koreográfiájából, de még mielőtt kitört volna a kilencvenes évek harcművészeti filmjeinek új hulláma, Wong Fei Hung, látva a kungfu műfajának hanyatlását, tíz kerek esztendőre visszavonult a nagyvászontól.
A hetvenes évek végétől Lau Kar Leung és Yuen Woo Ping tartották életben a legendát, előbbi a Shaw Brothers-nél (CHALLENGE OF THE MASTERS, MARTIAL CLUB), utóbbi olyan neveletlen kungfu-vígjátékokban, mint a DRUNKEN MASTER (fiatal Wong Fei Hung: Jackie Chan) vagy a THE MAGNIFICENT BUTCHER / DREADNAUGHT párosa, melyekben mellékszereplőként ismét Kwan Tak Hing alakította az immáron idős, de még mindig ruganyos szifut. Mindkét akció-guru famíliája kiveszi majd a részét a KÍNAI TÖRTÉNET koreográfiájából, de még mielőtt kitört volna a kilencvenes évek harcművészeti filmjeinek új hulláma, Wong Fei Hung, látva a kungfu műfajának hanyatlását, tíz kerek esztendőre visszavonult a nagyvászontól.
A KÍNAI TÖRTÉNET közvetlen előzménye a Budapest Film „Akció Klasszikusok” sorozatában szintén megjelent MESTEREK (THE MASTER – a magyar címadónak úgy látszik egy mester nem volt elég). Tsui Hark és az akkor Amerikában tartózkodó Jet Li közös, Los Angelesben forgatott filmjét 1989-es elkészültekor a Golden Harvest még bemutathatatlannak ítélte. Valóban alaposan félresikerült, ellenben a rendező és színész közti munkakapcsolat egyenes úton vezetett az újratöltött Wong Fei Hung-hoz.
A szélesvásznon dolgozó Tsui Hark az angol címben megidézett Sergio Leone western epikusságával festi le a bizonytalan jövő előtt álló XIX. századi Kantont. A milícia élére kinevezett Wong Fei Hung idealizált alakján keresztül sorsfordító idők tárulnak elénk, mikor a második ópiumháborúban különböző előnytelen paktumok révén a térség imperialisták befolyása alá kerül. Nyugatról érkezik a modernizmus és kapitalista kizsigerelés, keletről a birodalmi mandzsuk császárkodnak, hazulról a helyi gengszterbandák nyomorgatják a lakosságot. A különböző színű zászlók alatt tömörülő érdekcsoportok okozta patthelyzet a THE BUTTERFLY MURDERS vagy a ZU wuxia-fantáziák történelem ihlette párja, egy az erőszaktól alapvetően idegenkedő, az egyensúly visszaállítására törekvő hőssel a középpontban.
A Film Workshop sármos sztárjait (Chow Yun Fat, Leslie Cheung) gyarapító Jet Li fiatalos lendületet és bölcs nyugalmat árasztó Wong Fei Hungja testesíti meg Dél-Kína/Hong Kong szuverenitását, patika-kórháza gyakorlóudvarával a kínai tradicionális kultúra (gyógyfű és kungfu) utolsó mentsváraként üzemel. Wong a film, illetve a sorozat folyamán maga is fejlődésen megy keresztül, néhány fájdalmas lecke és nyugati neveltetésű nagynénje segítségével megtanulva, hogy a "fehér ördögök" vívmányainak adoptálása elkerülhetetlenné válik a történelem ezen új szakaszában. Az Egyesült Államokban tanult, ízig-vérig kozmopolita Tsui a nemzettudat és modernitás közti egyensúlyozással definiálta újra a kungfu filmekre, és úgy általában a kínaiakra jellemző xenofóbiát.
A KÍNAI TÖRTÉNET a harcművészetet kifüstölő lőpor mellett fő mumusként Észak-Amerikát jelöli meg a térképen, ahová a tejjel-mézzel folyó kánaán ígéretével tömegével szállítják az aranylázban égő kínaiakat, hogy aztán állati sorban tartott rabszolgákként dolgoztassák őket. A cselekmény bonyodalmait meghatározó anti-amerikanizmus különleges jelentéssel bírt a '97 közeledtével az emigrálás gondolatával kacérkodó hongkongiak számára. Visszanézve viszont már társul a dologhoz egy adag irónia is, lévén, hogy maga Tsui Hark sem tudott ellenállni Hollywoodnak, egyenest a hongkongi rendezőtehetségeket kizsigerelő Van Damme karjaiba futva. Talán példát vehetett volna Wong Fei Hungról, igaz, pár évvel később már ő is az Ígéret Földjén találta magát (a Sammo Hung rendezte, Texasban forgatott ONCE UPON A TIME IN CHINA AND AMERICA).
A KÍNAI TÖRTÉNET a harcművészetet kifüstölő lőpor mellett fő mumusként Észak-Amerikát jelöli meg a térképen, ahová a tejjel-mézzel folyó kánaán ígéretével tömegével szállítják az aranylázban égő kínaiakat, hogy aztán állati sorban tartott rabszolgákként dolgoztassák őket. A cselekmény bonyodalmait meghatározó anti-amerikanizmus különleges jelentéssel bírt a '97 közeledtével az emigrálás gondolatával kacérkodó hongkongiak számára. Visszanézve viszont már társul a dologhoz egy adag irónia is, lévén, hogy maga Tsui Hark sem tudott ellenállni Hollywoodnak, egyenest a hongkongi rendezőtehetségeket kizsigerelő Van Damme karjaiba futva. Talán példát vehetett volna Wong Fei Hungról, igaz, pár évvel később már ő is az Ígéret Földjén találta magát (a Sammo Hung rendezte, Texasban forgatott ONCE UPON A TIME IN CHINA AND AMERICA).
Bár a sorozatot, és különösen ezt az első, drámailag sűrűbb részt a történelmi környezet teszi különlegessé, a több mint két órán át tartó érdekfeszítésre Tsui Hark virtuózan könnyed kezű, nagy szavak helyett gyönyörű képekkel mesélő filmkészítése a grancia. A rendező-író-producer kosztümös sikerfilmjeiben (A CHINESE GHOST STORY, SWORDSMAN) az újhullámot házasította a hongkongi akciómozik hagyományaival. A Shaw Brothers leporolt díszletvárosát benépesítő karakterek közül fontos szerepet kapnak a korábbi WFH-filmekből ismerős tanítványok, a már a fekete-fehér szériában állandó szereplő Nyúlfogú (Jacky Cheung), Leung Foon (Yuen Biao) és a MAGNIFICENT BUTCHER-ben Sammo Hung alakította Hentes (itt Kent Cheng, a HK-filmek másik ügyeletes kövére bújik a valós személyről mintázott szerepbe).
A szenzációs antagonista egy veterán kungfuszínész, a RETTENTHETETLEN HIÉNA főgonosza, Yam Sai Kun. A hajléktalan, elismerésre vágyó Yim mester kétséget kizáróan a film legnagyobb húzása, ambivalensre megírt figurája sikeresen ellenpontozza az összes többi negatív szereplő karikatúraszerű ábrázolását (kungfuzó amerikaiak - wtf?). A régi bor Tsui modern közönségfilmes tömlőjén át megszűrve születik újjá: kantopoposított népzene, élénk jellemrajzok, tökéletesen ritmizált hangulatváltások komédia és erőszak között, bájosan ártatlan románckezdeményezés, és amiért Nyugaton is csodájára jártak: cirkuszi látványosságnak beillő akciók. Mindez rendkívül esztétikusan fényképezve, minden egyes plánból kihozva az érzelmi maximumot.
A szenzációs antagonista egy veterán kungfuszínész, a RETTENTHETETLEN HIÉNA főgonosza, Yam Sai Kun. A hajléktalan, elismerésre vágyó Yim mester kétséget kizáróan a film legnagyobb húzása, ambivalensre megírt figurája sikeresen ellenpontozza az összes többi negatív szereplő karikatúraszerű ábrázolását (kungfuzó amerikaiak - wtf?). A régi bor Tsui modern közönségfilmes tömlőjén át megszűrve születik újjá: kantopoposított népzene, élénk jellemrajzok, tökéletesen ritmizált hangulatváltások komédia és erőszak között, bájosan ártatlan románckezdeményezés, és amiért Nyugaton is csodájára jártak: cirkuszi látványosságnak beillő akciók. Mindez rendkívül esztétikusan fényképezve, minden egyes plánból kihozva az érzelmi maximumot.
A hat főoperatőrt elfogyasztó, kilenc hónapig elhúzódó produkció két eltérő stílusban dolgozó koreográfust hívott segítségül, hogy a történetbe példás szervességgel beágyazott harcok kellőképpen változatosak legyenek. Valójában egy sajnálatos baleset volt az oka az akciórendezésben menet közben bekövetkezett „rendszerváltásnak”: a teaházi bunyó végén Jet Li súlyosan megsérült, a forgatást abba kellett hagyni. A musztereket és a térdsérülése miatt dublőrre szoruló főszereplőjét látva Tsui elhatározza, hogy extravagánsabb, a valóság talajától szó szerint elrugaszkodottabb akciózásokra lesz szükség. Távozik Lau Kar Wing, a dél-kínai harcművészet szakértője, és jön helyébe a Yuen Woo Ping vezette Yuen Klán. A történelmi filmhez talán jobban illik Lau realistább stílusa (tanú rá az első negyven perc), de mire a bambuszlétrás összecsapáshoz érünk, a lélegzetelállástól egy rossz szavunk sem marad Yuenék fantáziadús munkájára. Drótozós technikájuk máig etalon a szakmában.
A kosztümös kungfu reneszánszáért egymagában felelős KÍNAI TÖRTÉNET hat részes filmsorozattá duzzadt, elindított egy Tsui Hark által felügyelt tévészériát, és gyors egymásutánban megjelentek az olyan spin-offok és utánlövések, mint az IRON MONKEY, FONG SAI YUK, LAST HERO OF CHINA, THE BURNING PARADISE, NEW LEGEND OF SHAOLIN, na és a 3D-ben készült pornóváltozat, WONG WELL-HUNG.