SIE TÖTETE IN EKSTASE - egy a kétszáz közül, amitől francóisták milliói vallásos eksztázisba esnek. Anno a katolikus Filmdienst kritikusa nem tartozott közéjük: "Szex- és horrorfilmes elemek ízléstelen és unalmas keveréke." 1970 folyamán egy nevesincs berlini produkciós iroda - valójában Artur Brauner neves német producer-mogul (CCC Filmkunst) - kontójára Jess Franco egymás után több filmet is leforgatott Soledad Miranda főszereplésével.
A gyönyörű cigánylány az erotomán rendező vágyálmainak valaha volt legideálisabb nőalakja: a csúcsragadozó külső, a titokzatosságtól fénylő mélybarna szempár férfit és nőt egyaránt megbabonáz, az örömmámor halálos kimenetelű. A teremtményt végül saját szenvedélye emészti fel, az örök magány elől a pusztulásba menekül. Az emancipált női szexualitás destruktív erejének fitogtatása divattá vált a nyugat-európai szexhorror színtéren. A főképp vámpírfilmekből álló illusztris társaságban Franco a legmagasabb szinten a VAMPYROS LESBOS-szal képviselteti magát, melynek stábját, szereplőgárdáját, zenéjét használta fel a lemez B-oldalának megfeleltethető szerzeményéhez (a szerző a két tétel közül utólag a SHE KILLED-et tartotta jobbnak). Még egy Franco-címet bedobok, mára ez lesz az utolsó: az alkalomhoz improvizált bosszútörténet az öt évvel korábbi MISS MUERTE remixe.
Az embriókkal kísérletező "őrült tudóst" eltiltja hivatása gyakorlásától az orvosi kamara, az emberiség javáért dolgozó, ambiciózus fiatal férfi bánatában öngyilkosságot követ el. Ifjú özvegye csáberejét felhasználva sorban leszámol azzal a három férfivel (kasztráció) és egy nővel (orális végkilégítés), akik közvetve felelősek férje haláláért. A menyasszony feketében volt (Cornell Woolrich azonos című novellája a ponyvairodalmi ősforrás), otthona egy kis szigeten álló mesebeli avantgárd kastély, ahol két gyilkosság között csipkerózsi álmát alvó szívszerelmével nekromantikázik.
A nyugatnémet produkciós kvóta teljesítésén túl Derrick felügyelőnek ebben a józan bűnügyi észt nem igénylő mediterrán melodrámában semmi keresnivalója nem volt. A végéről mintha lefelejtették volna az ENDE feliratot, az álomnak hirtelen vége szakad, magamhoz térek. Vagy mégsem? A tudatalattim napok óta a vágatlan blu-ray változat beszerzéséről győzköd. HD felbontásban biztos még látványosabb az a természeti jelenség, amikor a Paul Müllert megkörnyékező légy a színész homloka közepén köt ki.
A filmográfiában nem tartunk ott, hogy Franco amatőr botanikus-nőgyógyászként elkezdett volna buja muffok dzsungelében kutakodni. A leszbikus erotikát képmező közepére helyezett pezsgőspohár teszi izgalmassá, totálplán a hálószobát sztriptízklub színpadává varázsolja. A kamera oly mértékben válik Soledad Miranda tekintetének rabjává, hogy az utolsó felvonás valóságos rekviem a forgatás után pár hónappal autóbalesetben elhunyt színésznő lelki üdvéért. A kanapén kuporgó teremtés és az abból készült standfotó a teljes életmű legikonikusabb pillanata.
Jesús székhez kötözve, meztelen felső testtel áldozza fel magát a művészet, jobban mondva a fétisei oltárán. A láttán fikarcnyi kétség nem marad afelől, hogy a SHE KILLED IN ECSTASY-t személyes indíttatás vezérelte, pragmatikus meghosszabbítása annak, hogy a VAMPYROS LESBOS-trip után a felizgult filmes még egy kis ideig múzsája társaságát élvezhesse. Ha együtt "utazunk" velük, akkor egy kis időre (~78 perc) nekünk is kijuthat az élvezetből.