KILL, BABY... KILL! (1966)

Mario Bava, olasz

A közönség hátborzongatása céljából indított Félelem Hadművelet - OPERAZIONE PAURA - úgy vonult be a történelemkönyvekbe, mint az olasz gótikus horrorfilm aranykorának (1960-66) utolsó diadala. Fekete-fehér (BLACK SUNDAY) és színes (BLACK SABBATH; WHIP AND THE BODY) remekművekkel a háta mögött Mario Bava, az ágazat nagymestere ezzel a dolgozatával a „nonszensz” olasz félelemkeltés tömény esszenciáját nyújtotta. Bár meglennénk nélküle is, a rend kedvéért egy bekezdésben összefoglalom az úgynevezett cselekményt.

A huszadik század elején, a Kárpátok egyik isten háta mögötti kis falujában rejtélyes (ön)gyilkosságok borzolják a kedélyeket. A helybeliekkel ellentétben a rendőrfelügyelő nem hisz az átokban, de épkézláb magyarázatot ő sem talál arra, hogy önként és dalolva miért nyársalta fel magát a Graps villa vaskapujára a cselédlány. Az áldozat hátrahagyott levelében állítja, a történésekre a választ a rettegett villában kell keresni. A városból érkezett halottkém és az asszisztensként mellé szegődő egyetemista lány a babonás lakosság ellenszenve közepette – „mi nem szeretjük itten a doktorokat” - megpróbálják fellebbenteni a fátylat a hanyatlásnak indult arisztokrata família titkáról. 

A James Bond-sorozat nyomán trendivé vált operazione cím egy tragikus sorsú kísértet bosszúhadjáratát jelöli. "Melissa. A nevem Melissa." A félelem fegyverével sakkban tartott célszemélyek az ablakon bekukucskáló fantom láttán önkezükkel vetnek véget életüknek. A szovjet-orosz titkosszolgálat által is alkalmazott módszer a rendezőnél a BLACK SABBATH Vízcsepp epizódjában jelent meg először, amikor a félórás szkeccs végén az elhunyt médium kísértete halálra rémíti a gyűrűjét eltulajdonító, bűntudattól gyötört ápolónőt. Az egész estés variációban a médium által vezérelt kísértet a kollektív bűnösség elvén egy egész falu lakosságát tartja rettegésben.

 

Kislány a zongoránál,
Fehérebb az orgonánál,
Jaj, de szépen játszotta a Bava rapszódiát!

Micsoda ördöngösségre vall, hogy a köztemetőt játszótérként használó rémalak maga a megtestesült ártatlanság, egy fehér ruhába öltöztetett, hét éves szőke kislány gumilabdával a kezében! Olasz horrortól nem idegen módon a gonoszság köldökzsinórja az Alma Materhez vezet vissza, az életet adó és elpusztító Anyához: „Mindenkit gyűlölök, meg fogtok halni!” Félszükben a pogány hitvilághoz visszatért katolikusok a helyi boszorkány praktikáitól várják a segítséget. 

Az esti rémmese abszolút főszerepében a horrorfilmek szupersztárja: a fantazmagórikus hangulat. A romos templomtól a szédítő csigalépcsőn át a családi kriptáig tartó út során a teljes gótikus árukészlet kikerült a kirakatba, oly költői ihletettséggel elrendezve, hogy nincs az a horrorbubus, aki ne érzékenyülne el a láttán. Erika Blanc kivillanó combjai, a csalánnal véresre csapkodott meztelen hát leheletfinom (szado-)erotikus réteggel gazdagítja a látványt.

A BLOODY PIT OF HORROR íróinak tulajdonított sztori klasszikus mintákat követ, a Halál Faszára megérkező felütés vagy a fogadós lányának megkísértése Drakula-históriákból lehet ismerős. A német forgalmazó nem is ment el szó nélkül a hasonlóság mellett, és szemérmetlenül ráaggatta a Dr. Drakula halott szemei címet. Egy korabeli Hammer produkcióval összevetve Bava pszichedelikus kép- és hanghatásokkal operáló mozivarázsa attól válik különlegessé, mi több, egészen David Lynch-ig előre mutatóvá, hogy a lélektan teljesen átveszi az uralmat a cselekmény felett, az apropót adó nyomozás a rémálmok absztrakt labirintusába vezet. A Graps villa – mint valami freudi képződmény - a tudat alól feltörő félelmek színpadává válik: a tudomány embere az irracionalitással, a családi fészekbe visszatérő női hős eltemetett múltjával szembesül. OPERAZIONE...

 

PAURA NELLA CITTÁ DEI MORTI VIVENTI. Ahogy a sötétben peregtek a képek, úgy vált számomra egyre világosabbá, melyik kriptából másztak elő Lucio Fulci zombifilmjei azokkal a természetfeletti erők jelenlétét sugalló kameramozgásokkal, síron túlról visszhangzó lármával, jeleneteket betetőző eksztázis-halálokkal. ’66-ban a legbrutálisabb részletek megjelenítését a képzeletre hagyták, Fulcinak már nem kellett visszafognia magát, ha torokba fúródó vasrúdról volt szó. A ZOMBIK VÁROSÁval kísérteties hasonlóságokat mutató OPERAZIONE PAURA a folyamatos hatásvadászat eszközével ostromolja a nézőt, a hullamerev színészi játékot és agyhalott párbeszédeket kívánó mesterkéltség elidegenítő hatású lehet. Bava nem is kapott érte nívó díjat, a mostoha körülmények között zajló forgatás kellős közepén csődöt jelentő produkciós iroda a gázsiját sem fizette ki. Az egyik vámpírképű producer szerepet vállalt színészként, a saját torkát vágja el sarlóval --- 

Az igazságtétel (vagy a kizsákmányolás?) két évvel később folytatódott azzal, hogy a film hatása alá került Frederico Fellini a KÜLÖNLEGES TÖRTÉNETEK Toby Dammit epizódjában az Ördög szerepét Killbaby-re osztotta. 

A zsenit a zsenitől esetünkben az választja el, hogy Mario Bavánál a kislányt kisfiú játssza. A nemcsere felerősíti a rendező számára oly kedves Unheimliche hatást, azt a kísérteties érzést, amikor az ismerősben (egy porcelánbaba, egy festmény) meglátunk valami nyugtalanító idegenséget. Nem állítom, hogy az OPERAZIONE PAURA a világ legjobb horrorfilmje, de az hétszentség, hogy akkor Bava volt a világ legjobb horrorrendezője.

SHE KILLED IN ECSTASY (1970)

Jess Franco, NSZK-spanyol

 

Manacoa Művészeti Akadémia (balról jobbra): 

Paul Müller főtitkár

Ewa Strömberg nőtagozat vezető

Jesús Franco alapító elnök

Howard Vernon alelnök

SIE TÖTETE IN EKSTASE - egy a kétszáz közül, amitől francóisták milliói vallásos eksztázisba esnek. Anno a katolikus Filmdienst kritikusa nem tartozott közéjük: "Szex- és horrorfilmes elemek ízléstelen és unalmas keveréke." 1970 folyamán egy nevesincs berlini produkciós iroda - valójában Artur Brauner neves német producer-mogul (CCC Filmkunst) - kontójára Jess Franco egymás után több filmet is leforgatott Soledad Miranda főszereplésével.

A gyönyörű cigánylány az erotomán rendező vágyálmainak valaha volt legideálisabb nőalakja: a csúcsragadozó külső, a titokzatosságtól fénylő mélybarna szempár férfit és nőt egyaránt megbabonáz, az örömmámor halálos kimenetelű. A teremtményt végül saját szenvedélye emészti fel, az örök magány elől a pusztulásba menekül. Az emancipált női szexualitás destruktív erejének fitogtatása divattá vált a nyugat-európai szexhorror színtéren. A főképp vámpírfilmekből álló illusztris társaságban Franco a legmagasabb szinten a VAMPYROS LESBOS-szal képviselteti magát, melynek stábját, szereplőgárdáját, zenéjét használta fel a lemez B-oldalának megfeleltethető szerzeményéhez (a szerző a két tétel közül utólag a SHE KILLED-et tartotta jobbnak). Még egy Franco-címet bedobok, mára ez lesz az utolsó: az alkalomhoz improvizált bosszútörténet az öt évvel korábbi MISS MUERTE remixe.

Az embriókkal kísérletező "őrült tudóst" eltiltja hivatása gyakorlásától az orvosi kamara, az emberiség javáért dolgozó, ambiciózus fiatal férfi bánatában öngyilkosságot követ el. Ifjú özvegye csáberejét felhasználva sorban leszámol azzal a három férfivel (kasztráció) és egy nővel (orális végkilégítés), akik közvetve felelősek férje haláláért. A menyasszony feketében volt (Cornell Woolrich azonos című novellája a ponyvairodalmi ősforrás), otthona egy kis szigeten álló mesebeli avantgárd kastély, ahol két gyilkosság között csipkerózsi álmát alvó szívszerelmével nekromantikázik. 

Mit látott mindebből a kritikus? Egy zoomlencsével összebarmolt agyzsibbasztást, mely során a tengerparti üdülőhelyen gyülekező szereplők ki-be járkálnak épületekből, kicsit fűzik egymást, aztán irány a tetthely, vagyis az ágy. Jess mókatára Horst Tappert hitetlenkedő arckifejezésével zárul – 

A nyugatnémet produkciós kvóta teljesítésén túl Derrick felügyelőnek ebben a józan bűnügyi észt nem igénylő mediterrán melodrámában semmi keresnivalója nem volt. A végéről mintha lefelejtették volna az ENDE feliratot, az álomnak hirtelen vége szakad, magamhoz térek. Vagy mégsem? A tudatalattim napok óta a vágatlan blu-ray változat beszerzéséről győzköd. HD felbontásban biztos még látványosabb az a természeti jelenség, amikor a Paul Müllert megkörnyékező légy a színész homloka közepén köt ki.

A filmográfiában nem tartunk ott, hogy Franco amatőr botanikus-nőgyógyászként elkezdett volna buja muffok dzsungelében kutakodni. A leszbikus erotikát képmező közepére helyezett pezsgőspohár teszi izgalmassá, totálplán a hálószobát sztriptízklub színpadává varázsolja. A kamera oly mértékben válik Soledad Miranda tekintetének rabjává, hogy az utolsó felvonás valóságos rekviem a forgatás  után pár hónappal autóbalesetben elhunyt színésznő lelki üdvéért. A kanapén kuporgó teremtés és az abból készült standfotó a teljes életmű legikonikusabb pillanata. 

 

A nemtörődöm producereknek köszönhetően egy fegyelmezetlen, ugyanakkor ízig-vérig modernista, avantgárd alkotói erő lett szabadjára engedve, ami nem felejtette el, hogy ahonnan jött (Spanyolország), ott a kulturális elit nemkívánatosnak nyilvánította. A pszichedelikus tánczenével bezengetett térben párhuzamos világ bontakozik ki, poszt-68 érzékek birodalma, melyben a Manson-lányokat megidéző bosszú angyala bestiális kegyetlenséggel végez az etikáról meg humanizmusról papoló disznókkal („PIG”). Egyikük tudatmódosító szerek káros társadalmi hatásaira figyelmeztető szadomazochista, szexbotránya előtt imára kulcsolt kezekkel (Szájerjózsi szerepében Howard Vernon). Francótól egy kis magamutogatás sosem állt távol, ő alakítja az utoljára sorra kerülő doktort.

Jesús székhez kötözve, meztelen felső testtel áldozza fel magát a művészet, jobban mondva a fétisei oltárán. A láttán fikarcnyi kétség nem marad afelől, hogy a SHE KILLED IN ECSTASY-t személyes indíttatás vezérelte, pragmatikus meghosszabbítása annak, hogy a VAMPYROS LESBOS-trip után a felizgult filmes még egy kis ideig múzsája társaságát élvezhesse. Ha együtt "utazunk" velük, akkor egy kis időre (~78 perc) nekünk is kijuthat az élvezetből.