VHS-archívum: mindenszentek bevonulása

 

 

 

 

 

 

 

A VHS-szentek: Vittorio, Gerzson, Süle Zoli, Orosdy Dani

SKINNER {A MEGNYÚZOTT NŐK} (1993)

Ivan Nagy,  USA

Nyilatkozat: az alábbiakban leírtak valóságtartalmáért a Variety, a Los Angeles Times és a Fangoria vállalja a felelősséget.

A BÁRÁNYOK HALLGATNAK vonalán haladó sorozatgyilkosos thriller-vonatra egy magyar származású (’56-os disszidens) rendező is felkéredzkedett. Nagy Iván a hatvanas években fotósként futott be Amerikában, számtalan lemezborító fűződik a nevéhez, az egyikért Grammy-díjjal jutalmazták. Pár sikertelen mozifilmet követően  (mint az amúgy egész jó DEADLY HERO) televíziós rendezőként folytatta pályafutását. A SKINNER forgatókönyvét ugyan nem ő írta, de a kutyafáját, mégiscsak európai gyökerű alkotóról van szó, feltételezzük bátran, hogy árnyék-szerzőként beleölte magánéletének sötét oldalát. A büntetett előéletű  férfi ('91-ben kokain birtoklásáért tartóztatják le, és illegális fogadásokért ítélik el) a tévés megrendelések fogytával a hollywoodi luxusra valót striciként kereste meg. Munkatársai, nőismerősei mocsokládának, szadista állatnak titulálták. A Deliria inkább a szépre kíván emlékezni: A MEGNYÚZOTT NŐK korának kirívóan ízléstelen amerikai horrorfilmje, hozzá foghatót akkortájt a hongkongi Cat.III thrillerek között turkálva találhattunk, gondolok itt a DR. LAMB-re. 

VHS-gyűjtő szadista állatoknak megjegyzés: a Mokép videokazettája a blu-rayhez képest kissé cenzúrázott. (Köszönet Movie Retrónak, nélküle a bejegyzés itt és most nem jöhetett volna létre.)

Ügyeletes pszichopata sorozatgyilkosunkat Dennis Skinnernek hívják. Ahogy a családneve finoman utal rá, az alapjáraton szimpatikus fiatalembernek (Ted Raimi) az a mániája, hogy útjába kerülő prostituáltakat nyúz meg, a bőrdarabokból zubbonyt varr magának halott anyja emlékére. Skinner – aki nyilván sosem hallott Bőrpofáról – elkövet egy hibát: egyik áldozata életben maradt. A félig megnyúzott Heidi (a kiskorú pornósztárból B-film színésznővé avanzsálódó Traci Lords) drogokkal próbálja enyhíteni szörnyű fájdalmait, és a bosszú angyalaként Dennis, a komisz nyomába ered. A magányos srácra időközben rátalál a szerelem új főbérlője bőrében. Plusz egy pont a szereplőválogatónak: a nőt a John Waters-felfedezett Ricki Lake alakítja.

A slasher-sorozatoknak és a bekeményítő MPAA-nek köszönhetően a kilencvenes évek elejére a horror és gore szitokszóvá vált. OK, akkor csináljunk belőle kutyakomédiát! Nagy az interjúiban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem néz horrorfilmeket, és ha a SKINNER mégis slice'n'dice horror, akkor az valami nagyon más, mint a többi. „Több lesz benne a poén, mint némelyik vígjátékban. Ilyet nem lehet komolyan előadni, állandóan bele kell dolgozni valami bizarrságot.” Mivel a játékidő jelentős részében a sorozatgyilkos nézőpontja a mérvadó (MANIAC), a humorforrás is kellően elmebeteg. Ennek netovábbja - amitől ma már a forgatókönyvíró is elhatárolódik ("nem én írtam bele") -, amikor Skinner afroamerikai munkatársa bőrét húzza magára, majd elkezd niggeresen vakerálva üldözni egy szerencsétlen nőt. Ugyan melyik pszichopata nem találná ezt viccesnek? 

A komikus alkatú Ted Raimi túltolt alakításához (kábé úgy játszik, ahogyan a bátyja rendez) agyoncsépelt horrorfilmes fogásokkal asszisztált a rendező. Lassan nyíló ajtók, megvillanó konyhakések, háttérben felbukkanó gyilkos... Lehet,  hogy Nagy nem nézett horrorokat, de a PSYCHO-t biztosan látta. A kamera egyetlen alkalommal réved bele a bőrnyúzás részleteibe, a KNB FX Group sebészi pontosságú effektjei nem véletlenül vannak a film mértani középpontjába biggyesztve. A gyerekkori traumát felidéző nagymonológgal kísért gore-sokk taszít bele igazán Skinner világába, onnantól egyenes út vezet a nihilista, cinikus zárlatig. Los Angeles rozsdaövezetében forgatott jeleneteket akkoriban trendinek számító szürreális, videoklippes stílus színezi, az Octagion nevű formáció elektro-indusztriális zenéjével. Jim Van Bebber a szart is kirendezte volna belőle, ha éppen arra jár.  

Az alacsony költségvetéséből épp, hogy csak elkészült filmet nem vetítették a mozik, ment a videotékákba, a rendezője pedig a bíróság elé. Nagy a „Hollywoodi Madam” Heidi Fleiss ex-barátjaként válik egy időre hírhedté a médiában, amikor '93 augusztusában kerítésért letartóztatja a rendőrség. A filmstúdiók executive brancsai a fejlesztési pénzekből vásároltak maguknak drogot és prostituáltakat – többek közt ebben a piszkos üzletben volt érdekelt a call-girl hálózatot működtető páros. Nagy - alias MacDaddy, ahogy a lányok előtt hívta magát - a Columbia-Sony Pictures stúdióban bérelt irodát, onnan intézte a független produkcióban készülő SKINNER ügyeit. A költségeket állítólag az ügyvezetők állták az említett szolgáltatásokért cserébe. A stúdió aktuális produktuma volt a gigaösszegű "development" pénzzel gazdálkodó AZ UTOLSÓ AKCIÓHŐS, aminek producereit különösen kínosan érintette a botrány. Őrizetbe vételekor a Sony elhatárolta magát Mr. Nagytól és belső vizsgálatot rendelt el, a Columbia minden jegyzékből kitöröltette Nagy nevét, filmjének forgalmazási jogait visszadobták.

Heidi és Iván, a rémálompár még a SKINNER előtt csúnyán összekapott, az üzletben egymás riválisaivá váltak. Amerikai módra lőfegyver is előkerült, amiből Nagy otthonára adtak le lövéseket. A puska- és kokainporos hangulat teljesen rányomta bélyegét a produkcióra. Ha lenyúzzuk a felszínt, alatta feltárul a dráma: Heidi és Skinner, a drogos prosti és a szadista állat – míg a halál el nem választ. Két megkínzott lélek, akik a saját függőségeik batyuját cipelik magukkal; Skinner a szúró-vágó szerszámait, Heidi a morfiumos készletét. „Azért csinálta meg ezt a filmet, hogy Heidihez fűződő kapcsolatából kiűzze a démonokat” – súgta meg Nagy asszisztense a Los Angeles Times-nak.

A DTV exploitatation úgy sleazy, hogy közben az istennek sem kerül le a csipkés kombiné Traci Lords-ról; gusztustalan, de nem megy át kínpornóba (na jó, csak egyszer); amikor meg nem a nőgyűlölet fröcsög belőle, bedob egy rasszista poént. Ilyesmivel a hollywoodi szalonokban képtelenség hencegni, priusszal meg pláne - az egykoron Starsky és Hutch epizódokat rendező Nagy végleg a körön kívülre került. A showbizniszt azért nem hagyta ott, néhány hónappal azután, hogy letette az óvadékot és a SKINNER ment a levesbe, MacDaddy Entertainment néven pornócéget alapított. Fejlesztési pályázatokra jelentkező forgatókönyvírók: ebből a sikersztoriból tessék egy épkézláb könyvet írni. Közben gondoljatok arra, mennyi kurvát és kokaint vehettek majd a vissza nem térítendő támogatásból.

SQUADRA ANTISCIPPO {A FARMERES ZSARU} (1976)

Bruno Corbucci,  olasz

A magyar szinkronnal felfegyverzett policseszkót a Vico jelentette meg kazettán.  Túl későn: ha tíz évvel korábban a Sport moziban vetítik délutánonként, akkor most Piedone, a zsaruval egy mondatban emlegetnénk a Farmeres zsarut. Az amerikai behatást büszkén vállalva (SERPICO plakát a falon) a Tómas Milian fazonjára szabott bűnügyi filmvígjáték csakis ott - Itália - és akkor - ólomévek - készülhetett el, a spagettiwestern-diétán felnőtt közönség számára. Míg a vadnyugaton magától értetődött a törvényenkívüliség, a poliziesco kétkerekű paripán vágtató főhősét valahogy bele kellett szuszakolni a Rendszerbe. Bemutatjuk Nico Giraldit, alias A Kalózt ---

A Squadra Antiscippo (Lopás Ellenes Akciócsoport) zsiványból lett motoros tisztjének személyleírása egy kültelki csavargóra illik, az állampolgárok, és néha maguk a rendőrkollégák nem is nagyon akarják elhinni a helyszínre érkező Giraldi láttán,  hogy hivatalos közeggel van dolguk. Az ágról szakadt külső és a modortalanság Róma legtökösebb-viccesebb-szexibb zsaruját takarja; ő az a radikális fickó a testületben, aki szerint (vigyázat: populizmus!) a piti tolvajok helyett, mint amilyen egykoron ő volt, inkább a lopott árut értékesítő orgazdákat kellene rács mögé dugni.

Az útjába kerülő nehézfiúkon átverekedve magát (ez lenne az úgynevezett cselekmény Jack Palance ötmillió dollárt tartalmazó aktatáskájával) seperc alatt ágyba viszi a Jócsajt anélkül,  hogy levenné fejéről a fránya kötött sapkáját. "Amikor lefekszem, mindig attól félek, hogy kikapcsolják a fűtést" - szegénynek nehéz gyerekkora volt. Később a nőjét nyilvános helyen megszégyeníti. Még ha csak fedő műveletként is van előadva, a disco-jelenet nem hagy kétséget afelől, hogy egy értelmiségi nőnek (irodalmi ügynök a drágám) hol a helye ebben a pofonoktól hangos prolivilágban.

A filmet lehet kritizálni fókuszálatlan forgatókönyvéért, azért az alkalom szülte filmkészítés miatt, ami például képes egy hétvégi Roma-Lazio rangadó köré szerveződni. Műfajában találunk összeszedettebb munkákat, meg hát köztünk szólva Bruno Corbucci nem egy Sergio Corbucci. Ettől még tény, hogy a híres-neves spagettiwestern-rendező öccse a színészzsenivel karöltve telibe találták az olasz néplelket: a vértelen, családi mozinak nevezhető csihipuhi az év egyik nagy kasszasikere lett hazájában. Corbucci-Milian páros Nico Giraldi-szériája közel tíz évig,  tizenegy részen át szórakoztatta a jónépet, egyre inkább vígjátékra véve a figurát  a poliziescós elemek kárára.

"Nem játszom meg magam, nem verem át a közönséget, teljesen azonosulok a karaktereimmel. Máig  Tor Marancia a kedvenc környékem (Róma akkoriban rossz hírű külvárosi negyede), ahol Quinto Gambi - akiről a Kalózt és Monezzát mintáztam - családja a saját fiaként fogadott be. Ott tanultam meg, hogy a rómaiak hibái az erényükké tudnak válni és fordítva; ez a bűnözőkre is vonatkozik." Az olasz B-film talán egyetlen Method-technikával képzett színésze átfazonírozva, továbbfejlesztve más rendezőknek is adta a karaktert; a Monezza-sorozat pár hónappal később debütált Umberto Lenzi gondozásában (a Delirián olvasd: LA BANDA DEL GOBBO). Ha a jelenségről írunk szakdolgozatot, akkor előképként említsük meg Rambót a Lenzi rendezte IL GIUSTIZIERE SFIDA LA CITTÁból. Nagy kár, hogy ezekre nem tette rá enyves kezét a Vico; Tómas Milian Gáti Oszkár magyar hangján maga a nagybetűs Menőség.