FRENCH SEX MURDERS (1972)

Ferdinando Merighi, olasz-NSZK giallo

Egyik kezemben rugós kés,

a másikban kard,

a harmadikban meg egy bűnügyi franciarémes, amely bizonyítja, hogy '68-at követően Nyugat-Európa morális hanyatlása visszafordíthatatlanul elkezdődött. Nevezzük nevén a felelőst: Dick Randall.

A New Yorkból útnak indult producer a hitelezői és az adóhivatal elől menekült át Rómába a hatvanas évek elején. Kezdetben erotikus mondo-filmekben és szexkomédiákban utazott, egy ízben Mario Bavának is beindított egy projektet (FOUR TIMES THAT NIGHT). A hirtelen megnövekedett giallo-kereslet szülte FRENCH SEX MURDERS-hez nem kevesebb, mint négy szexbálványt és egy - nem viccelek - professzionális Humphrey Bogart imitátort szerződtetett le. 

Így vagy úgy, az imitáció volt Randall kenyere. Miután megvetette lábát a Távol-Keleten, a Bruce Lee klónokkal támadó kungfu filmjeivel nem kevés pénzt keresett össze. Randall a kamera előtt is szerette megmutatni magát, innen tudható, hogy a fazon pontosan úgy nézett ki, ahogyan egy tőről metszett exploitation-producert elképzelünk ---

Kifogástalanul rossz ízlését illusztrálandó, néhány cím találomra: GOLA PROFONDA NERO (A fekete Mélytorok), SUPERSONIC MAN (szeperhősös), HORROR SAFARI (kannibálos), PIECES (slasheres). Egy róla szóló portréból kiderül, fizetésnap aktatáskában hozta a készpénzt a forgatásokra; egyszerre három céget működtetett, három telefonszámmal; többször meg akarták ölni, de valahogy mindig sikerült élve elhagynia az adott országot. Szerette a pornómagazinokat, a kínai kaját, és cimborája volt az igazi Bruce Lee.

A CASA D’APPUNTAMENTO (kupleráj olaszul) egy párizsi bordélyház körül bonyolódik. Mádám Kolett „masszázsszalonjában” brutálisan meggyilkolnak egy prostit; Franszin fejét minden jel szerint Antoán, a veszett gorillaként viselkedő piti bűnöző csapta szét a keze ügyébe került állólámpával. A bíróság a fiatalembert gijotin általi halálra ítéli (csak szólok, hogy a film kortárs közegben játszódik), mire fel az a tárgyalás befejeztével elátkoz mindenkit, akit felelősnek tart sanyarú sorsáért. Útban a börtönbe, Antoánnak sikerül megszöknie, menekülés közben levágja a fejét egy teherautó platója. Az ügyben eljáró bíró ismerőse, Waldemar professzor elkéri a fejet, hogy laboratóriumában tudományos kísérleteket végezzen rajta. Nézze professzor, megmozdult a szem! 

„Antoán átka” hamarosan lesújt, a bordélyházhoz köthető gyilkosságok folytatódnak. Racionális ember lévén a nyomozó (Robert Sacchi, egy amerikai Bogart-utánzó művész) meg van győződve róla, hogy ártatlan embert ítéltek el, és hogy a kapucnis, fekete kesztyűs gyilkos neve M betűvel kezdődik.

 Hmmm...

Vagy inkább duplavével?

A tettes kiléténél is egyértelműbb, hogy a forgatókönyvet úgy gányolták össze, hogy minden sztárnak meg legyen a saját, külön bejáratú magánszáma. Anita Ekberg a bordélyház ügyvezetője, 

Barbara Bouchet szokás szerint az áldozat szerepében tetszeleg,

Rosalba Neri francia sanzont ad elő. Viens avec moi / viens avec moi... Jövök!

Evelyn Kraft (később a Shaw Brothers King Kong utánzatának, a MIGHTY PEKING MAN-nek a szexbombája) Waldemar lányát, Eleonorát alakítja.

A lányba fülig szerelmes a prof asszisztense, az apai szigor azonban nem engedi meg, hogy egymáséi lehessenek a fiatalok. A sok mellékszál közül ez a Poe novellák címszereplőinek a neveivel dobálódzó ("Eleonora szép volt, mint az angyalok") melodráma a végére elnyeri értelmét, nem úgy, mint a film természetfeletti képzelgései a síron túli bosszúról, amit vörös heringként dobtak bele a krimi közepébe. 

A véres effektek a majdani Oscar-díjas Carlo Rambaldi kezei közül kerültek ki. Prof. Rambaldit (így van kiírva a stáblistára) egy korábbi giallo élethű trükkjei miatt bíróság elé citálták - ez a veszély itt nem fenyegette. A kópiát a majdani Deliria-díjas Bruno Mattei vágta készre. Talán éppen neki köszönhető, hogy az amúgy csapnivalóan megrendezett, fényképezett, írt (stb.) film nem válik unalmassá, vagy ha igen, akkor az itt-ott előforduló pszichedelikus vágástechnika biztosan felrázza a lanyhuló figyelmet. Ilyenkor a korabeli giallo-előzetesekből átvett módon a felvételt szolarizálták és átszínezték.

 

További szerkesztési bravúr, hogy az első és utolsó három perc lényegében ugyanaz, az így megspórolt pénzt el lehetett költeni italra és cigarettára (mindenki megállás nélkül dohányzik). A jogdíj fogalmát nem ismerő Mattei (HELL OF THE LIVING DEAD) hangvágóként Bruno Nicolai szerzeményeiből szemezgetett, a főtéma jogos tulajdonosa az ALL THE COLORS OF THE DARK. Sergio Martino giallója nagyságrendekkel színvonalasabb, viszont abban nem „Humphrey Bogart” nyomozott. Márpedig a bizarr szereposztás is lehet fegyvertény, ebből a szempontból a FRENCH SEX MURDERS túlteljesíti magát. A nyugatnémet társproducerek a berlini bulibárónak, Rolf Edennek írattak egy testhez álló szerepet, ő az éjszakai klub nőcsábász tulajdonosa ---

http://nol.hu/mozaik/halalos_szexert_250_ezer_eurot_fizetne-1306298

Rolfi annyira fasza csávó, hogy csuklóból kiüti az izomember Gordon Mitchellt - egy másik hatalmas arc, akit egyetlen jelenet kedvéért meghívtak a buliba.

Jess Franco filmjeit boldogító Howard Vernon is csoda egy pofa, az íróasztalát díszítő ereklye nemkülönben.

Rambaldi professzor fx-laboratóriumában tárolt múmia majd Dario Argento mesterművében fog kulcsszerepet kapni.

Ha végeztünk a Francia szexgyilkosságokkal, ne a DEEP RED-et tűzzük műsorra, hanem egy másik Dick Randall-produkciót, a GIRL IN ROOM 2A-t. A kettőssel olyan tömény euro-deliria élménnyel gazdagodunk, amit még sokáig meg fogunk emlegetni.

THE MAGNIFICENT BUTCHER (1979)

Yuen Woo Ping, 香港

Amikor a legendák találkoztak - a Golden Harvest stúdió kungfu vígjátékát manapság ezzel a szlogennel lehetne újra piacra dobni. A DRUNKEN MASTER átütő sikere után Yuen Woo Ping rendező/koreográfus maradt a Wong Fei Hung-legendáriumnál, de Jackie Chan híján (akit szerződése máshová szólította) a figyelmet Wong egyik közismert tanítványára terelte.

Mesteréhez hasonlóan Lam Sai Wing az ősmagyar eredetű Hung Gar (hungár) szaktekintélye volt. Az emberi testet fegyverként használó stílus a keménységéről és állat-mozdulatairól híresült el (tigris és daru, kígyó és kuvasz). Lam a húszas évek végén költözött át Hong Kongba, ahol a Golden Harvest alapító producerét, Raymond Chowt is oktatta; a produkció tekinthető a mester emléke előtti tiszteletadásnak. A polgári foglalkozására nézve hentest legtöbben Tsui Hark történelmi kungfu-tablójából, a ONCE UPON A TIME IN CHINA-ból ismerhetik, a színművésznek kiváló, harcművészként hasznavehetetlen Kent Cheng előadásában. Ám ha régisulisok hallják meg a Butcher Wing nevet, egyből a fiatal Sammo Hung pufók alakja ugrik be.

A THE MAGNIFICENT BUTCHER első tekercse különleges meglepetéssel kedveskedik: magát Wong Fei Hungot, vagyis annak eredeti megformálóját, Kwan Tak Hinget láthatjuk tornagyakorlatokat végezni. A hetvenes éveiben járó színésszel előadott kungfu kalligráfia azon nyomban magnificenté avatja a filmet, jóllehet az epizódot csak bemelegítésnek szánták.

Wong Fei Hung, a nyugodt erő mintapéldája üzleti útra hivatkozva lelép a színről, átadva a terepet 'az úttörő ahol tud, segít’ természete miatt folyton bajba kerülő Hentesnek. A falu rivális kungfu mesterének mihaszna fia foglyul ejt egy nőt, történetesen a Hentes rég nem látott bátyjának feleségét. A családi tragédia gyilkosságokba torkollik, a minden hájjal megkent gazfickó hájas hősünkre tereli a gyanút. A Részeges Karatemesterből átdülöngélt öreg csavargó útmutatásával a Hentes tökéletesíti harctudását, és bátyja emléktáblájával az öklében elindul igazságot tenni. Mire visszatér Wong Fei Hung, újra béke és nyugalom honol Golden Harvest-falván.

A nagyszerű hősökkel teli kínai popkultúra hagyományainak lelkes ápolója, Wong Jing jegyezte a forgatókönyvet. Egyik kungfufilmes formula követi a másikat: félreértések vígjátéka, koholt vád, vérbosszú. Amikor egy dolgozat ennyit merít a közösből, ott számít csak igazán a közreműködők karizmája és a harcművészet kameraképes kivitelezése. Nem véletlenül tartják a kungfu vígjátékot a pekingi opera örökösének - mindkét műfaj előszeretettel használ történelmi tényekkel fantáziadúsan bánó narratívákat, amiken keresztül az előadók megcsillogtathatják akrobatikus tudásukat.  

A THE MAGNIFICENT BUTCHER páratlanságát  a két dudás egy teaházban jelleg adja, a Yuen Klán és Sammo Hung egymástól eltérő stílusainak kombinációja. A már említett kalligráfia-koreográfia egyértelműen Yuen pihent agyának terméke, az alkoholista csavargó felbukkanásával pedig még világosabbá válik, hogy a DRUNKEN MASTER szolgált mintául. Aztán ahogy sötétebb árnyalatokkal gazdagodik a történet és elszabadulnak az indulatok, úgy kerülnek előtérbe Sammo és csapatának (Lam Ching Ying, Yuen Biao...) keménykötésű akciózásai. A brutalitásra való hajlamot végig vígjátéki elemek ellensúlyozzák, a macska-fu például egyszerre nyújt fenyegető és vicces látványt. 

A korábbi filmekhez képest a tréning-jelentek jóval kevesebb játékidőt fogyasztanak el, míg a különféle stílusokat felvonultató bunyók ötletesebbek és kimunkáltabbak lettek. Ha hihetünk a korabeli előzetesnek, egy évig dolgoztak rajta. A Wong Fei Hung sztorik konfuciánus (magyarul patriarchális) világképe sajnos nem engedte meg, hogy a szebbik nem érdemben belerúgjon a dolgok menetébe, pedig a THE MAGNIFICENT BUTCHER javára vált volna legalább egy ütőképes női karakter. Esetleg a bárgyú poénok okán lehetne kifogást találni rajta, de legendákkal inkább ne kötekedjék az ember. A korszak két legjobb akciórendezőjének közös filmje örömforrás minden kungfufilm-rajongó számára.