Giorgio Ferroni, olasz-spanyol
A MILL OF THE STONE WOMEN-nel a olasz horror első alapvetéseinek egyikét elkészítő Giorgio Ferroni tizenkét évnyi spagettiwesternkedés után kanyarodott vissza a hátborzongatáshoz. Az ördögök éjszakája, avagy Az éjszaka ördögei láttán szomorúan sóhajthatunk fel, hogy ez a nem mindennapi stílusérzékkel megáldott mesterember Egy lyukas dollárért előnyben részesítette a verőfényes vadnyugatot az emberi lélek sötét bugyrainál. Mint tudjuk, a mennyiség nem egyenesen arányos a minőséggel - Ferroni második rémremeke nemcsak híven tükrözi az időközben eltelt évtized műfaji alakváltozásait, de simán felveszi a versenyt a fantasztikum területén rendszeresebben előforduló kollégák szakdolgozataival.
Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj A Vurdalak család című elbeszélését először az orosz irodalomért rajongó Mario Bava adaptálta vászonra az 1963-as BLACK SABBATH antológia egyik epizódjában. A szláv hiedelemvilágban a vurdalak vámpír-kísértete a saját rokonai közül szedi áldozatait. Apáról fiúra, fiúról sógorra, sógorról unokára terjed a fertőzés, mígnem az egész pereputty vérre szomjazó vurdalakként végzi. Igazi tragikus teremtményekről van szó, akik azért pusztítják el szeretteiket, hogy élőholtukban is maguk mellett tudhassák őket. Minden bizonnyal a családon belüli vámpírizmusban rejlő drámai többlet ragadhatta meg az olaszok képzeletét, amikor eme különleges történethez nyúltak.
A modern, egész estés változat elbeszélésmódja nem Tolsztojtól, és nem is Bavától való, ellenben összecseng az úgyszintén kelet-európai kötődésű SHORT NIGHT OF THE GLASS DOLLS giallójával. Mindkét filmben a kórházba zárt (bajuszos) főszereplő poszt-traumás visszaemlékezésein keresztül bontakozik ki a narratíva.
A jugoszláv-olasz határ közelében, egy erdő szélén sokkos állapotban lévő férfit találnak. Az elmegyógyintézetbe szállított beteget szörnyű szex- és halálvíziók kínozzák, retteg a sötéttől, amnéziája miatt még a nevét sem tudja megmondani. Végül egy fiatal lány, Zdenka segíti a hatóságokat az azonosításban, kinek láttán iszonyat frászt kap a páciens és hirtelen visszatér a memóriája. Innét kezdve Nicolas nevű üzletember főhősünk emlékein át követhetjük nyomon, hogyan robbant le Fiat kupéja a káeurópai varázserdő kellős közepén, és töltött el két rémséges nappalt és éjszakát a civilizációtól teljes elszigeteltségben élő jugoszláv parasztcsalád vendégeként.
Az átok sújtotta família feje a bátyja temetését követően úgy határoz, útnak indul leszámolni az őket rettegésben tartó gonosz vurdalak-boszorkánnyal. Mivel se kocsma, se egyéb szórakozási lehetőség nincs a környéken, ha az apa este hat óráig nem tér vissza a családi fészekbe, az csakis egyet jelent: ő is vurdalakká változott. Ebben az esetben minél előbb szíven kell döfni egy kihegyezett karóval, még mielőtt a szörny a sajátjai torkának esne. A nagyvárosból jött Nicolas elkerekedett szemekkel figyeli a felvilágosult ésszel felfoghatatlan eseményeket, miközben belé szeret Zdenka, a család szépleánya.
Leszámítva a kórházban játszódó keretet, az őszi tájba ágyazott film hű marad az irodalmi alapmű elvarázsolt balkáni hangulatához, Mario Bava mesekönyvbe illő, stúdióbelsőkben teremtett világánál realistább, "földszagúbb" kivitelben. Változtak az idők, alacsonyabbak lettek a költségvetések: némi erotikával és a néző arcába tunkolt effektjeivel a THE NIGHT OF THE DEVILS az egyre zsigeribb ingerekkel dolgozó európai és amerikai horrorfilmek hetvenes évek eleji hullámába illeszkedik, különös tekintettel a spanyol vérvonalra (Leon Klimovsky vámpírjai, Vakhalottak széria). A rázoomolásokkal nyomatékosított gore a Fulci féle borzalmak előfutára - a szétrobbanó fej lehetne akár kimaradt jelenet a THE BEYOND-ból.
The Night of the... Felismerve, hogy egy vurdalak legalább annyira hasonlít zombira, mint vámpírra, Ferroni és forgatókönyvírói a mozgalmasabb utolsó szakaszban szemmel láthatóan kiharaptak maguknak egy darabot az akkor még friss húsnak számító AZ ÉLŐHALOTTAK ÉJSZAKÁJÁból. A gépkocsit megtámadó vurdalakok jelenete le sem tagadhatná George A. Romero klasszikusának hatását. Mi több, a film mélyebb, szimbolikus rétegében a hagyományos patriarchális berendezkedés fordul önmaga ellen, s emészti fel saját magát - csakúgy, mint Romerónál -, hogy aztán az elfojtásokkal teli, diszfunkcionális család (az apa egy zsarnok, a fia bácsikájának feleségét vegzálja szexuálisan) egy gyökeresen új létformában álljon ismét össze. Az édesanyját csócsáló kislány tabusértő képsora egy másik romerói mozzanat, még merészebben előadva. Az anyagyilkosság a fedetlen keblekkel olyannyira megtetszett Andrea Bianchinak, hogy nem volt rest nyolc évvel később újra színpadra állítani hírhedt zombifilmjében, a LE NOTTI DEL TERRORE-ban.
A melankóliára való hajlamossága és azok a hosszú, elegáns kamerafahrtok azért érzékeltetik, hogy a THE NIGHT OF THE DEVILS a veretes gótika felől érkezett. A MILL OF THE STONE WOMEN romantikája a szomorú sorsú női főszereplő alakjában jelenik meg újra (Televízió? Olyat még sose láttam - mondja a szegény pára), a befejezés viszont kizárólag e Romero árnyékában született adaptációnak a sajátja. Mario Bava Wurdalakja volt az egyik első olyan horrorfilm, melyben a Gonosz győzedelmeskedett a Jó felett, Ferroni pedig sikeresen rálicitál, keserűen ironikus kérdőjelet hagyva maga után.
Nicolast a westernhős Gianni Garko, Zdenkát az elbűvölő Agostina Belli játssza, őt a két évvel későbbi A NŐ ILLATA miatt szokás jegyezni kultúrkörökben. Az egyik unokában a THE CAT O' NINE TAILS kislányára, Cinzia De Carolisra ismerhetünk. Felleghy Tamás rendőrfelügyelőként, Bartha János fatelep tulajdonosként mond fel néhány mondatot a forgatókönyvből, majd nyom nélkül (uncredited) tovatűnnek, mint vurdalak a setét éccakában ---
Antikváriumi besztszellerében a jobbára hivatásosokat megformáló Felleghy a következőképp vall hivatásáról: "Drága apám, aki korán meghalt, orvostanár volt és titokban azt remélte, hogy a fia egyszer majd orvos lesz. Én viszont nem bírtam a vért, így csak filmekben voltam orvos." A véres speciális effektusokat nem más, mint Carlo Rambaldi (E.T.) maszkmester fabrikálta, az operatőr a spanyol Manuel Berenguer (LA RESIDENCIA). Gianni Garko egyik interjújában elárulta, hogy a rendező mindkét fülére tök süket volt, így Ferroni aligha hallhatta hi-fi sztereóban, milyen szép zenét komponált filmjéhez Giorgio Gaslini, a DEEP RED gyermekdalocskáját is szerző jazz-zongorista.
Ez az ízig-vérig eurokult sokáig fájóan hiányzó pontja volt a komolyabb gyűjteményeknek, egészen 2012-ig, mikor Amerikában végre valahára megjelent egy szépen felújított, feliratos kópián. Rendhagyó módon nálunk kicsit más volt a helyzet, ugyanis eme ritkaságot annak idején két kiadó is megjelentette videokazettán, két különböző szinkronnal. Egyszer volt, hol nem volt a cenzúrázott, teliképes Hungarovideo ---
és a vágatlan, szélesvásznú Vico, ismeretlen eredetű képpel a borítóján. ---
