2018. július 8., vasárnap

HELL HAS NO BOUNDARY (1982)

Yeung Kuen, 香港

Két rendőr kempingezni indul. Akár vicc is kerekedhetne belőle, de itt bizony egy komoly képpel előadott kínai kísértethistóriáról lesz szó a Shaw Brothers stúdió gondozásában.


Hong Konghoz közel fekvő szigeten töltött vakációjuk közben a fiatal rendőr-szerelmespár nőtagját megszállja a hátborzongató kis gyermekdalocskát dúdoló szellem. A babaarcú nyomozó onnantól gonosz démonként (mogwai) kezd el viselkedni, például gyerekeket terrorizál és villámgyorsan kirakja a Rubik-kockát. A nagyvárosba visszatérve az ambiciózus kísértet természetfeletti képességeit a ranglétra megmászására használja fel, kezdve azzal, hogy játszi könnyedséggel megold egy különösen veszélyes túszdrámát. Miután az előléptetése elmarad, pokolra küldi a rivális kollégákat, és a felettesek sem ússzák meg ép bőrrel. Mit ad isten (buddha), az egyik nyomozó nénikéje profi ördögűző (taoista), de az ámokfutásnak ő sem tud megálljt parancsolni.


A taoista a halálát követően válik igazán a történet hasznára, ugyanis a síron túlról visszatérve ő magyarázza el, miért éppen a rendőrnő testébe bújt bele a bosszúszomjas szellemkislány. A japán megszállás idején játszódó karma-flashback lerántja a leplet a jelen szereplőinek előző életéről (a rendőrfőnök emberi húst felszolgáló vendéglátós volt, á la Bunman!), egyben a film legelvetemültebb epizódjaként pre-Cat.III csúcspont, melynek láttán a készítők fejét fogjuk követelni. Az angol címhez igazodva ők sem ismertek határokat, amikor azt illusztrálták, anno az ópiumcsempészek hogyan szállítottak kábítószert kisgyerekek kibelezett holttesteiben. 


A nyolcvanas éveket nyitó horrorőrülettel bezakatoló szellemvasút az újhullámos THE IMP a Shaw Bros. sok szempontból naivabb/primitívebb stílusában fogant reinkarnációja. A rögtönzött, vagy legalábbis annak tűnő történések láncolata nem hagyja lankadni a többször is a nevetségesség szélén táncoló film destruktív energiáit. Mintha az írónak, rendezőnek ki lett volna adva az ukáz, hogy minden soron következő megmozdulásban álljanak elő valami kirívóval, még akkor is, ha a stúdiódíszletbe éppenséggel csak egy  fürdőkádat meg vécét toltak be. Sokat látott szemek számára is egyedülálló jelenetben a kádban ülő férfi micsodáját leharapja egy rák, majd egy tekercs vécépapír indít ellene támadást.


Maradva a vécén, a megszállt nő belehány a vécécsészébe, és a saját mocskával mossa haját, oltja szomját. Ha konkrétan nem is egy black magic típusú sztorival van dolgunk, a testnedvek, kelések, férgek kamerába dörgölése, a premier plánban kinyuvasztott kígyó ennek a Délkelet-Ázsiában honos alműfajnak a hagyományait éltetik. A veterán Yeung Kuen – Repülő hulla egy ködös éjszakán címre hallgató első filmjét 1959-ben rendezte – következő Shaw Bros. horrorja a SEEDING OF A GHOST. A pokoli duó egyenértékű az ízlésborzolást célul kitűző, filléres képregényekkel: átlapozod őket, rájuk csodálkozol, aztán eldugod a szekrény mélyére, hogy évekkel később megint előkerüljenek, és te megint rájuk csodálkozz.