Koromfekete, szőrös és public domain – mi az? Edgar Allan Poe rongyosra adaptált Fekete macskája erotikus giallo köntösbe bújtatva kapott egy új életet. Az irodalmárok sűrű szemforgatás közepette néznék végig a novella második modern feldolgozását (az első a meglepően szöveghű amerikai THE BLACK CAT volt 1965-ből), elvégre a hamiskártyás olaszok csakis annyit vettek át, amennyit ők jónak láttak. De nicsak, itt bizony mégis megidéződik Poe szelleme, az az önemésztő, saját levében fővő lelki nyomor, aminek a többi filmes adaptáció, beleértve Argento húsz évvel későbbi Black Cat-tanulmányát, legfeljebb a küszöbéig jutott el.
A bűnöd egy lezárt szoba és csak nekem van hozzá kulcsom.* Sergio Martino programindító giallójában, a THE STRANGE VICE OF MRS. WARDH-ban a szado-romantikus lelkületű gyilkos hagyta hátra ezt az üzenetet imádottjának. Ennél csak a Veri az ördög a feleségét lett volna találóbb cím. A hajdanán sikeres regényíró amióta megházasodott, egyetlen épkézláb sort sem képes papírra vetni. A kreatív válságába belebetegedett burzsuj-értelmiségi (a gyötört arcú Luigi Pistilli) alkoholba fojtja bánatát, ahogy a feleségét is legszívesebben egy tál whiskeybe fojtaná bele. Az asszony (Anita Strindberg) mindennapos gyalázásba besegít Sátán, az anyai ágról megörökölt fekete macska, aki szadista gazdájának mintájára a nő galambjain éli ki vadászösztöneit. Az idegbeteg feleség halálfélelme a férjétől hisztériába csap át, miután valaki végez a férfi szeretőjével. A következő áldozat, a néger cselédlány holtteste közös megegyezéssel már a borospince falába kerül, megelőzvén a rendőrség további okvetetlenkedését. Ebbe a J&B áztatta családi tűzfészekbe, amit csak a felek egymás iránt érzett gyűlölete tart egyben, vonul be Louis Vuitton táskáival a kihívóan biszexi unokahúg (Edwige Fenech).
A történésekbe az egyik gyilkos erőltetetten lett belerángatva, az ÖRDÖNGÖSÖKön keresztül Poe-hoz visszanyúló forgatókönyv ellenben a Sergio Martino-krimik legütőképesebb bábfiguráival sakkozik, még ha azok visszatetszést vagy egyenesen undort keltenek minden jóérzésű nézőben (mondom ezt úgy, hogy az olasz erotika két szexbombája meztelenkedik). A vörös halál álarca báljelenetét hippikkel felújító nyitány teljes pompájában bontakoztatja ki az Ödipusz-komplexusával birkózó író dekadens világundorát, s vele együtt megjelenik az olasz gótikusok Szent Kurvája, a gonoszság magvát hordozó Anya. "Hiányzik neki az anyja, sok olasz férfi van így vele." Az olajfestményről Stuart Máriaként ránk tekintő madre szelleme árnyékként vetül a ház urának morbid szexuális életére.
A skót whiskeyt és amerikai cigarettát leszámítva ízig-vérig latinos melodráma végül két legyet üt le két csapásra: a lezárás Poe művéhez igazodik, de még előtte Martino ördöngös bűnügyi krimijeinek a küldetése is be lesz teljesítve. A csavar ismeretében még világosabbá válik, hogy a három főszereplő az ÖRDÖNGÖSÖK bántalmazó férj - neurotikus felség - céltudatos szerető triójának a leképezése, persze ez is kellően megcsavarva. Úgy tűnik, Clouzot klasszikusa kikopott a köztudatból, mert mindig a RAGYOGÁSt hozzák fel az írógépes jelenet láttán.
A szűk három esztendő alatt öt giallo-variációt megíró/leforgató Gastaldi/Martino párosra ráfoghatnánk, hogy többször is beleléptek ugyanabba a folyóba, de ez csak a felületes szemlélőnek tűnhet így. Függetlenül attól, hogy mindig ugyanazon a férfitekinteten keresztül látjuk pusztulni a szépségeket, hogy az archetípusok (és az őket játszó színészek) makacsul visszatértek a tetthelyre, Martinóék sosem követték el kétszer ugyanazt a bűntényt. A YOUR VICE stílusváltása egyenesen radikális: a széles Techniscope vászon intimebb 1.85-re cserélődött, Ernesto Gastaldi a szövevényes történetvezetés helyett/mellett a lélektanra helyezte át a hangsúlyt forgatókönyvében, amiből Martino gótikus horrorral flörtölő krimit rendezett. A búskomor fényképezés, Bruno Nicolai pasztorális szépségű kamarazenéje más hangulatot kölcsönöz a Veneto tartományban játszódó filmnek, mint amit a jet-set giallókban megszokhattunk.
"Mi a véleménye az európai integrációról?" - próbálkozik a nyomozó párbeszédet kezdeményezni az apátiába süllyedt íróval. A YOUR VICE társadalmi látleletében a vagyonát felélő arisztokrácia és a közeli kempingből a villába bulizni átjáró hippik közösen lopják a napot, az emancipált nőként bemutatkozó unokahúgról pedig kiderül, hogy párját ritkítóan tudja manipulálni környezetét. A díszes társaságot felvonultató krimiben Sherlock Holmes nagyítójával keresve sem bukkannánk az emberségesség nyomára.
A szűk három esztendő alatt öt giallo-variációt megíró/leforgató Gastaldi/Martino párosra ráfoghatnánk, hogy többször is beleléptek ugyanabba a folyóba, de ez csak a felületes szemlélőnek tűnhet így. Függetlenül attól, hogy mindig ugyanazon a férfitekinteten keresztül látjuk pusztulni a szépségeket, hogy az archetípusok (és az őket játszó színészek) makacsul visszatértek a tetthelyre, Martinóék sosem követték el kétszer ugyanazt a bűntényt. A YOUR VICE stílusváltása egyenesen radikális: a széles Techniscope vászon intimebb 1.85-re cserélődött, Ernesto Gastaldi a szövevényes történetvezetés helyett/mellett a lélektanra helyezte át a hangsúlyt forgatókönyvében, amiből Martino gótikus horrorral flörtölő krimit rendezett. A búskomor fényképezés, Bruno Nicolai pasztorális szépségű kamarazenéje más hangulatot kölcsönöz a Veneto tartományban játszódó filmnek, mint amit a jet-set giallókban megszokhattunk.
"Mi a véleménye az európai integrációról?" - próbálkozik a nyomozó párbeszédet kezdeményezni az apátiába süllyedt íróval. A YOUR VICE társadalmi látleletében a vagyonát felélő arisztokrácia és a közeli kempingből a villába bulizni átjáró hippik közösen lopják a napot, az emancipált nőként bemutatkozó unokahúgról pedig kiderül, hogy párját ritkítóan tudja manipulálni környezetét. A díszes társaságot felvonultató krimiben Sherlock Holmes nagyítójával keresve sem bukkannánk az emberségesség nyomára.
A humánum mellett Sergio Martino szótárából továbbra is hiányzott a szubtilitás szó. Ha a rendező ne adj isten művészkedésre vetemedik - a fiatal pár végzetes találkozása a reklámtáblával -, akkor azt ugyanúgy buldózereli bele az arcunkba, mint amikor macsétás gyilkosát filmezi munka közben. Ez a meglehetősen magának (és a műfaj megszállottjainak!) való film volt Martino legkevésbé jövedelmező giallója. Mit tesz ilyenkor a résen lévő szakiparos? Feltolja a suspense és a brutalitás potméterét: következett a TORSO.
* A frázis átvariált, Poe-nak tulajdonított változatával Lucio Fulciék álltak elő a LIZARD IN A WOMAN'S SKIN olasz főcímén és a plakáton ---
* A frázis átvariált, Poe-nak tulajdonított változatával Lucio Fulciék álltak elő a LIZARD IN A WOMAN'S SKIN olasz főcímén és a plakáton ---
"A bűn egy belülről záródó ketrec... Mi vagyunk azok, akik bezárva akarunk maradni."
Edgard, a koszorús költő gyönyörűen rámutatott giallo-nézési szertartásaink mazochista jellegére.