2018. május 30., szerda

SADOMANIA (1980)

Jess Franco, spanyol-NSZK


A videofilm másolását, sokszorosítását és nyilvános bemutatását a törvény tiltja! Üdvözlünk a Hacienda Blancában, te kis kurva ---


A Franco-életmű csinos kis szeletét kitevő nőibörtönös erotika egyik korábbi példányáról már esett szó itt a Delirián, ez volt a GRETA - HAUS OHNE MÄNNER. A hasonló Ilsa-parafrázisként előadott SADOMANIA – A SZENVEDÉLY POKLA közelebb állhat szívünkhöz, hiszen 1989 környékén a Hungarovideo az „e műfajban magyarul először megjelenő” (borítószöveg) filmet leszinkronizálta és piacra dobta. A rendszerváltás óta eltelt évtizedek dacára a magyarul megszólaló SADOMANIA még mindig képes meglepetést okozni, most elsősorban azzal, amit nem láthatunk benne. Egyetlen öt perces jelenetsorról van szó, amely amellett, hogy a morális határok átlépéséből sportot űző spanyol rendező eme filmjéhez kitalált legperverzebb ötletét tartalmazza, „művészileg” – fényképezés, zene, rendezés – is kiemelkedik a száz percből. És kivágták, hogy a kutya vigye el!  


Az olasz erotikus képregények ihlette mediterrán nőibörtön-szigeten mindenki – beleértve a smasszereket is – félmeztelenül, szűkre szabott farmer rövidnadrág/westerncsizma egyenruhában tölti sanyarú napjait. A "rehabilitációs tábor" szadomániás, biszexuális igazgatónője (a fekete bőrű, transzszexuális Ajita Wilson – telitalálat magyar hangja Pálos Zsuzsa) a csinosabb foglyokat vagy eladja a tengerparti kuplerájba, vagy a sziget kormányzójának a rendelkezésére bocsátja egy kis délutáni rekreációs embervadászat-program keretében (a COUNTESS PERVERSE után ismét egy áterotizált MOST DANGEROUS GAME homázs Francótól). Az impotenciával megvert kormányzó fényűző kastélyában él nem kevésbé perverz hajlamú feleségével - a katonai diktátorok divatja szerint felöltöztetett karakter szinte kiprovokálja azt az olvasatot, miszerint a SADOMANIA tulajdonképpen színpadiasan túltolt paródiája egy totalitárius rendszernek, talán éppen annak, ami miatt a rendező kénytelen volt ideiglenesen elhagyni szülőhazáját.


Franco (tábornok) halála után ismét hazai pályán forgatott filmben a kontroll nélkül uralkodó rezsim szabadon kiélheti a maga válogatott perverzióit a libertáriusokon, miközben odakint egy füves cigi elszívásáért börtönbüntetés jár. Franco (Jess) volt annyira intelligens trashfilmes, hogy tisztában legyen az anyag komolyanvehetetlenségével, a WIP-filmekre jellemző atrocitáshalmazt humorral lazította fel. Például úgy, hogy önmaga alakítja a bordélyház homokos tulajdonosát, aki szabadidejében romantikus novellákat olvasgat és szeretőjével hempereg az ágyban (Ajita szakállas négernek maszkírozva!). Az egyik megkínzott lány halálakor hangzik el a következő, kabaréba illő párbeszéd: 
-Az a nap jut eszembe, amikor Gizi meghalt… 
-A rokonod volt?
-Nem, a kedvenc tehenem.

A SADOMANIA persze nem kimondott komédia, átélhető drámaként végképp nem működik, az úton-útfélen bekövetkező leszbo és hetero ágyjelenetek legalább fél órával hosszabbítják meg a „rendes” játékidőt, mely alatt, csak úgy mellékesen, egy frissen megházasodott férj próbálja kiszabadítani ártatlanul bebörtönzött feleségét. A főként szőke, germán tenyészetből hozatott lányokat közszemlére tévő erotikába az a színfalak mögül átszivárgó morbid gondolat csúfít bele, hogy Ajita személyében egy férfiból nővé operált szexbombát ujjaznak meg premier plánban (az egyetlen jelenet, ami átcsúszik hardcore-ba). No meg ott az a bizonyos kimaradt rész, a mű perversus maximusa, mely végre megcsodálható a Blue Underground DVD-jén. "Tudom, hogy amit csinálunk az embertelen. De rohadtul nem érdekel." A filmet záró mondat akár az ikonoklaszta rendező akkori hitvallása is lehetne. A pornószerepeket is elvállaló Ajita különleges kisugárzású jelenlétét Franco a következő évben bemutatott MACUMBA SEXUAL-ban használta ki újfent.